Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-23 / 45. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. FEBRUAR 23., KEDD HÍREK Lopás miatt körözték a férfit PARI A Tamási Rendőrkapi­tányság körzeti megbízott rendőrei Páriban 2016. feb­ruár 20-án igazoltattak egy férfit. Kiderült, hogy a 20 éves helyi lakos ellen lopás vétség elkövetése miatt elfo­gató parancsot adott ki a Ta­mási Járásbíróság. Az egyen­ruhások a férfit elfogták, majd előállították. A Tamá­si Rendőrkapitányság mun­katársai a további intézkedé­sek végett a körözött fiatal­embert őrizetbe vették. B. K. Egy 18 éves férfit hallgattak ki PAKS Mikrohullámú sütőt, mobiltelefonokat, élelmiszert és ruhaneműket tulajdonított el egy paksi lakásból valaki 2016. február 21-én 2 órakor. A rendőrök a nyomozás ered­ményeként egy 18 éves pak­si férfit hallgattak ki gyanúsí­tottként lopás bűntett elköve­tésének megalapozott gyanú­ja miatt. Az ügyben a további eljárást a Paksi Rendőrkapi­tányság folytatja le. B. K. Történelem közelről: ligaharcok BÁTASZÉK Hétfőn este folyta­tódott a Történelem ember­közelben elnevezésű ismeret- terjesztő sorozat, Sümegi Jó­zsef egyháztörténész ezút­tal a 14. század végi Magyar- országról, a ligaharcokról be­szélt „Könyörülj bánom, kö­nyörülj’’ címmel. A gimnázium auditóriumában tartott elő­adás érintette az Árpádkor végét, III. András halála utáni időszakot, amikor a bárók ha­talma megnőtt, a legnagyobb területeket a nagybirtokos oli­garchák tartották kezükben. Az előadássorozat február 29-én folytatódik. NI. I. Szikhardt Gyula volt a zsűritag ZOMBA-SZENTGÁLSZŐLŐHEGY Hétfői lapszámunkban téve­sen közöltük az I. Szentgáli Böllérverseny zsűrijének ösz- szetételét. A névsor helye­sen: dr. Pilisi Gábor, Szek- szárd rendőrkapitánya, Szik­hardt Gyula, Zomba önkor­mányzatának képviselője és Bocs József mesterszakács. Az érintettektől és olvasóink­tól elnézést kérünk. H. E. Az oktatási ágazatban az átlagkeresetek 165-175 ezer forint között alakulnak, nálunk 158 ezer forint IMHi az átlagos netto pedagógusbér "MHHdHf Ugyanazért a munkáért nem ugyanannyi kerül a boríték­ba az ország különböző me­gyéiben. Tolna az átlagkere­set alapján az első harmadban foglal helyet, ám ágazatonként nézve a béreket a helyzet már sokkal árnyaltabb. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az országos net­tó átlagkereset alig marad el a havi 160 ezer forinttól. A fő­városban ugyanez az összeg több mint 204 ezer forint, Tol­na megyében alig több mint 144 ezer, a lista végén álló Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében pedig 110 ezer. A tol­nai 144 ezer és a szabolcsi 110 ezer között tehát 34 ezer a kü­lönbség, ugyanakkor a főváro­sitól 60 ezer forinttal keveseb­bet keresnek nálunk a mun­kavállalók. Éves szinten ez 720 ezer forint különbség, ez öthavi megyei átlagkereset­nek felel meg. Vagyis ha dur­ván akarnánk fogalmazni: Tol­nában budapesti bérekkel szá­molva öt hónapig ingyen dol­goznak az emberek. A többi megyével összeha­sonlítva megyénk rangsor­ban elfoglalt hetedik helye akár még előkelőnek is lenne nevezhető. Ugyanakkor, ha nemzetgazdasági ágankén- ti bontásban kerülnek nagyí­tó alá a nettó bérek, elgondol­kodtató az eredmény. A rang­sorban Tolnát megelőző He­ves, és az utolsó előtti helyen álló Békés megye keresetei között egy-két ágazatot leszá­mítva nincs túl nagy különb­ség. A mezőgazdaságot néz­ve például Tolnában 126 ezer, Hevesben 110 ezer, Békésben szintén 126 ezer a havi átlag. Iparban már nagyobb a kü­lönbség, Tolna és Heves 180 ezer körül, Békés 150 ezerrel zár. A