Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-19 / 66. szám

2016. MÁRCIUS 19., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Az igazi húsvéti csemegét sokáig érlelik és bükkfával füstölik Indul a roham a sonkáért Sonkának nevezzük a ha­gyományos eljárással ké­szült, legalább négy hóna­pig érlelt sertés hátsó com­bot és a pár nap alatt, nagy­üzemi módon, gyorspácolás- sal készülő hústerméket is. Pedig micsoda különbség! Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A Hússzövet­ség becslése szerint az évi son­kafogyasztás harmada a hús­véti ünnepekhez kötődik, ek­kor 6 ezer tonna füstölt áru ér- tékesítnek. Éder Tamás, a Hús- szövetség társadalmi elnöke elmondta, csak olyan helyen érdemes húsárut vásárolni, amely iránt megvan a bizalom, és a füstölt áruknál az ár a ter­mék minőségét is mutatja. A vásárlóknak idén nem kel­lett csalódniuk, mert még nem tárt fel extrém eseteket a tava­szi ellenőrzés. Pleva György, a Nébih igazgatója a sonka előál­lításáról elmondta, a hatóság a hagyományos és a gyorsérlelé- sű módszert is elfogadja. Az előbbinél a sonka több hé­ten át tartó pácolással, érlelés­sel, szárítással, füstöléssel ké­szül és súlyának harmadát is elveszítheti. Az új módszer a gyors pácolás: telenyomják pác­lével és különböző fűszerekkel a sonkát, így a hús súlyának egyharmadával megnövelt sú­lyú terméket is vásárolhatunk. Jó sonkát készíteni külön mesterség. Ezt vallja Árpás László, aki Etyeken egy boros­pincében nem jófajta borokat érlel, hanem hatalmas sonká­kat és más húsféleségeket. A sonkamester nem Magyaror­szágon tanulta ki a tudományát. „Szabadkán születtem és az Isztrián éltem 1987-ben, ami­kor egy barátom meghívására hosszabb időt volt alkalmam Magyarországon tölteni - me­séli Árpás László. - Megtet­szett, ideköltöztem. A sonkák, csak jóval ezután kerültek kép­be, úgy, hogy elkezdtem ma­gamnak készíteni, azt egyre többen megkóstolták, és min­denki azt mondta, ilyen jót még nem evett. Ezek után kezdtem el komolyabban foglalkozni ve­le, és szinte megszállottan ku­tattam, próbáltam elérni azt az összetett ízt, amire gyerekko­romból, a nagyapám által ké­szített sonkából emlékeztem. Ez még nem sikerült, de ráta­láltam egy olyan ízvilágra, ami rám jellemző. A magyar pa­rasztsonkák nagyon híresek is lehetnének, van hagyomá­nyuk és szép a múlt: az 1800- as években és a múlt század elején még sok magyar sonka­mestert tartottak számon kül­földön is. Olyan elismertek vol­tak, hogy Olaszországban né­hány tradicionális húsáruról máig azt tartják, hogy Magyar- országról érkezett a receptje.” Az etyeki sonkamester nem magyar, nem olasz, hanem vaj­dasági módon készíti a termé­keit. „Magyarországon, pácol­ják, füstölik és szárítják a son­kát - mondja. - A mediterrán vi­dékeken csak sózzák és szárít­ják, a Vajdaságban és az Isztri­án azonban négy lépésben ké­szül: előbb pácolják, aztán pré­selik, füstölik és szárítják. A préselés rövidíti a szárítás fo­lyamatát és tömörebb, sűrűbb lesz tőle a sonka. így készülnek a sonkáim, hosszú ideig - leg­alább négy hónap, de van, ame­lyik több évig szárad - és kizá­rólag kézi munkával. Sokkal több sonkát is el tudnék adni, de nem szeretnék gyorsítani vagy gépesíteni, a minőség minden­nél fontosabb. Közben tovább já­rom az Isztriát és keresem a tit­kát a nagyapám ízeinek.” Egy nagyüzemben a cél az, hogy minél kisebb veszteség­gel lehessen minél több húst el­adni. Míg a hagyományos eljá­rással 12 kiló