Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-09 / 58. szám
MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 9., SZERDA Ingatlanpiac: a drágulás elkerülte Tolna megyét TOLNA MEGYE Az elmúlt egy évben folyamatos és látványos volt az átlagos kínálati árak növekedése a hazai ingatlan- piacon, ám területi és minőségi szempontból komoly különbségeket láthatunk. Budapest és az ország nyugati fele szárnyalt, megyéink többsége azonban változóan teljesített az átlagos irányárak tekintetében. Az országos adatokból kiolvasható, hogy míg 2015 júliusában közel 220 000 forintért kínáltak egy eladó otthont, addig 2016 januárjában már 312 000 forintért tették ezt. Tolna megyében 2014-ben átlagosan 119 000 forintos négyzetméteráron hirdették meg az eladó ingatlanokat. Egy év alatt a térségben 3 százalékkal csökkent a kínálati ár, ami azt eredményezte, hogy 2015- ben már 115 000 forintos árszínvonal jellemezte a megyét. Tolna megyében inkább csökkentek az ingatlanárak az elmúlt évben „A CSŐK bevezetése óta megnőtt az ingatlanok iránti érdeklődés és az eladás Tolna megyében is. Elsősorban a lakások iránti kereslet nőtt, de a városok melletti falvakban a kisebb értékű házakat is újra keresik - mondta Markó Ildikó, az OTP Ingatlanpont Szekszárd vezető értékesítési tanácsadója. - Mivel a kereslet megnőtt, ez minimális áremelkedést eredményezett a piacon. Szekszárdon és Pakson a lakások ára emelkedett, a megyeszékhelyen minimálisan, a Duna-parti városban kicsit nagyobb mértékben. Szekszárdon egy 1 plusz 2 félszobás panellakást 8 millió, Pakson ugyanilyen lakást 13 millió forint körül lehet megvásárolni. A környező települések ingatlan eladását is segítette a CSŐK, mivel egy kisebb értékű otthont akár CSOK-ból és hiteiből meg tud vásárolni egy család.” Kistérségekre lebontva világosan látszik, hogy a legdrágábban a paksi régióban juthatunk saját otthonhoz, a legkedvezőbb árszínvonal pedig a Tamási kistérséget jellemzi. B. L. Hármas ikrekkel egycsapásra jogosulttá válik az ifjú házaspár a maximális támogatásra (képünk illusztráció) A gyermekvállalási tervek megvalósításának akadálya a rossz lakáshelyzet, így a csők bevezetése hozzájárulhat a tervezett gyermekek megszületéséhez. Demográfiai fordulatot önmagában azonban nem eredményez. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A lakáshelyzet fontos, de nem a legfontosabb szempont akkor, amikor egy pár a gyermekvállalásról dönt. Erre a megállapításra jutottak a KSH Népességtudományi Kutatóintézet munkatársai, amikor azt vizsgálták, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csők) 2016 januárjában életbe lépett differenciált növelése gyakorol-e valamilyen hatást a gyermekvállalásra. Az elemzés alapjául a 2012 és 2013 fordulóján végzett, hazánk lakosságára reprezentatív Életünk fordulópontjai vizsgálat adatai szolgáltak. Megállapításaikat a Korfa - Népesedési Hírlevél legutóbbi számában tették közzé. A gyermekvállalási korban lévők csoportján belül külön vizsgálták azokat, akik úgy tervezték, hogy három éven belül mindenképpen gyereket vállalnak, és azokat, akik még bizonytalanok ez ügyben. Utóbbi csoport esetében a legnagyobb arányban az anyagi helyzetet jelölték meg a gyermekvállalás fontos tényezőjeként. A válaszadók mintegy 30 százaléka nyilatkozott így. Ugyanakkor az eredményekből az is kitűnik, hogy a gyermekvállalást konkrétan tervezők között jóval kevesebben (20 százalék alatt) érezték ezt fontosnak a döntés szempontjából. Ezt magyarázhatja, hogy anyagi helyzetük figyelembe vételével hozták meg döntésüket. A lakáshelyzet kapcsán hasonlóak az arányok. Azok között, akik három éven belül mindenképpen gyermeket szeretnének vállalni, kisebb arányban (13 százalék) tartották a döntés szempontjából fontosnak a lakáshelyzetet, mint az általában a gyermek- vállalási korban lévők (23 százalék). A gyermekvállalási terveikben bizonytalanok 17 százalékos arányban nyilatkoztak úgy, hogy fontos szempont a lakáskörülmény. Érdemes külön foglalkozni azok csoportjával, akik a gyermekvállalás szempontjából nagyon fontosnak tartják a lakás- helyzetet, hiszen számukra bírhat kiemelt fontossággal a csők. Az Életünk fordulópontjai 2012- 2013-as adatfelvételében 1309 olyan válaszadó volt, aki ebbe a körbe tartozott. Ez a teljes magyar lakosságra vetítve 800- 850 ezer főt, fele-fele arányban nőket és férfiakat, vagyis mintegy 400-500 ezer családot jelenthet. Ám ezen a csoporton belül 6 százalék akart mindenképpen gyermeket három éven belül, míg 11 százalék bizonytalan volt a terveiben. A csők feltételezett hatása, hogy a későbbiekben tervezett gyermekeket az érintettek az életútban előbbre hozzák, illetve felfelé