kereskedelemben azon­ban már alig van különbség, az oktatásban pedig Békés megelőzi megyénket. A többi ágazatot fürkészve az látha­tó, hogy az előttünk álló He­ves és a sor végén szerényke­dő Békés nettó átlagkeresetei nem mutatnak markáns elté­réseket. Joggal vetődik fel a kérdés, hogyan kerülhetett akkor megyénk az első har­madba? Nos, a kiugróan ma­gas eltérés az információ és kommunikáció elnevezésű ágazatban mutatható ki. Bu­dapesten ennek 317 ezer a ha­vi nettója, Hevesben 177, Bé­késben 163, Tolnában azon­ban 280 ezer, amely közelebb van a fővárosihoz, mint a má­sik két. megyéhez. A statisztikák szerint az ok­tatási ágazatban az átlagkere­setek az ország legtöbb megyé­jében 165-175 ezer forint kö­zött alakulnak. Tolna ebben az ágazatban a kevésbé meg­fizetett megyék közé tartozik, ugyanis nálunk az átlagkere­set 158 ezer forint. Megyénkén kívül Bács-Kiskun és Szolnok esetében 158 ezer forint körü­li ez az összeg, a többi megyé­ben ennél magasabb. Abban, hogy az összegek így alakul­nak bizonyára szerepe van an­nak, hogy bár igen szépszámú középiskola és felnőttoktatási intézmény működik nálunk, mindössze egyetlen egyetemi karunk van. Havi nettó átlagkeresetek megyénként (Ft) Országos átlag 159150 Budapest 204 251 Győr-Sopron-Moson 166 965 Komárom 155 556 Fejér 151253 Pest 146142 Heves 145 168 Tolna 144315 Vas 143828 Veszprém 138 511 Csongrád 135 295 Somogy 132 055 Hajdú-Bihar 131966 Bács-Kiskun 131793 Baranya 128252 Jász-Nagykun-Szolnok 125 670 Zala 124 624 Borsod-Abaúj-Zemplén 123-447 Nógrád 118022 Békés 116321 Szabolcs-Szatmár-Bereg 110062 FORRÁS: KSH Minél távolabb, annál kevesebb Ahogy távolodik a munkáltató a fővárostól, távolodik az ottani bérektől is. Csakhogy a megél­hetés költségei között nincs ak­kora különbség a főváros és a vidék között. Az élelmiszerekért, az energiáért, a könyvekért, a busz- és vonatjegyért, vagy ép­pen a benzinért ugyanannyit kell fizetni. A vidéki bérekkel ne­hezebb megélhetés, kevesebb lehetőség jár együtt, például a kultúrát illetően. Ha színházban gondolkodunk, egy négytagú fő­városi család költsége nagyjá­ból 35 ezer forint, egy szekszár­di família utazással, étkezéssel ugyanezért 60 ezret fizet. Csökkent ugyan, de még így is optimista GAZDASÁG Februárban a januá­ri, igen magas szinthez képest egy éve nem látott mértékben csökkent a GKI konjunktúrain­dex értéke. A GKI Gazdaságku­tató Zrt. által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint minden ágazatban és a fogyasztók körében is romlot­tak a várakozások, de még így is meglehetően optimista han­gulatot tükröznek. Az üzleti bizalmi index min­den ágazatban esett, de a keres­kedelemben csak egészen mini­málisan. Az ipari bizalmi index februári csökkenése sem nagy, de az elmúlt hónapok hullámzá­sai következtében értéke a ta­valy tavaszi szintre került visz- sza. Az építőipari bizalmi in­dex 2015 eleje óta egy szűk sáv­ban ingadozik, a most mérhe­tő csökkenés a nyári mélypont megközelítését jelenti. A keres­kedelmi bizalmi index is csök­kenést mutat, és a szolgálta­tói bizalmi index is érezhetően Pesszimistább lett a lakosság, romlot­tak a kilátások. csökkent. Általánosságban el­mondható, hogy kedvezőtleneb­bé vált az üzletmenet, az elmúlt időszaki és a várható forgalom megítélése is. A foglalkoztatási hajlandóság az építőipar kivéte­lével - ahol nem változott - min­den ágazatban gyengült, s kissé erősödött a lakosság munkanél­küliségtől való félelme is. Az ár­emelési szándék az iparban kis­sé gyengült, a többi ágazatban viszont erősödött, miként a fo­gyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság