Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-10 / 59. szám
2016. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK I Juhállomány alakulása i Tolna megyében Juhállomány ebből anyajuh r,% Mi 20 dekát eszünk évente fcigj®?® 'M fejenként. Bezzeg az olaszok! Ü Szinte az összes bárányunkJf^Kc| Itáliában köt ki. A fel £; bárányt nem viszik 2015 42 000 2013 46000 31000 55000 62 670 51300 2005 71350 53450 2004 64320 52400 A jövő héten szállítja el a felvásárló a húsvéti ünnepekre szánt bárányokat az állattartóktól. Miközben viszonylag kevés bárány van a hazai piacon, a felvásárlási árak nem emelkedtek, inkább visszaestek a tavalyihoz képest. A boltokban egyelőre nincs bárányhús, közvetlenül az ünnepek előttre ígérik ezt az üzletvezetők. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Kevés bárány- és birkahúst eszik a magyar, évente átlagosan csak 20 dekát fogyasztunk fejenként. Ez az oka annak, hogy nincs ára a hazai piacon a birkának, még így, húsvét előtt sem, állítják a szakemberek. A magyar bárányok több mint 90 százalékát egyébként Olaszországban adják el. Tóth Béla bátaszéki juhász elmondta, idén körülbelül 300 báránya van, de ezek mérete zömében kisebb, mint amit egyes felvásárlók átvennének. Ennek az időjárás az oka, mely megzavarta a birkák üzekedését, mondta az állattartó. A 20 kiló alatti bárányt kevésbé keresték az idén. Az értékesítési gondok mellé még a kéknyelv nevű betegség is párosult, ami pluszkiadást jelent a gazdáknak. Tóth Béla elmondta, állatonként egy-egy vérvizsgálat 7000 forintba kerül, és ezt a teljes állomány 30 százalékánál kellene elvégeztetni, ami több százezer forintot jelent az állattartónak. Az oltási költség ezer forint birkánként, tavaly ezt a kiadást még az állam állta, idén már a juhász kénytelen fizetni. Az anyajuhok száma az elmúlt évhez képest csak egy-két százalékkal csökkent, és 960 ezer körül mozog a terméktanács adatai szerint. Magyarországon mintegy 7000 juhásza- tot tartanak számon, ezek jelentős része kisebb családi vállalkozás, a juhtartást általában kiegészítő tevékenységként végzik a gazdálkodók. Az üzemszerűen termelő juhászatok száma 300-400 között van. Egy-egy birkán 3000-5000 forint vesztesége is lehet kedvezőtlen esetben a tenyésztőnek. Keller Ferenc bajai felvásárló is megerősítette, hogy kevesebb a bárány az idén, mint máskor szokott, de erről nem csak az időjárás tehet. Szerinte a juhászok, éppen a kevés bevétel miatt, nem cserélik le időben az anyajuhokat, így azok kiöregednek. Az is gond, hogy nem foglalkoznak az állattartók eleget azzal, hogy a szaporulat jó minőségű legyen, a merinó és fehér bárányokat keresik a feldolgozók, a fekete bárányok nem kellenek, mert nem tudják befesteni a fekete gyapjút. Idén a várt 1000-1200 forint/kilo- grammos ár helyett csak 900- 950 forintot adnak a felvásárlók. Csak a hazai piacon kevés a bárány, az unióban a román, a spanyol és a görög bárány van túlsúlyban. Itthon egyébként 2-3 vágóhíd van, ahol birkát is dolgoznak fel, a legközelebbi Somogy megyében van. Húsvéti báránysült Egy jó báránysült elkészítéséhez legalább 2 óra sütés kell. A báránycombot hegyes késsel körös-körül beszurkáljuk, és a fokhagymával bedörzsöljük. Egy tepsiben rozmaringgal megágyazunk a báránynak. A húst sóval és borssal megszórjuk, majd a tepsibe fektetjük. A 230 °C-ra előmelegített sütőben 20 percig sütjük, majd a sütő hőmérsékletét 180 °C-ra mérsékeljük, és a hús súlyától függően, fél kilónként 20 percig sütjük, majd ráadásként még 20 percig pirítjuk. Burgonyakörettel és áfonyás mártással az igazi. Csak a kérődzőket betegíti meg A kéknyelv betegséget okozó vírus kizárólag a kérődző állatokat betegíti meg, más állatokra és az emberekre veszélytelen. A múlt év második felében két kisebb, Csongrád megyei gazdaság állataiban mutatta ki a kéknyelv vírusával való fertő- zöttséget a NÉBIH laborvizsgálata. A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. Mivel a betegséget szúnyogok terjesztik, a gazdáknak gondoskodniuk kell az állományok szúnyogellenes kezeléséről is. Tető alatt Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu MEGYEI KORKÉP H árom-négy évtizeddel ezelőtt a családi házak nagy része kalákában épült. A segédmunkát és a kiszolgáló személyzetet a családi-baráti kör adta, nem ritkán a szakemberek, úgymint kőműves, ács, vagy burkoló, szintén közülük kerültek ki. Sokan - közöttük a keresztapámék - szinte emberfeletti munkával építették fel a házukat. Nem is lehet csodálkozni azon, hogy annak a generációnak a háza az élete fő műve, és nem igazán talált náluk jó fogadtatásra az „egy jó állásért akár a ország másik végébe is