Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-29 / 50. szám
g GAZDASÁG 2016. FEBRUÁR 29., HÉTFŐ Találat ért 17 háttérintézményt a lázári célkeresztben Versenyképes leépítések...^ 9 Idegesítő lehet a bizonytalanság, hogy bezárják vagy csak jogutódlással átszervezik az ember munkahelyét - mielőbb dönteni kellene Varga: le kell szorítani az államadósság mértékét BUDAPEST Európai összehasonlításban 2010 óta Magyarországon csökkent a legnagyobb arányban az államadós- Varga Mihály ság - hangsúlyozta Varga Mihály a Századvég konferenciáján. A nemzet- gazdasági miniszter ismertette azt is, hogy egyedül nálunk töretlen a csökkenés folyamata. Mint mondta, a magyar gazdaságpolitika elszánt, hogy eközben megtegye a szükséges lépéseket a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása és az iparpolitikai fejlesztések megvalósítása terén. Az államadósság csökkentésével Magyarország Németországgal, Lettországgal és Lengyelországgal együtt abban a szűk klubban van, amely országok a gazdasági válság ellenére is adósságcsökkentési pályán tudtak maradni - hangsúlyozta. Kitért rá, a 2002-2010 közötti rossz gazdaságpolitikai döntések miatt „brutálisan” megnőtt az államadósság, ráadásul a gazdasági növekedés is elmaradt a régióétól, miközben külföldi kézbe került az adósság nagy része, így megnőtt az ország sérülékenysége. A kelet-európai térség az EU gazdaságának húzóereje; Magyarországon idén és jövőre is 3 százalék körüli lehet a növekedés, ha inkább alulról is közelít majd hozzá. Az európai unió átlagos növekedése 1,5-1,8 százalék között volt. MW Nullás hiány A miniszter fontos feladatnak nevezte, hogy az emberek azt érzékeljék, az állam a működéshez nem szed be többet, mint amennyire szüksége van. Kiemelte: néhány év alatt el lehet jutni a GDP-arányosan nulla százalékos pénzforgalmi hiánytól a nulla százalékos eredményszemléletű költségvetési hiányhoz (tehát nem 2017 a céldátum). Továbbra is van remény arra, hogy a múlt évi költségvetési hiány 2 százalék alatti lesz a tervezett 2,4 százalékhoz képest. Egyelőre a tervezettnél lassabban kerülnek végveszélybe a minisztériumok háttérintézményei Lázár János célkeresztjében. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Orbán Viktor kérésének megfelelően két hete akarta kormányülés elé vinni a 73-as listát, melyen megszűnő és átalakuló hivatalok, hatóságok, alapítványok vannak. A minap információk szerint 17-nek a sorsára került pecsét a kormányülésen. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu BUDAPEST Megszerezte az előterjesztést az Index, hu hírportál az első körben megszűnő állami háttérintézményekről, melyek feladatkörei kormányhivatalokhoz és minisztériumokhoz kerülnek. A dokumentum csak azokat a szervezeteket tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban a kormánynak egyértelmű álláspontja alakult ki. A további, a korábbi hírek alapján érintett intézményekről még vita van a minisztériumok között. Ez várható volt, számos tárcavezető érdekkörét és szakmai meggyőződését sértette az elképzelés és Lázár János fogalmazása. „A bürokráciacsökkentés nélkül Magyarországon nincs gazdasági növekedés” - jelentette ki a kancelláriaminiszter. „A csökkentés ... a bürokraták csökkentését is jelenti, illetve a bürokratikus intézmények számának a csökkentését is. A kormány célkeresztbe vett 73 országos háttérintézményt” - fogalmazott Lázár János hetekkel ezelőtt. Jelenleg 50 ezer ember dolgozik ezekben az intézményekben, szerveknél. A kormány csak kivételes esetben lát arra lehetőséget, hogy ezek a költségvetési szervek, hivatalok, intézmények megmaradjanak” - szögezte le a miniszter. Ami egyelőre biztosnak tűnik: 17 szervezet szűnik meg júliustól, feladataik jogutódlással minisztériumokhoz és kormányhivatalokhoz kerülnének. Köztük van a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a Köz- szolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, az Igazságügyi Hivatal, a Türr István Képző és Kutató Intézet, a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, az Országos Környezetvédelmi és Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), illetve a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács azonnali ösz- szehívását, érdemi tárgyalásokat és azok teljes sajtónyilvánosságát követeli a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) kongresszusa - mondta Földiák András, a konföderáció elnöke a Népszabadságnak. Az eddigi kormányzati nyilatkozatokban a számok nem pontosak, s a használt fogalmak tisztázatlanok - hangoztatta Földiák. Körülbelül száztízezer főt lehet bürokratának tekinteni, ennyi közszolga - kormánytisztviselő és köztisztviselő - dolgozik közvetlenül az állam- és az önkormányzati igazgatásban; közülük 34-35 ezren Természetvédelmi Főfelügyelőség, a Balassi Intézet, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Mind a kormányhivatalokhoz, mind a minisztériumokhoz kerülő feladatokkal együtt mozog a feladatot ellátó kormánytisztviselői állomány és a helyhatóságoknál. A kifejezetten az államháztartás keretében finanszírozott státusok száma már megközelíti a hétszázezret, és ide tartoznak a pedagógusok és az egészségügyiek, a