kilátá­sait minden ágazat a januári­nál érezhetően kedvezőtlenebb­nek látta, s kissé pesszimis­tább lett a lakosság is. A GKI fo­gyasztói bizalmi index február­ban háromhavi emelkedést kö­vetően őszi szintjére csökkent. A fogyasztók következő egy év­ben várható pénzügyi helyzetü­ket s megtakarítási képességü­ket sokkal kedvezőtlenebbnek ítélték, mint januárban. A la­kosság a nagy értékű tartós fo­gyasztási cikkek jelenre vonat­kozó vásárlási lehetőségét javu­lónak, a következő egy évre vo­natkozót viszont kissé romló­nak érzékelte. v. NI. Szabó nem nyugszik bele - Kerecsényi szerint öncélú, amit csinál Többeknek jár pluszpont TOLNA MEGYE, DOMBÓVÁR - A végsőkig el fogok menni az igazságtalanság megszünteté­se érdekében - mondta Szabó Loránd, Dombóvár polgármes­tere, a megyei közgyűlés kép­viselője, aki ismét aggályokat fogalmazott meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatainak terü­letspecifikus értékelési szem­pontjai kapcsán. Miként arról már beszámoltunk, azt kifogá­solja, hogy a megye települé­seinek jelentős része hátrány­nyal indul, mivel plusz öt pont jár azért, ha a pályázó telepü­lés a Duna-folyó vagy a Sió-csa­torna 20 kilométeres sávjában helyezkedik el. Ennek kapcsán előterjesztést nyújtott be a leg­utóbbi megyei közgyűlés ülésé­re. Mint mondta, politikai hát­teret sejt a kritériumok mögött. Úgy fogalmazott, hogy a „dom­bóvári különítmény (Fehérvá­ri Tamás, Kerecsényi Márton és Naszvadi Balázs) arra ját­szik, hogy hátrányba hozzák Dombóvárt és térségét”. Szerin­te a kritérium a teljes dombóvá­ri járást és a Völgység 60 szá­zalékát érinti hátrányosan. Sza­bó elmondta, hogy iratbetekin­tést kér azért, hogy megismerje az ügy hátterét. Hozzátette azt is, hogy a kistelepüléseknek ugyancsak járó plusz pontok el­len nincs kifogása, hiszen fon­tos a falvak helyzetbe hozása. Megkeresésünkre Kerecsé­nyi Márton, a Tolna Megyei Közgyűlés Pénzügyi Bizottsá­gi elnöke reagált. Mint mond­ta, az álaggályok csak a feszült­ségkeltést szolgálják. A terület- fejlesztési szakmai anyagok át­tanulmányozásával Szabó Lo­ránd minden téves feltevésre választ találhatna, de mint a legutóbbi közgyűlésen is kide­rült: nem a válaszok és a meg­oldások érdeklik, hanem a fo­lyamatos feltűnés a médiában. Legutóbbi „szakmai” előterjesz­tése szerint a folyóparti Felső­nyék illetve Szedres nem a Sió 20 kilométeres körzetében fek­szik; ebben az előterjesztésben 68 megyei települést nevezett hátránnyal indulónak. A való­ság szerint a kifogásolt értéke­lési szempont alapján 97 tele­pülés előnyben részesül, mivel nem a vízfolyások két oldalától számított 10-10, hanem 20-20 kilométert veszik figyelembe. - Ismét megalapozatlan, téves és hiteltelen állításokkal állunk szemben. A megyének nincs szüksége egyéni politikai cé­lok érdekében gerjesztett vitá­ra, mert egyrészt érdemtelen, másrészt méltatlan. Ideje len­ne, ha Szabó Loránd a szakmát a szakértőkre hagyná, és a vá­ros gyarapítására fordítaná ide­jét az öncélú szereplés helyett - zárta szavait Kerecsényi Már­ton. H. E. KISZEBÁBOT ÉGETTEK Körülbelül három-négyszázán vehettek részt a Szekszárdi „Fősővárosi” Kör hagyományteremtőnek szánt télbú­csúztatásán. Pálos Miklós, a szervezet elnökségi tagja elmondta, sok kisgyerekes család érkezett a Kápolna térre, ahol zsíros kenye­ret és felsővárosi gazdák nedűiből készült forralt bort kínáltak, de ami talán még fontosabb, a telet is sikerrel elűzték. A kör követke­ző programja a májusfaállítás lesz, de csatlakoznak a múzeumok éjszakájához is. B. K. » * *

Next

/
Thumbnails
Contents