elkötözöm” felfogás. Mert nálunk egy családi ház nem pusztán egy épület. Ahogy a nevében is benne van, a család közös tulajdona, munkája, amelybe a téglák mellett sok-sok spórolás, lemondás, gondosság, reménykedés és öröm is beleépült. A családtámogatási programoktól a lakásépítés fellendülését várják. Nem tudom, hogy az egykori kalákák megint tudnának-e működni. Vélhetően nem, hiszen any- nyi előírás köti az építtetőt, és a modern építőanyagokhoz eljárásokhoz olyan profi gépek és szakértelem kell, amelyhez már kevés lenne Jani mester a mérónnal és a malteros fándlival. Az építkezés, és ezen belül a házépítés egyfajta mérce. Ahol az ember folyton állványokba, darukba, zsaluzatba, betongerendákba, betonkeverőkbe, téglával és cserepekkel megrakott teherautókba, kiásott alapokba botlik, biztos lehet benne, hogy a gazdaság működik, és az emberek bíznak a jövőben. Igazából persze az a legjobb, ha a készülő építmények sorházak, társasházak, illetve családi házak. Mert ha már van lakás, akkor vélhetően család költözik oda, és az egyik szoba egészen biztosan gyerekszoba lesz. A ház egyik szobája vélhetően gyerekszoba lesz. Megbocsátott az elgázolt asszony SZEKSZÁRD A közlekedés veszélyes üzem. Az alábbi eset ezen kívül azt is példázza, hogy mennyire fontos a KRESZ azon előírása, hogy a sebességet az út- és látási viszonyoknak megfelelően kell megválasztani.. A19 éves vádlott nőtlen, gyermeke nincs, még tanul, büntetlen előéletű, több járműkategóriára is van vezetői engedélye. Tavaly január egyik napján este háromnegyed hat, körül borult időben, esti sötétségben, vagyis korlátozott látási viszonyok közt, a havas eső miatt vizes burkolatú úttesten vezette a vádlott a család autóját a megyeszékhelyen. A főpostánál lévő gyalogátkelőhelyet azonban nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel és körültekintéssel közelítette meg. Nem vette észre a zebrán áthaladó gyalogost, s nem adta meg neki az elsőbbséget. Az autó eleje és a visszapillantó tükör elérte a sértettet, aki az úttestre esett, boka és bordatörést szenvedett. Sérülésének tényleges gyógytartama 4-6 hétre tehető. A vádlott ugyan nem lépte túl a megengedett 50 km/órás sebességet, de mégis túl gyorsnak bizonyult ahhoz, hogy az adott viszonyok között meg tudjon állni a zebra előtt. A gyalogos úttestre lépésnek pillanatában ugyanis az autó még féktávolságon kívül volt. A bíróság a vádlottat közúti baleset gondatlan okozásának vétségében mondta ki bűnösnek és ezért 3 hónapra eltiltotta a B kategóriájú járművek vezetésétől és meg kell fizetnie majdnem 136 ezer forint bűnügyi költséget. A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott személyi körülményeit, iskolai eredményeit, makulátlan közlekedési előéletét, megbánó magatartását és a sértett megbocsátását, akivel a vádlott a baleset után felvette a kapcsolatot. Az ítélet jogerős. 1.1. BONYHÁD Remek hangulatban telt a megyei nőnapi ünnepség, melyet az MSZP Bonyhádi Nőtagozata szervezett. Varga Józsefné elnök elmondta, a vendégeket Vaszari Tibor, a helyi szervezet elnöke köszöntötte. Encián-díjat, mellyel a tevékeny hölgyeket ismerik el, Tapolcainé Győri Julianna, a szekszárdi nőtagozat, Kiss Mária, szintén a szekszárdi nőtagozat tagja, valamint a paksi csoportból Vincze Istvánná kapott. B. K. Megállapodást kötött a katasztrófavédelem és a Rákellenes Liga Közös az ifjúság felkészítése SZEKSZÁRD Együttműködési megállapodást kötött egymással a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Magyar Rákellenes Liga Szekszárdi Alapszervezete. A szerződést szerdán írta alá dr. Balázs Gábor igazgató, valamint Szikla József a szekszárdi alapszervezet elnöke és Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga gazdasági elnökhelyettese. Dr. Balázs Gábor kiemelte, hogy a két szervezet már évek óta együttműködik, és a megállapodással ezt a jó kapcsolatot tették hivatalossá. Tevékenységükben a közös pont az ifjúság felkészítése, amelyeket versenyek, vetélkedők is szolgálnak. Az igazgató méltatta Szikla József elkötelezettségét is, amely- lyel a szervezetet vezeti. Előadásokat rendeznek nemcsak az egészség óvása érdekében, hanem más, sokakat érdeklő témában is, előadóik között országos hírű emberekkel. Szikla József arról beszélt, hogy húsz évig dolgozott a katasztrófavédelemnél, így szíve csücske a szervezet, és örömmel köszönetét a Rákellenes Liga új tagjai között a megyei igazgatót. Rozványi Balázs pedig mintaértékűnek nevezte a szekszárdi alapszervezet munkáját, illetve köszönetét mondott a katasztrófavédelemnek az eddigi támogatásért. H. E. Dr. Balázs Gábor, Rozványi Balázs és Szikla József az aláírás után