módosítják gyermek- vállalási terveiket. A lakáskörülményeket a gyermekvállalási döntésben nagyon fontosnak tartó, elvileg gyermekvállalási korban lévő válaszadók 48 százaléka már egyáltalán nem kívánt gyermeket vállalni, részben éppen a rossz lakáskörülményei miatt. Ennek a csoportnak azonban csak a további bő egyharmada kétgyermekes. Ezen alcsoport esetén tűnik leginkább valószínűnek, hogy elgondolkoznak egy korábban nem tervezett harmadik gyermeken. A kutatók azonban úgy látják, ezek a „plusz” gyermekek, bár hozzájárulhatnak a demográfiai helyzet javulásához, alapvető fordulatot nem fognak jelenteni. Sok szempontos döntés A Kutatás során nemcsak azt vizsgálták, az anyagi és a lakáshelyzet mennyire fontos szempont a gyermekvállalási döntés meghozatalában, hanem egyéb tényezőket is. Azok körében, akik rövid időn belül mindenképpen gyereket akarnak vállalni, legnagyobb arányban a partnerkapcsolat minősége nyomott a latban. De a még bizonytalanok is fontos tényezőnek ítélték. Ebben a csoportban, a többi döntési szempont között szinte „holtverseny” (15-20 százalék) alakult ki. Ide tartozik az egészségi állapot, a gyed igénybevételének lehetőségei, a munkahelyi kilátások, hogy mennyiben számíthat a pár nagyszülői segítségre és, hogy van-e a közelben óvoda, bölcsőde. Hamar megismerte a közvélemény a csokot A családi otthonteremtési kedvezmény fogadtatását 2016 januárjában országos reprezentatív mintán vizsgálta a Népességtudományi Kutatóintézet. Az eredmények azt mutatják, hogy a csókról a válaszadók 88 százaléka hallott már, így igen hamar bekerült a közismert családtámogatási formák közé. A kutatás eredménye szerint január végén a magyar közvélemény többsége támogató- an nyilatkozott a csókról. A válaszadók 72 százaléka egyetértett az intézkedéssel, 24 százalékuk nem értett egyet. 4 százalék bizonytalan volt. Abban a kérdésben, hogy szerintük lesz-e érzékelhető népesedési hatása az intézkedésnek, egyik irányba sem billent egyértelműen a mérleg. A válaszadók a pont ugyanolyan arányban - 46 százalék - nyilatkoztak úgy hogy „az intézkedés érezhetően javítani fog az ország népesedési helyzetét", mint amilyen arányban nem vártak „érzékelhető hatást". A bizonytalanok aránya ez esetben 8 százalék. Érdekesség, hogy a válaszadók iskolai végzettségének függvényében csökken mind a támogatók. mind a jelentős népesedési hatást várók aránya. Az intézkedést jelentősen nagyobb arányban támogatják a gyerekesek, mint a gyermektelenek, és - nem meglepő módon - a gyerekesek között is a háromvagy többgyermekesek között a legnagyobb a támogatottság mértéke. Ugyanakkor a gyerekesek csak alig bíznak jobban az intézkedés népesedési hatásában, mint a gyermektelenek. A Magyar Polgári Védelmi Szövetség ebben az évben is meghirdeti felmenő rendszerű ifjúsági versenyét A vészhelyzetekre felkészülni komplex feladat TOLNA MEGYE Évről-évre több ezer diákot mozgat meg a Magyar Polgári Védelmi Szövetség (MPVSZ) felmenő rendszerű ifjúsági versenye. Hasonló részvétéli arányra számítnak az idei megmérettetésen is, amely iránt már lehet érdeklődni az illetékes katasztrófavédelmi ki- rendeltségeken. Két korcsoportban, 5-8. és 9-13. évfolyamos kategóriában várják majd a négyfős csapatok jelentkezését. A diákok először a helyi, utána a területi fordulón vesznek részt, végül a tűzoltó-rendőr napon, az országos döntőn dől el, kihez kerül a vándorserleg. A veszélyhelyzetekre való felkészülés komplex feladat, ezen elv mentén a versenyen nemcsak a hagyományos - polgári védelmet, tűzbiztonságot és iparbiztonságot felölelő - feladatok várnak majd az általános és középiskolásokra, hanem olyanok is, amelyek fejlesztik a közlekedés biztonságát, a környezetbiztonságot, az önmentési képességet, segítenek megteremteni az élhető környezetet. A csapatok elméleti és gyakorlati feladatok során is próbára tehetik magukat. A segédanyagok linkjei elérhetőek a www.tolna.kataszt- rofavedelem. hu oldalon, illetve Hornyák István Elsősegély- nyújtás mindenkinek című könyvét, valamint a katasztróA csapatokra elméleti és gyakorlati feladatok várnak (archív felvétel) favédelmet, a polgári védelmet, a tűzvédelmet és az iparbiztonságot érintő hatályos jogszabályok megismerését javasolják a felkészüléshez. A verseny megszervezésében a Magyar Polgári Védelmi Szövetség hagyományosan együttműködik a Magyar Tűzoltószövetséggel, az Országos Polgárőr Szövetséggel, a Rádiós Segélyhívó és Infokommuniká- ciós Országos Egyesülettel, valamint a Magyar Vöröskereszttel. A helyi és területi versenyek helyszínét, időpontját az MPVSZ területi szerve, a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködésben határozza meg. H. E.
