Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-11 / 60. szám

2016. MÁRCIUS 11., PÉNTEK 4 MEGYEI KÖRKÉP Jól szerepeltek a szekszárdi borok SIÓFOK Az ország valamennyi borvidékéről jelentős számú, összesen 446 bort neveztek az idei Syngenta országos borver­senyre. A beérkezett nevezések több mint fele 2015-ös évjáratú. Tavaly mintegy 58 ezer hektár­ról szüretelték le a szőlőt, a ter­més mennyisége meghaladja a 413 ezer tonnát. Ebből a becs­lések szerint mintegy 2,9 mil­lió hektoliter bor készült. A zsű­ri szerint, a 2015-ös fehérborok között néhány fajta - chardon- nay, sauvignon - maradt el kis­sé a várakozásoktól, az olasz- rizling viszont igen jóra sike­rült. Ha azt mondjuk, hogy a fe­hérek összességében jók, akkor a 2015-ös rozék kiválóak lettek. Az idei borversenyen 16 okle­vél, 72 bronzérem, 233 ezüst­érem, 113 aranyérem, 9 nagy­arany és 3 Quadris elismerést kaptak a borászok. A Tokaji borvidék borásza­tai vitték a prímet a borverse­nyen, mint a siófoki díjátadón kiderült, a vörösborok kategóri­ájában pedig a szekszárdi borá­szok jeleskedtek. M. I. Előadás dr. Hermann Egyedről SZEKSZÁRD Dr. Hermann Egyed hagyatékáról tartott elő­adást Rudolf László családfa­kutató szerdán, a megyei mú­zeum könyvtártermében. A premontrei kanonok, törté­nész, levéltáros, egyetemi ta­nár 1895-ben született Báta- széken és ott is hunyt el 1970- ben. Tanított Jászón, Gödöllőn, Budapesten. Volt a szegedi tu­dományegyetem bölcsészet­tudományi karának dékánja. 1949-ben nyugdíjazták, eztán lett Veszprémben kisegítő lel­kész. 1965-től haláláig Báta- széken élt, itt fejezte be a nagy egyháztörténeti monográfiáját, A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig című művet, amely csak halála után jelenhetett meg - először kül­földön. Szülővárosában emlék­szoba őrzi hagyatékát. Az elő­adás a Tolna Megyei Egyed An­tal Honismereti Egyesülőt és a Wosinsky Mór Megyei Múze­um által szervezett, Kedvenc témám - Honismeret a múze­umban című sorozat legutóbbi foglalkozása volt. H. E. A nagyobb tojást, bár drágább, jobban megéri megvenni|M| A szekszárdi, a bátaszéki, a paksi és a bonyhádi piacon a 30-38 forintos tojás még el­adható, mondták az árusok. Ennél többet szerintük a vá­sárlók nem fizetnének meg. Elképzelhető, hogy idén hús­vét előtt sem lesz drágább. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A kistermelők könnyen vannak, hiszen az ott­hon feleslegessé vált tojást vi­szik ki a piacra, rájuk semmi­lyen előírás nem vonatkozik, míg a tojótelepeket az admi­nisztrációs terhek sújtják, de az importból behozott olcsó, kis méretű tojások árával kell felvenniük a versenyt. Az uni­ós csatlakozást követően a ma­gyar tojástermelők egy spirálba kerültek, mondta Földi Péter, a Baromfi Terméktanács szakta­nácsadója. Az ok, hogy egyes tagországok alacsony árai mi­att a hazai termelők tönkre­mentek, nem érte meg vele fog­lalkozni itthon, a sok olcsó kül­földi miatt. Ezt követően azért kellett behozni külföldről a to­jást, mert itthon nem volt belő­le elég. A megye piacain a 32- 38 forintos tojás most eladható. Húsvét előtt a legdrágább, hi­szen az ünnep tartozéka a fes­tett tojás, legyen az egyszerű pi­ros vagy különböző technikák­kal készített hímes. Földi