húsból, 9 kilónyi füstölt sonka lesz, a nagyüze­mi módszerrel ez akár 13 ki­ló is lehet. Olyan adalékanya­gokat fecskendeznek ugyanis a húsba, amelyek megkötik a nedvességet, hogy kevesebbet veszítsen a súlyából. Ezeket a sonkákat, nem 4 hónapig, vagy 5-ó hétig, csak 5-6 napig érle­lik, ez az úgynevezett gyorspá- colás. A füstölés sem a jól ismert, hagyományos keményfa ége­téséből származó füsttel törté­nik, hanem a folyékony füstöt viszik - bemerítéssel, permete­zéssel - a hús felületére, vagy egyszerűen füstaromát fecs­kendeznek a termékbe. A BUX index alakulása (2016. március 18., pont) 26 400 ................................................... 25 800 ■ 9.00 17.00 MW-GRAFIKA FORRÁS: BÉT BÉT-nyertesek (2016. március 18.) Részvény Utolsó át (Ft) Változás (%) RICHTER 5407 2,68 APPENINN 214 1,42 CIGPANNONIA 158 1,28 MÓL 16410 0,67 MTELEKOM 440 0,46 EMASZ 22430 0,16 BÉT-vesztesek (2016. március 18.) Részvény Utolsó ár (Ft) Változás I (%> FHB 730-1,35 ANY 1100-1,26 OTP 6758-0,69 GSPARK 2450-0,2 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. március 17.) Dátum Új élsz. ár (Ft) MALMI BÚZA 2016. augusztus 43300 TAKARMÁNYBÚZA 2016. május 40300 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. május 43000 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. július 43100 TAKAfiMÁNYKUKORICA 2016. november 42700 TAKARMÁNYÁRPA 2016. augusztus 39400 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. május 117000 REPCE 2016. augusztus 101700 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. március 18.) □ €/Ft 310,82 0,04 Ft □ $/Ft 275,72 0,67 Ft □ CHF/Ft 284,16 1,19 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. március 18.) Vételi Eladási I Budapest Bank 301,10 319,72 CIB Bank 298,05 322,89 Citibank 297,68 323,25 Erste Bank 301,69 319,07 FHB Bank 301,50 319,50 K&H Bank 301,94 319,34 MKB Bank 300,90 320,16 OTP Bank 301,13 318,48 Raiffeisen Bank 307,67 313,89 Ezek közül választhat PARASZTSONKA A sertés hátsó combjából készülő sonka, ame­lyet gondos sózással, pácolás­sal, füstöléssel érlelnek, illetve tartósítanak. LAPOCKA A sertés mellső lábá­nak sonkája, kissonkának is ne­vezik. Ugyanolyan eljárásokkal lehet elkészíteni, mint a sonkát, de a csont-hús arány jóval ked­vezőtlenebb. SZÍVSONKA Bőrrel és szalonná­val fedett, szív alakra formá­zott, csont nélküli hátsó sertés­comb. Ugyanúgy készül, mint a parasztsonka. KÖTÖZÖTT SONKA Jó esetben ez is sertéscombból készül, csak több darab húsból, annak bő­réből és zsírjából, amit hálóval kötnek össze, így pácolják és füstölik. Előfordul, hogy a gyár­tók gyengébb minőségű húsból készítik és páclével injektálva hozzák forgalomba. CSÜLÖK Ez a sertés alsó lábszá­ra, amelyet a sonkához hason­lóan sózva, pácolva, füstölve le­het elkészíteni. Kevesebb szín­húst, jóval több bőrt, inat és ros­tot tartalmaz, a csont-hús ará­nya is jóval kedvezőtlenebb. A világ leghíresebb sonkái MAGYAR PARASZTSONKA Gon­dos sózással, pácolással és füs­töléssel készül. Egyik legna­gyobb erénye a hosszú eltartha­tósága. FEKETEERDEI Úgy készül, mint a parasztsonka, csak bükkfa­forgáccsal füstölik, hatalmas, érett állatokból készítik és elég sok rajta a zsír. PÁRMAI SONKA Körülbelül két­száz gyártója van Parma tarto­mány keleti részén. A nagy, 12- 13 kilogrammos friss sonka legalább 12 hónapig tartó pá­colásához viszonylag kevés sót használnak, nitrátok és fűsze­rek nélkül, így egy kicsit éde­sebb hús lesz a végeredmény. Friss levegőn, szélben szárítják, legalább fél évig. Dl SAN DANIELE A pármainál is drágább sonka, de ugyanúgy készül. A körmöt is rajta hagy­ják, és zsírosabb húsból készül, mint a pármai. JAMÓN Az egyik legszigorúbb előírási rendszer a spanyol son­kára vonatkozik. A Jamón serra- no és Jamón iberico között az a különbség, hogy az előbbi fehér sertés, míg az iberico a szürke ibériai félvadsertés hátsó comb­jából készül. A Belotta a leg­drágább, mert azt csak makkal etetett, erdőben tartott disznó­ból állítják elő. CULATELLO A Pó folyó környé­kén készítik. A disznó hólyagjá­ba belevarrják a comb dióját és penészes pincében 1,5 évig ér­lelik. BRESAOLA Lombardiában ké­szül, a leghíresebb marha­sonka, csak sózzák, és hosz- szan szárítják. Ma már, többnyi­re Dél-Amerikából érkező mar­hából. Ingatlanpiac: felértékelődött a közép- és kelet-európai régió Budapest is vonzó befektetés BUDAPEST A nyolcadik legvon­zóbb európai város lett az ingat­lan-befektetők körében a ma­gyar főváros, megelőzve Prágát és Münchent - áll a CBRE nem­zetközi ingatlan-tanácsadó fel­mérésében. Hosszú piaci pan­gás után Európa 2016-ban je­lentős mértékű befektetési tő­kére számíthat a piacon. Három év után tavaly a megkérdezet­tek 29 százaléka, idén már 41 százaléka szerint az első osz­tályú ingatlanok a legvonzóbb célpontok. Az országok közül Németország az első, majd az Egyesült Királyság, Spanyolor­szág, Hollandia, Franciaország és Lengyelország következik. A közép- és kelet-európai régió fel­értékelődött. Tavaly a második félévben jelentősen esett az el­ső osztályú ingatlanok hozama nyugaton, így a Közép- és Ke­let-Európábán elérhető hozam­felár nőtt. A városokat között London őr­zi vezető szerepét, a befektetők 15,1 százaléka nevezte meg leg­inkább preferált városának, ám előnye egyre kisebb. Budapes­tet megelőzte még Madrid, Pá­rizs, Berlin, Amszterdam, Var­só és Milánó. Az ingatlanszek­torokat tekintve az irodák ma­radtak a leginkább, 37 százalék­ban kedveltek, míg a lakóingat­lanok megítélése javult a legna­gyobb mértékben egy év alatt, 5-ről 12 százalékra. mti/mw Mivel a hozamfelár jobban emelkedett régiónkban, a befektetők rámozdulnak meglévő ingatlanokra Jó a start: jönnek a kínai turisták MAGYAR0RS2ÁGJÓ1 indult az év a turizmusban, januárban a ven­dégek és vendégéjszakák szá­ma emelkedett, a szállásdíjbe­vételek is országszerte nőttek, ami kiegyensúlyozott évkezdet a tavalyi rekordév után - mond­ta Ruszinkó Ádám helyettes ál­lamtitkár az Ml-nek. Kétszám­jegyű bővülést mutat a Románi­ából, Csehországból érkező ven­dégek száma, Ukrajnából pedig 25 százalékkal több vendég ér­kezett. Az év elején a fő vonz­erőt a magyarországi gyógyfür­dők jelentik. 140 százalékkal (!) bővült a kínai vendégforgalom, ezzel Kí­na a 15. legfontosabb küldőpiac lett. (Kína és Kelet-Közép-Euró­pa turisztikai kapcsolatainak fejlesztéséért tavaly megalapí­tott regionális Turisztikai Koor­dinációs Központ székhelye Bu­dapest lett.) Ä tavalyi utolsó negyedévi kis visszaeséshez képest a belföldi szállásdíj-bevétek 11,7 százalé­kos növekedéséhez jelentősen hozzájárult a SZÉP-kártya, két­számjegyű vendégéjszaka nö­vekedéshez segítve hozzá a köz­ponti régiót (+12,3 százalék), a Balatont (+13,3 százalék) és a Dél-Dunántúlt (+13,7 százalék). A SZÉP-kártya költés januári 19 százalékos növekedése a kü­lönösen a belföldi vendégekből élő szállodák árbevételére gya­korolt kedvező hatást. mti

Next

/
Thumbnails
Contents