Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-03-20 / 12. szám
2016. MÁRCIUS 20., VASARNAP SZTORI Minik és óriások "W'v , , A nyulat 5 kiló felett nevezik ™ óriásnak, vagyis a magyar óriás a maga 7 kilójával köztük is nagynak számít, igaz a német és a flamand fajták még ennél is nagyobbra nőnek. A világrekorder óriásnyúl egyébként több mint egy méteres és 22 kilogrammos. Ehhez képest, a világon a legkisebb nyúl, az amerikai törpe. Ez 28 centiméter és fél kilót sem nyom. A hobbi céllal tartott nyulak között egészen kicsik is vannak. Az 1880-as években Hollandiában kezdték őket tenyészteni, egy olyan mutációval született példányból, amely a törpeség génjét hordozta. Ezek a nyulak 70 deká- sak is lehetnek, de a legnagyobbak sem nőnek meg egy kilósnál sokkal nagyobbra. Néhány éve még a kihalás fenyegette a magyar óri- ásnyulat, néhány lelkes tenyésztő azonban megmentette. Újra felfedezték, sőt saját tájfajtát nemesítettek belőle, így akár hungarikum is lehet. Fábos Erika * * ASNYÚL „Számos őshonos állatfajtának van saját szervezete és génbankja, talán egyedül a magyar óriásnyúlnak nem volt - mondta Völgyi Tamás, aki 2004-ben hallott először egy pécsi tenyésztőtől, Mátrai Józseftől erről a fajtáról. - „Amikor nekifogtam, hogy saját gazdaságomban tenyészthessem, országszerte elszigetelten találtam csak egy-egy példányt háztáji gazdaságokban. Annak ellenére, hogy a II. világháború előtt és a 60-70-es években még nagyon népszerű volt. Akkoriban nemcsak a húsa miatt tartották, de a prémje is érték volt. Sapkákat, kabát belsőket és gallérokat készítettek belőle. A hetvenes évektől aztán a fehér nyúl- fajták elkezdték kiszorítani, később a prémje sem kellett, majd a nagyüzemi tartás jobban kedvezett a kisebb testű, ketrecben tartható és gyorsabban növő fajtáknak, erről pedig fokozatosan megfelejtkeztek." A magyar óriásnyúl amúgy a Darányi Ignác programnak köszönhette fénykorát. A háború után vasutasok és bányászok között, az állami program keretében kezdett terjedni a fajta, amit egyesületekbe tömörülve, mindenütt az országban szívesen tenyésztettek és nemesítettek. Az első feljegyzések 1927- ből vannak arról, hogy a magyar óriáshoz hasonló nyulat nemesítettek Erdélyben, amiről Andrássovich Géza, akkori magyar királyi gazdasági főfelügyelő úgy ír, hogy megtalálta a magyar gazdasági nyúl minta- példányát. Ez a belga, vagy másEz a fajta a legjobb minőségű húst adja alapján ugyancsak felértékeli a húsát. Nagyon sok kedvező tapasztalatunk van, olyannyira, hogy Baranyában a saját tájfajtánk kinemesítésével is komolyan foglalkozunk. Mivel pedig munkánknak köszönhetően ez a tájfajta a megyei értéktárba is bekerült és nemzeti kincs lett belőle, nagyon szeretnénk, ha hungarikumként is elismernék, hiszen ez is tovább segítené ezt az értékmentő munkát. ” Az igazi fellendülést persze ennek a fajtának is az hozhatna, ha minél többen ismernék a nyúlhús előnyös tulajdonságait és újra jobban elterjedhetne a magyar konyhákban. A mostani modern táplálkozási kultúrának ugyanis még a nagyon divatos baromfihúsnál is sokkal jobban megfelel. Könnyen emészthető, alacsony az energiatartalma, sok fehérjét, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Alacsony a koleszterintartalma és kedvező a zsírsav összetétele is, olyannyira hogy például Svájcban a kórházi élelmezésben, betegek számára és diétákban is kiemelten használják. Persze az sem egy utolsó szempont, hogy finom. Baranyában nemcsak