Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-16 / 64. szám
2016. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK Dr. Hauszmann-né dr. Szőke Rita, a Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője (balról), dr. Bicskei Ferenc, az Országos Bírói Tanács soros elnöke, dr. Handó Tünde és dr. Csullag Józsefné a sajtótájékoztatón Tolnában az ítéletek 91,9 százaléka első fokon jogerőre emelkedett tavaly, azaz tovább tudták javítani korábbi jó eredményeiket a megyében működő bíróságok, derült ki tegnap az elmúlt évi munkát értékelő összbírói értekezleten. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu SZEKSZÁRD Dr. Csullag Józsefné, a Szekszárdi Törvényszék elnöke a tegnapi összbírói értekezlet előtti sajtótájékoztatón egyebek közt elmondta, hogy 229 főre emelték az engedélyezett létszámot, ebből vezetőkkel együtt 22 bíró dolgozik a törvényszéken, 32 a járásbíróságokon, négyen pedig a köz- igazgatási és munkaügyi bíróságon. Nőtt a bírósági titkárok és írnokok létszáma.- Számomra mindig az a legfontosabb, hogy mit tud felmutatni a bíróság az igazságszolgáltatási feladatai kapcsán - fogalmazott a törvényszék elnöke. Mint ismertette, tavaly 21 ezer 441 ügy érkezett ösz- szesen a megyében működő bíróságokhoz, ami 0,9 százalékos emelkedést jelent. Ezek közül 6445 volt a peres érkezés, amely 10,1 százalék csökkenést mutat. A mérséklődés fő oka a helyi bíróságok büntető peres ügyeinek és a szabálysértési pereknek a csökkenése. A gazdasági ügyek érkezése viszont jelentősen emelkedett a törvényszéken. A beszámolási időszakban összességében 22 ezer 190 ügyet fejeztek be, nem számítva a cégbíróság bizonyos ügyeit, s ez 3,3 százalékos emelkedést mutat. A peres befejezés 6685 volt, beleértve a szabálysértési ügyeket is. Ez 5,6 százalékkal elmarad a megelőző évi arányhoz képest. A perek 89,7 százaléka egy éven belül lezárul, ezen belül a 73,5 százalék hat hónap, több mint 51 százalék pedig 3 hónap alatt. Az ítéletek 91,9 százaléka első fokon jogerőre emelkedik. Ez az arány a civil- lisztikai ügyszakban 93,9, míg a büntetőben az ítéletek 86,1 százaléka első fokon jogerőssé válik. A munkaügyi bíróságon hozott ítéletek 92,7, a közigazgatási perek esetében pedig ez az arány 99,5 százalék.- Ezek az adatok nyilvánvalóan tükrözik az ítéletek meggyőző erejét, azok megalapozottságát - fogalmazott a törvényszék elnöke. Hozzátette, tovább javult az ítéletek időszerűsége. A szolgáltató bíróság program keretében cselekvési tervet készítettek, amelyben változatlanul elsődleges feladatnak tekintik az ügyhátralék ledolgozását, hogy csökkenjen az öt, illetve két éven túl húzódó peres ügyek száma. November 30-ra 19,75 százalékkal csökkent a 2 éven túl folyamatban maradt peres ügyek száma, összesen 99 ilyen volt az év végén. Öt éven túl húzódó eljárás a helyi bíróságokon 6 volt. A törvényszéken egy öt éven túli gazdasági peres eljárás volt, és nem maradt két éven túl húzódó büntetőügy. > Itt a legalacsonyabb a fellebbezés Az összbírói értekezleten és az azt megelőző sajtótájékoztatón is részt vett dr. Handó Tünde. Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Egyebek közt azt mondta, hogy a Szekszárdi Törvényszék a hagyományait, régi értékeit megőrizve az elmúlt évben is nagyon komoly teljesítményt nyújtott. A számok azt mutatják, hogy az ügyfelek elégedettek az ítéletekkel. Amíg országos átlagban az ítéletek 21 százalékát fellebbezik meg, Tolna megyében az országban a legalacsonyabb, 12 százalék ez az arány, ami komoly sikernek tekinthető az ítélkezés színvonalát illetően. - Ez azt is mutatja, hogy legyen bármi a közbeszédben. az embereknek van bizalmuk a bíróság iránt. Tanúgondozás és mediáció Továbbfejlődött tavaly a szolgáltató bíróság programon belül a tanúgondozás. Már 143 ilyen eset volt. Igénybe vették a tanúszobát és a gyermekme^hallgató helyiséget. A megye bíróságain 16- an látják el ezt a feladatot. Csatlakoztak az OBH elnöke által meghirdetett gyermek- központú igazságszolgáltatási programhoz. A bírák szép számmal vállaltak oktatói, előadói feladatokat, és mentorállásra is jelentkeztek. A bírósági mediáció lehetőségét 2012 októberétől lehet igénybe venni. Már nem csak a közvetítést, hanem az ezt követő ítéleteket is figyelemmel kísérik, hogy miként alakulnak azok. A törvényszék sikertörténete a Nyitott bíróság program. Kvanduk Bence