Péter elmondta, a falu­si tojásfelhozatal a teljes hazai mennyiség 40 százalékát adja, de az arány fokozatosan csök­ken. A szakember hozzátette, a regisztrált tojástermelők száma országosan 410, ebből igazán nagy cég 14 van, ahol eseten­ként százezer tyúknál többet tartanak, így az éves hozam itt eléri a 20 milliót is. Egy kívülálló nem igazán érti, miért kerül a termelőnek sokba egy darab tojás. Földi Pé­ter elmondta, a tojóhibrid ára 170-200 forint, mire felneveli a termelő, már 900 forintjában van. Ekkor kezd el tojni. A tyúk napi takarmányköltsége, ame­lyért cserébe egy tojást produ­kál, 10-14 forintba kerül. Ehhez jön hozzá a baromfitelepen az energiaköltség, villanyszámla, munkabér. Egy tojótyúk egyéb­ként 57 héten keresztül termel, ha éves szinten eléri a 300 da­rabot, akkor már jól teljesített. A tojás mérete a takarmányo­zástól is függ, kezdetben kicsi, majd ahogy öregszik a tyúk, úgy nőnek a tojásai, de véko­nyodik a héja. A szakma szeret­né és reméli, hogy a sertéshús áfájához hasonlóan még idén csökken a baromfié is - mondta a Baromfi Terméktanács szak- tanácsadója. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet friss felmérése megál­lapította, az import tojások 70 százaléka kisméretű - úgyne­vezett S és S/M jelölésű - kate­góriába tartozik. Ez az a tojás­méret, amelyet az unióban csak ipari feldolgozási célokra hasz­nosítanak és étkezési tojásként ott eladhatatlan. Kevés haszon marad rajta Fehérjeforrás sok vitaminnal A tojás önköltségi ára min­dent beleszámolva 20-22 fo­rint. körülbelül ennyit, vagy 1-2 forinttal többet kap a termelő. Hogyan lesz akkor a 24 forin­tos tojásból 30-35? A csoma­golás tojásonként 3 forint, de a felvásárló is keres rajta pár forintot, a kereskedő pedig 30 százalékos haszon alatt nem is nyűi hozzá. Tolna megyében hat kisebb tojótelep van, mindegyik be­jelentkezett, így a telepeket rendszeresen ellenőrzik. Négy éve hatályos az a rendelet, mely szerint a tojások darabá­ra mellett fel kell tüntetni a to­jás kilónkénti árát is. így ösz- sze tudjuk hasonlítani, hogy a különböző méretű tojások árai között mekkora a különbség. Egy átlagos tyúktojás 68 kaló­ria, vitamintartalma jelentős, C-, A-, D-, E-, B-vitaminok, fol- sav, foszfor, vas, cink, kalci­um, szelén, magnézium is van benne. A tojás elsőrendű fe­hérjeforrás, a szervezet mű­ködéséhez szükséges esszen­ciális aminosavakat is tartal­mazza. Egy tojás a napi fehér­jeszükségletünk 12 százalé­kát fedezi. A fogyasztóvédel­mi felügyelők arra hívják fel a vásárlók figyelmét, hogy olyan kereskedőtől, piaci árustól ve­gyenek tojást is, akiknek is­merik a termékeit. Fontos odafigyelni a fogyaszthatósá­gi időre, hiszen a megvásárolt mennyiséget általában több alkalommal szeretnénk fel­használni. Surján József a régi-új vezető BONYHÁD A Magyar Máltai Sze­retetszolgálat Egyesület szerve­zeteiben idén általános tisztújí­tás zajlik. A dél-dunántúli régi­óban elsőként Bonyhádon ke­rült sor erre, tudtuk meg Vízin Balázstól, a bonyhádi önkor­mányzat kommunikációs mun­katársától. A Jónás János Kato­likus Közösségi Házban tartott közgyűlést a bonyhádi csoport. A tavalyi évi tevékenységről Surján József, a csoport vezető­je számolt be, ezután Dallmann Ferencné tartotta