a tenyésztését, de a gasztronómiai felhasználását is kutatják és fejlesztik. így a szokásos ételeken kívül például kolbászt és füstöltárút is készítenek már belőle. ként flamand óriás nyulak, valamint a magyar parlagi nyulak és a magyar vadas nyúlfajta keresztezésének eredményeként jött létre, amit inkább a kényszer szült, mint a tervszerűség. Ezek a változatok átvették a belga óriás testformáját, szépségét, szőrméjének előnyös tulajdonságait, de megtartották a magyar keverék nyulak nagyobb edzettségét és igénytelenségét. „5-6 éves lehettem, amikor egy szomszédtól kaptam ajándékba egy nyulat húsvétra 1 mondta Nagy János, csertői tenyésztő. - Kis kihagyásokkal azóta foglalkozom nyúltartás- sal és az évtizedek alatt szak- könyvekből, mestertenyésztőktől lassanként sok ismeretre tettem szert. A magyar óri- ásnyúllal 2008-ban kezdtem ismerkedni és ez a munka sokkal több lett a számomra, mint egyszerű állattartás. Fontos célom volt ennek az ősi magyar fajtának a megmentése és elterjesztése, ezért kezdtünk szervezett formában, egyesületi szinten is foglalkozni vele. Meggyőződésem, hogy az egyik legjobb minőségű nyúlhúst ez a fajta adja. A ma egyre elterjedtebb biovagy ökotartásra is kiváló. Természetes friss és szárított takarmányokat, gumókat fogyaszt, nem kell gyógyszerezni, mert nagyon ellenálló, és az izomzatának a zsírtartalma is alacsonyabb a kisebb fajtákéhoz viszonyítva, ami a mai fogyasztói szokások Nagy János egyik fontos célja, hogy megmentse az eltűnéstől a magyar óriásnyulat r A nyulak nemcsak aranyosak, de húsuk is nagyon egészséges A drónok reptetése egyre elterjedtebb hobbi, de ha kamera is van rajta, úgy a szabályok szerint már pilóta nélküli légijármű, és így engedély kell a használatához Pilóta nélküli repülőeszköz A drón általában valamilyen pilóta nélküli repülőeszközt jelent, de a pontos meghatározás a felhasználástól függ. A szabályok szerint a drónok egy része repülőmodell. De ha a drón alkalmas részben vagy teljesen önálló és valamilyen feladathoz kötődő repülés végrehajtására, vagy a fedélzetén adatrögzítésre, helymeghatározásra alkalmas eszköz van, akkor már pilóta nélküli légijárműről beszélünk. Míg a repülő- modelleket lakott területen kívül, de kijelölt helyen lehet egyszerű szabályok mentén reptetni, addig a pilóta nélküli légijárművekhez külön engedély és valamilyen képesítés kell. MAGYARORSZAG Míg a XIX. század elválaszthatatlan a vasút térhódításától, addig a XX. szá- . zad az autók bűvöletében telt a hétköznapi emberek számára. Elég valószínűnek tűnik, hogy a XXI. században a drónoké lesz a kulcsszerep. Lassan elérhetővé, olcsón megvásárolhatóvá válnak a drónok, és nem kell a jósdába menni ahhoz, hogy lássuk a jövőt: röptetni fog itt boldog-boldogtalan. A drónok minőségi javulást hozhatnak a szállítás területén, segítségükkel új és óriási tudásbázist építhetünk, de akár emberi életeket is menthetnek. Az új technológia iránt már most érdeklődik a kereskedelem és logisztika, a mezőgazdaság, az építőipar, a régészet, a verseny- sport, a film és a média. Egyelőre viszont könnyen bajba kerülhet a drónröptető. Legutóbb egy internetes újság, a 444 stábja röptetett drónt, amelyre kamerát is szereltek. A videori- port Felcsúton készült, többek között a Puskás Aréna felett. Mikor végeztek a felvétellel, rendőrök jelentek meg. Rövid közjáték után a légügyi szabályok megsértésére hivatkozva lefoglalták a drónt, és szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Lapunk a drónokkal kapcsolatos jogi helyzet ügyében megkereste az Explico tanácsadó céget. Ők kifejezetten olyan technikai ügyekkel foglalkoznak, ahol a klasszikus jogi tanácsadás véget ér. Mester Máté ügyvéd, az Explico vezető tanácsadója a konkrét drón-üggyel kapcsolatban elmondta, hogy „a tévhitek ellenére nehéz teljesen legálisan drónt reptetni, a legtöbb használat ma inkább a szürke vagy tiltott zónába sorolható. Jelenleg Magyar- országon a drónok légijárműveknek minősülnek, amelyek üzemeltetőinek, ezek lehetnek cégek is, általános engedély kell a Nemzeti Közlekedési Hatóság- tól” - tette hozzá a szakember. „Emellett minden alkalommal eseti légtérhasználati engedélyre is szükség van, amit ráadásul 30 nappal előre kell igényelni. Az engedély kiadásához a kezelőnek legalább 50 órás repülésigyakorlattal kell rendelkeznie, de az például nem vilá gos, hogy ez mit jelent és hol lehet legálisan megszerezni. Elvileg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen létezik drón kezelő tanfolyam, de ez elsősorban elméleti képzés és nem elérhető bárki számára. Tehát ha valaki ma engedély nélTudta-e? kül drónt reptet, az hasonló ahhoz, mintha repülőt vezetne képesítés nélkül. A szabályozásnak ehhez hasonló anomáliákat kell még tisztáznia. A jelenlegi helyzet nem életszerű és gyakorlatilag kizárja a jogkövető magatartást” - tette hozzá az Az amerikai légügyi hivatal legújabb adatai alapján tavaly több mint 700 esetben veszélyeztették drónok a légi forgalmat, ami mintegy a háromszorosa a korábban történt ilyen eseteknek. I ügyvéd. Hogy a tilosban reptető milyen bírságra számíthat azt csak találgatni lehet. Megnéztük a légiközlekedésről szóló 1995-ös tövényt, s eszerint a légiközlekedési bírság akiár 100 millió forint (!) is lehet. Igaz, ilyen hatalmas összeget aligha a néhány méter magasan repülő modellek esetén szabna ki a hatóság. A szakértő a nemzetközi tapasztalatokról is beszámolt lapunknak. „A világon mindenhol az a fő kérdés, hogyan lehet a drónokat integrálni a légtérbe, ahol hagyományosan kialakult és erős szabályok vannak - magyarázta lapunknak Mester Máté. - A helyzet különlegességét az adja, hogy történelmi okokból a 150 kg felszálló tömeg alatti légijárművek szabályozása jelenleg nemzeti hatáskörben van, azaz nincsen egységes nemzetközi iránymutatás. így a technológia terjedésével párhuzamosan egyre több országban merül fel a külön drónszabályo- zás gondolata. Az USA-ban például már idén végleges megoldás várható, az EU pedig szintén vizsgálja a külön szabályozás szükségességét. A teljes, határon átnyúló integrációt (150 m feletti működés, külön engedély nélkül, 150 kg alatt) pedig 2024-2028 között tervezi megvalósítani az unió.” Úgy tűnik, hogy Magyarországon is van szándék a jogi keretek megalkotására, de továbbra sincs a témában átfogó szabályozás. „A profi felhasználók körében általánosan elfogadott vélemény szerint a drónok tömeges elterjedése esetén a fő veszélyt pont a nem megfelelő, nem elég körültekintő használat jelenti majd. Már most is jellemzően a balesetek 98-99 százaléka emberi hibára vagy a felelőtlen alkalmazásra vezethető vissza. Nem véletlen, hogy a szakemberek az automata repülés hívei. A szakma és drónipar szerint olyan szabályozásra lenne szükség, amely nem gördít akadályokat a cégek és az innovatív felhasználás elé, azonban számon kérhető és felelősségteljes repülésre ösztönöz” - hangsúlyozta a szakember. Csejk Miklós