tolnai.nepujsag@mediaworks.hu Csábító Japán MEGYEI E gyre népszerűbbek a fiatalok körében a japán képregények és animációs filmek, azaz mangák és animék. Az interneten számtalan rajongói blogra, ezek fordítására és közreadására „szakosodott” oldalra bukkanhatunk. De nem csak az interneten találkoztam már ezzel a jelenséggel. Nem egyszer hallottam már iskolák folyosóin vagy az utcán, hogy fiatalok könnyen megtanulható japán szavakat használnak a napi társalgásukban. Hogy mi vezethetett ehhez a robbanásszerű népszerűsödés- hez? Tudatos és körültekintően kialakított külpolitika. „A japánok zsenialitása nem a feltalálásban, hanem az adaptálásban rejlik...” írja Joseph J. Tobin a Georgia Egyetem professzora könyvében. A folyamat az 1910-es évek végén kezdődött. Ekkor kezdte átvenni Japán a nyugatról érkező képregények világát. Ezt saját művészetével elegyítette, és egy teljesen új műfajt hozott létre, az animét. Témái nem ismernek korlátokat. Készülnek felnőttek és gyerekek számára is történetek. A drámától, a romantikán, az akción keresztül at erotikáig mindent feldolgoz. Ez a sokszínűség okozhatta már saját hazájában is a nagy érdeklődést, és ennek erejét ismerte fel gyorsan lapán. Történeteikben rengeteg kulturális, mitológiai, történelmi utalás van, melyeket szórakoztatóan adnak elő, így a nyugat szinte észre sem veszi, és megtanulja, átveszi ezeket. Szép lassan ismerősökké válnak e távoli ország lakói. Olyan tudatosan építik bele országuk népszerűsítési politikájába ezeket az alkotásokat, hogy 2008-ban a japán külügyminisztérium kinevezte Doraemont, a 22. századi robotmacskát az első anime kulturális nagykövetnek. Doraemont 2008- ban kinevezték az első anime kulturális nagykövetnek Együtt fedezték fel az ébredező erdőt Bóka Zoltán és Kováts László mutatta meg az erdő kincseit PÁLFA Kellemes túrával köszöntötte a tavaszt a Pálfai Öreg-hegyi Borkedvelők Baráti Köre és a lassan már ötvenes Harmincasok Klubja. Az évtizedes, óvodában, iskolában szövődött barátságot a legkitartóbbak 13 kilométer megtételével erősítették. A tagsághoz gyerekeik, rokonaik is csatlakoztak, így közel negyven tagúra duzzadt a társaság, amely a Patkós Pincéből indult, s oda is érkezett vissza miután az erdőn keresztül egészen Kisszékelyig gyalogolt, ahol a kemény mag a kilátóhoz is felment. A társaság szeretné jobban megismerni a környező tájat, ezért a tervek szerint minden évszakban megismétli a kirándulást. Vida T. Több település összefogásával emlékeznek az 1956-os jeges ár pusztítására a Víz Világnapján Kiállítás nyílt az árvíz sújtotta épületek fotóiból SZEKSZÁRD Az ,56-os dunai jeges árvízre emlékezve tartottak kiállítás-megnyitóval egybekötött sajtótájékoztatót a Vár- megyeházán. A rendezvényen részt vett a katasztrófa sújtotta Bogyiszló és Sióagárd jelenlegi polgármestere, Tóth István és Gerő Attila, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, Csonki István és a megyei közgyűlés elnöke, Fehérvári Tamás. Siklósi Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője a március 22-re, a Víz Világnapjára szervezett emlékkonferencia programjait ismertette, amely a három vízügyi igazgatóság szakmai előadásaival veszi kezdetét a Vármegyeháza dísztermében, ahol végig veszik, hogy milyen események vezettek a katasztrófához. Majd Bogyiszlón folytatódik a nap emléktábla avatással, valamint Báta, Sióagárd és Bogyiszló polgármestereinek megemlékező beszédeivel. Külön megtiszteltetés, hogy a víz, az élővilág és a természet megóvását szívügyének tekintő köztársasági elnök, Áder János is elfogadta Tolna megye meghívását. A Vármegyeháza dísztermének előterében látható kiállításhoz az árvíz sújtotta települések archív felvételeiből és korabeli újság cikkekből szemezgettek. K. B. Tóth István (balról), Fehérvári Tamás és Csonki István is beszélt a jeges árról a sajtótájékoztatón 1956 emlékei Tóth István az ár okozta károkról, de az azt követő pozitívumokról is beszélt. Elmondta, hogy Bogyiszló 90 százalékát elmosta a víz. Csak a tehetősebbek téglaházai, a templom és egy két önkormányzati épület maradt állva. A visszatelepítések idején voltak próbálkozások arra irányulóan, hogy kevésbé veszélyes helyre telepítsék Bogyiszlói, de az emberek ragaszkodtak a területhez. Megerősítve ezzel Csonki István szavait, miszerint a megye lakóinak fontos a Duna, nem tudnak élni nélküle.