meg a pénz­ügyi beszámolót. Mindkettőt elfogadták a jelenlévők. Ezután a 2016. év fontosabb feladatai voltak napirenden, majd a következő négy évre megválasztották a vezetőséget. Az MMSz Egyesület Bonyhádi Csoportjának vezetője tovább­ra is Surján József, csoportve­zető-helyettes pedig Rajnai Jó- zsefné. A völgységiek a cselek­vő szeretet bonyhádi közössé­geként, máltai szellemiségben végzik munkájukat, töreked­ve a máltai jelmondat - „Tui- tio fidei et obsequium paupe- rum - A hit védelme és a sze­gények szolgálata” - gyakorla­ti megvalósítására. A közgyű­lésen részt vett ifjabb Csonka Pál, az MMSz Dél-dunántúli Régió megbízott vezetője és Jó­nás Gergely regionális ügyve­zető is. A résztvevők a közös imádság után megemlékeztek a kommunizmus magyarorszá­gi áldozatairól. B. K. Még várják a street art fényképeket SZEKSZÁRD Meghosszabbítot­ta az „UtcArt” - Street Art Ma­gyarországon című fotópályá­zat beadási határidejét a Babits Mihály Kulturális Központ. A képeket április 10-ig várják a varga.dalma@szekszardagora. hu e-mail címre. A pályázaton bárki részt vehet, az egyetlen kikötés, hogy Magyarországon készült fotóval nevezzen. Egy pályázó legfeljebb 5, legalább 5 megapixeles képet küldhet be. A filenevekben fel kell tüntet­ni a pályázó család- és kereszt­nevét, illetve a kép címét. A leg­jobbnak ítélt képekből kiállítás nyílik. További információk a www.szekszardagora.hu olda­lon érhetőek el. H. E. SZEKSZÁRD Együttműködési megállapodásuk szerint a rendőrség és a cigányság vezetői egymás munkáját igyekeznek segíteni, támogat­ni. Ennek keretében március 9-én délután évértékelő értekezletet tar­tott a Szekszárdi Rendőrkapitányság vezetője az illetékességi terüle­ten működő Cigány Nemzetiségi Önkormányzatok vezetőivel, ahol az elmúlt évet értékelték és meghatározták az idei év feladatait. Müller Ádámról is megemlékeztek a verseny résztvevői Kaposszekcsőn A környék legjobb borai, pálinkái KAPOSSZEKCSŐ Bor- és pálin­kaversenyt rendeztek nemré­giben a Kaposszekcsői Közös­ségi Házban. A környék bor­termelői tizedik alkalommal bízhatták borbírákra a minősí­tést, ezúttal 23 gazda 21 vörös-, 15 fehér- és 7 rosé bormintá­val nevezett, valamint volt egy meggybor is. A pálinkákat má­sodszor versenyeztették meg, a bírálók 20 mintát kóstoltak végig. Döntésük alapján Pfeif­fer János büszkélkedhet az év vörösborával, a Kozák testvé­reké az év fehérbora, az év ro­sé borát pedig Szabó Attila ál­lította elő. 2015 legeredménye­sebb kaposszekcsői borterme­lője Bauer Imre lett. Munkában a borbírálók a Kaposszekcsői Közösségi Házban A legjobb pálinka kitüntető címet Kerecsényi Márton tör­kölypálinkája érdemelte ki. Kü- löndíjat kaptak legillatosabb pá­linkájukkal a Kozák testvérek, a legjobb gyümölcspálinkájá­val Szabó Zoltán. A zsűri az ér­tékelés mellett tanácsokkal is szolgált a termelőknek, és meg­fogalmazódott az igény arra, hogy előadásokat tartsanak a helyes szőlő- és kertművelésről. A résztvevőket Csapó Gyu- láné polgármester köszöntötte a vacsora előtt, majd megem­lékeztek a tavaly elhunyt Mül­ler Ádámról, aki korábban az összes borversenyre nevezett, számos arany-, és ezüstminősí­tést szerzett boraival. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents