Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-12 / 36. szám

2016. FEBRUÁR 12., PÉNTEK MOZAIK g Vad elefánt dúlt fel egy indiai kisvárost INDIA Kocsikat és motorokat tapo­sott össze és házakat is lerombolt egy elefánt, amely az észak-indi­ai Nyugat-Bengál tartományban található Sziliguri városában rendezett ámokfutást. A BBC be­számolója szerint (amelynek vi­deója a goo.gl/6721zm címen lát­ható) szerdán egy közeli erdőből egy vadon élő elefánt tévedt a vá­rosba, ahol a tömegtől egészen megvadult és menekülés köz­ben tört-zúzott. A nagytestű állat több úton, töltésen és egy folyón is átkelt, ezért úgy tűnik, egészen céltudatosan haladt, de nem tud­ni, mi lehetett a terve. Korábban ilyen eset nem fordult elő a kör­nyéken - közölték a hatóságok. A riadt állat útjából szerencsé­re mindenki ki tudott térni, de jelentős anyagi kár keletkezett a ledöntött építményekben, ösz- szetaposott autókban és motor­biciklikben. Az elefánt az ámok­futás közben több sérülést is be­szerzett, több sebből vérezve egy­re kétségbeesettebben kereste a kiutat, de nem volt remény arra, hogy magától kitalál az útvesztő­ből, ezért a hatóságok az elkábí- tása mellett döntöttek. A rendőr­ség speciális alakulata altatópus­kával hódította el a több tonnás jószágot, amely idővel összeesett. Ezután állatorvosok vizsgálták meg és daruval egy teherautóra emelték, hogy az erdő egy távoli részére szállítsák. A hatóságok szerint az eset so­rán szerencsére nem sérült meg senki, a riadalmon és az anyagi káron kívül nem történt baj. Indiában a vadon élő és fog­ságban tartott elefántok gyakran okoznak baleseteket, ha nem tud­nak elmenekülni, képesek em­berre is támadni az egyébként békés óriások. MW Az elefánt sebeket is szerzett Hetvenöt éve alkalmazták először gyógyításra Harc Új korszakot nyitott meg az or­voslásban a penicillin, amelyet 75 éve vetettek be először éles helyzetben. Nógrádi László laszlo.nogradi@mediaworks.hu A skót tudós, Alexander Fleming 1928-ban fedezte fel a penicil­lint a Penicillium notatum gom­bában - derül ki az MTI össze­állításából. A gombák fertőzése­ket visszaszorító hatásáról ko­rábban is voltak tapasztalatok, például arab lovászok is gyógyí­tották a hátasaik sebeit a nyerge­ken megtelepedő penészgombák segítségével, de Fleming volt az, aki kísérlettel is igazolta a me­chanizmust. Egy szerencsés vé­letlen folytán ismerte fel, hogy az elmosatlanul hagyott bakté­riumtartó csészékben megtele­pedő penész környékén elpusz­tulnak a kórokozók, ez sarkall­ta további kísérletekre. 1941. február 12-én, egy an­gol kórházban jutottak odáig elő­ször, hogy penicillinkezelést pró­báljanak ki emberen. Egy rend­őr kapott a készítményből, mert megvágta magát borotválkozás közben, és a sebfertőzés miatt vérmérgezést szenvedett. A ke­zelés hatására öt nap után meg­szűnt a láza. A készlet azonban hamarosan elfogyott, a kezelé­sét abba kellett hagyni. Egy hó­nappal később a visszaeső beteg meghalt, ami arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az antibiotikumo­kat a betegség látható tüneteinek megszűnése után is szedni kell, a bacilusokkal a kezelés megszakítása újra sza­porodni engedi a kórokozókat. A gyógyszerészeti cégek ha­marosan megkezdték a penicil­lin nagyüzemi gyártását. A pe­nicillin felfedezése nagyban elősegítette más antibiotiku­mok előállítását, de a legnépsze­rűbb a Fleming által felfedezett anyag maradt. Fleminget 1944- ben lovaggá ütötték, 1945-ben Nobel-díjjal tüntették ki, amit megosztva kapott az ausztrál Howard Florey és Ernst Chain kutatókkal megosztva kapott, utóbbiak a penicillin mestersé­ges előállításának gyakorlatát dolgozták ki, széles körben élr- hetővé téve az anyagot. A csodafegyvertől a túlhasználásig A penészgomba mérgén alapu­ló gyógyszert először a II. világ­háborúban alkalmazták széles körben, ezzel a sebfertőzések és amputációk számát jelentő­sen csökkenteni tudták a sérül­tek körében. Idővel a civil orvos­lásban is teret nyertek a penicil­lin és változatai - amiket hama­rosan gombakultúrák használa­ta helyett már szintetikusan állí­tottak elő. A mai napig a legszé­lesebb körben használt antibioti­kum a penicillin. A felfedezése és az elterjedése azonban nem hozta el a baktéri­umok teljes leküzdését. Hamar kiderült, hogy a különböző kór­okozók különböző anyagokra ér­zékenyek, a rendkívül életképes kórokozók újabb és újabb gene­rációi képesek védettséget is ki­alakítani a gyógyszerek ellen. Ezért is fontos, hogy az antibioti­kumokat csak indokolt esetben alkalmazzák. Egy vírusos meg­betegedés (mint a nátha) ese­tén például hiba lenne az anti­biotikum. mert ezzel éppen azt kockáztatják, hogy a legyengült szervezetben elszaporodik egy ellenálló baktérium. POÉNPERCEK Az idős férfi műtétre szorul, a kórházban a veje foglalkozik ve­le. Amikor a műtőasztalon ké­szülődik az operációhoz, így szól a fiatal sebészhez:- Gondolj csak bele, fiam! Ha valami rosszul sikerül, és ne­tán meghalok, akkor anyósod magára marad, és valószínűleg hozzátok költözik... Egy férfi a papírboltban:- Olyan képeslapot kérek, ami születésnapra és évfordulóra is alkalmas.- Csak születésnapi és kü­lön évfordulós képeslapunk van. Miért nem veszi meg kü- lön-külön?- Tudja, holnap lesz a felesé­gem harmincnegyedik szü­letésnapjának ötödik évfor­dulója. Két sündisznó beszélget:- Figyelj, elválok a feleségemtől.- Miért?- Unom az örökös szurkálódá- sait. A színházban szörnyen unal­mas darabot játszanak. Az egyik néző nem bírja, meg­szólal:- Hé, oltsák már le a villanyt, legalább alszom egyet! Mire egy másik:- Nehogy leoltsák, még nem olvastam el az újságot! A virágárus leszólítja a járó­kelőt:- Uram, vegyen egy csokor vi­rágot a kedves feleségének!- Dehogy veszek, nincs nekem feleségem!- Akkor vegyen egy csokrot a barátnőjének!- Nincseffbarátnőm sem!- Akkor ünnepelje meg a sze­rencséjét két csokor virággal! Generációkat ösztönzött a svájci bicska és a ragasztószalag kreatív bevetésére Visszatér a barkácsmester kommandós A 90-es évek sorozatai iránti nosztalgiahullám újabb eleme­ként a MacGyver című széria is visszatér hamarosan - derül ki a Deadline.com cikkéből. Az 1985-től 92-ig futott akciófilm­sorozatban egy volt ttkosügy- nök (MacGyver szerepe Richard Dean Anderson számára elhozta a világhírt) vágja ki magát szo­rult helyzetekből a tudását al­kalmazva és elképesztő szerke­zeteket rögtönözve. A CBS már egy bevezető epi­zódot is berendelt, de nem foly­tatni tervezik a sorozatot, ha­nem az előzményeit feltárni. Úgy tudni, az új részekben - amennyiben kedvező a fogadta­tás - a fiatal MacGyvert ismer­hetnénk meg a különleges ki­képzése során. Emiatt nem is valószíftű, hogy az eredeti fősze­replő a 66 éves Anderson játssza a főhőst, bár nem kizárt az sem, hogy az ismerős arcát felhasz­nálják a rajongók bevonzására. A stáb már összeállt, az új éva­dot lames Wan, a Halálos iram­ban 7 rendezője vezetné, mel­Richard Dean Anderson ma... ** J ... és MacGyverként, 30 éve lé az eredeti gárdából újra al­kalmaznak egy producert és egy forgatókönyvírót is. A soro­zat szakértői szerint az sem ki­zárt, hogy a pozitív visszajelzé­sek esetén moziverziót is kaphat a megújított MacGyver. Az ere­deti széria zárását is két film je­lentette, az 1994-es Lost Treasu­re of Atlantis és Trail to Dooms­day azonban Magyarországon nem jutott el a mozikba. Ander­son hamarosan át is nyergeit: 97- től már a Csillagkapu-sorozat- ban aratott sikereket. TÉLÜZÉS EURÓPA-SZERTE A busók nincsenek egyedül a télűzés mesterségével: Európa számos országában élnek a maszkos farsangi hagyományok. A kelta tűzfesztiválon (balról az első kép) Britanniában fáklyákkal vonul­tak fel a napokban, Portugáliában (2. kép) pedig a caretos nevű maszkosok óriási bábokkal is riogatták a telet. Észak-Spanyolországban az ősi szertartásban vaddisznónak is beöltöznek (3. kép), délen pedig a bika a köz­ponti eleme a beöltözős szertartásoknak (4. kép) - a szarvakkal felszerelt démont azonban ilyenkor emberek testesítik meg, hatalmas máglyák körül táncolva. ? » l » 1 » f

Next

/
Thumbnails
Contents