szociális, kulturális és közművelődési területen dolgozók, meg a majd százezernyi hivatásos állományú rendőr, katona, tűzoltó, fegyőr, titkosszolga. A leépítés azzal a veszéllyel járna, hogy a közszolgáltatások egy része egyszerűen összeomlik. A SZEF-nek és tagszervezeteinek minden eddiginél határozottabban ütközniük kell ez ellen - hangoztatta Földiák. Ha erről nem lehet tárgyalásos úton egyezségre jutni, nem lehet más választásunk, mint utcára vonulni - jelentette ki az elnök. a feladat ellátásához szükséges infrastruktúra. A lillafüredi Fidesz-frakció- ülésről kiszivárgott információk szerint a minisztériumi lobbi a szkeptikus várakozásoknak megfelelően felpuhította a csomagot. így több szervezet a megszüntetésére vonatkozó Hajbakaptak A Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatalt (MVH) is érintheti a tervezett megszűnés. Erről az elmúlt hetekben Lázár és Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter között komoly nézeteltérés alakult ki. A kevés, nyilvánosság előtt is hullámokat keltő kabinetbeli csörtében a Miniszterelnökséget vezetője nyilatkozta az MVH-ról, hogy „nem a magyar gazdák érdekeit védi, hanem az Európai Unió pénzét védi a magyar gazdáktól” és „az önállósága nem maradhat meg”. Az agrárminiszter kiállt a „törvényesen és tisztességesen dolgozó" munkatársak mellett a „minősíthetetlen hangvételű, alaptalan támadással” szemben. szándék ellenére mégis önállóan működhetne tovább. Köztük van a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Kincstári Jogügyi Igazgatóság, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, a Magyar Államkincstár. Csepreghy Nándor, a kancellária parlamenti államtitkára kiemelte: még vita van arról a listáról, hogy mely állami háttérintézmények fejezik be tevékenységüket, de arról már kategorikus döntés született, hogy a minisztériumok 20 százalékkal kevesebb létszámmal veszik át a beolvasztásnál a megszűnő háttérintézmények állományát. Az így fennmaradó plusz 20 százalékos bértömeg viszont ott marad az adott bérfejlesztésre. Hozzátette: 2010-től a kormányzat az államreform megvalósítását azért jelölte ki kiemelt célként, hogy az állam működése, az apparátus szerkezeti átalakítása is hozzájáruljon az ország versenyképességének javításához. Jövőre a most érintetlenül maradó intézményi körnél egy általános, 10 százalékos leépítési hullám jöhet. Utcára vonulnak a közszolgák? Egymilliárdért vehetnek műkincseket a Miniszterelnökség új, budavári hivatalába, a Karmelita Kolostorba Újabb 13,6 milliárdot költenek stadionokra BUDAPEST A kormány múlt heti határozatában 13,6 milliárd forinttal növelte öt stadionépítési és -bővítési projekt költségvetését. Az Átlátszó írta meg, hogy a szombathelyi stadionra szánt összeg 9,6 milliárdról 13,1 milliárd forintra ugrott. Akkor az érintettek egy kormányhatározatra hivatkoztak, amiről egy darabig senki nem tudott... A múlt csütörtöki határozatban már nemcsak a szombat- helyi beruházás költségei szerepelnek (4,6 milliárd forint az eddigi 9,6 milliárd mellé), de kiderült, a városi Illés Akadémia is kapott 400 milliót az eddigi 2,57 milliárdjához, így a szombathelyi labdarúgás infrastruktúrájára 18,2 milliárd forintot költ a magyar állam. A Honvédhoz köthető dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum 2,5 milliárd helyett 4,2-t költhet, a diósgyőri fejlesztések 8 helyett 10,9-ből épülhetnek fel, de sehol nincsenek a Vasas plusztámogatásához képet: a klub eddig egymilliárdos támogatást kapott volna a Nemzeti Stadionfejlesztési Programból, ehelyett azonban négymilliár- dot kap. Az eddigi tervek szerint 23,67 milliárdba kerülő stadionfejlesztések tehát a kormány döntésének értelmében már 37,63 milliárd adóforintot emésztenek fel, azaz 13,6 milliárd forinttal nőttek a költségek. A kormányhatározatban további sportcélú beruházásokat is említenek, ebben benne van a Vasas további 4,2 milliárdja, a pécsi kosárlabda-akadémia (2,2 milliárd) és az atlétikának juttatott 90 millió forint is. MW Sokba kerül felköltözni a reprezentatív Várba Egymilliárd forintot szán a kormány „a Karmelita kolostorban elhelyezendő műtárgyak beszerzésére” - derül ki a Magyar Közlönyből. A budai Várban a Karmelita kolostor épületébe a Miniszterelnökség költözik. Átalakítására eddig mintegy 20 milliárdot fordítottak. Az épület méltó berendezésére a költségvetés tartalékából most plusz egymilliár- dot különítettek el - a pénzt műkincsek beszerzésére fordítják. A kormányhatározatot Orbán Viktor jegyzi. Mindez része annak a tervnek, hogy a miniszterelnök is oda költözik (ezt sokan kritizálják, de azt is meg kell jegyezni: jó pár éve meg azért érte szó a ház elejét, mert a kormányfő székhelye a parlamentben van; igaz, kevésbé drága helyre is költözhetne). A forrást a közgyűjteményeket is felügyelő Emmi kapja. A kormány arra utasítja Balog Zoltán minisztert, vizsgálják meg a műkincseknél az állami elővásárlási jog bevezetésének lehetőségét. Vagyis a piacról vásárolna a kormány - a közgyűjtemények minden más ügyben is élhetnének elővásárlási jogukkal. A kormány korábban arról is határozott, hogy a várba költözne a Nemzetgazdasági és a Belügyminisztérium is. i
