Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-12 / 36. szám

2016. FEBRUAR 12., PENTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD "J Európai joggal küzd a terror megelőzése érdekében EU Európaszerte szigorítják a jogszabályokat a terrorveszély megelőzése érdekében. A fran­cia nemzetgyűlésben módosítot­ták az alkotmányt, és a koráb­ban engedékenyebb svéd szabá­lyozás is a szigor felé fordult. A november 13-i terrortámadá­sokra válaszul Francois Hollandé államfő által kezdeményezett re­form két fő javaslata a rendkívü­li állapot fogalmát írta át, és azt is megfogalmazták, hogy a terro­rizmusért elítélteket meg is foszt­hatják állampolgárságuktól. Ma­nuel Valis miniszterelnök szerint a reformot a kongresszus többsé­ge is el fogja fogadni. Egyelőre az állampolgársággal összefüggő döntés vitatott, a szenátusnak is áldását kell adnia rá. Nógrádi György szakértő a francia változásokról a Kossuth Rádióban elmondta: nemcsak az állampolgárságot vonhatják majd meg, de befagyaszthatják a bankszámlájukat is. Eddig 24 óráig lehetett valakit fogva tar­tani, ezt felemelték 72 órára. Be­vezették az elektromos nyomkö­vetőrendszert. A légi és a vasúti forgalmat nyilvántartásba ve­szik, betilthatják a gyülekezést, általános lesz a telefonlehall­gatás, megakadályozzák, hogy azonosíthatatlan telefonokat le­hessen vásárolni, az internetfe­lületeket betilthatják. B. T. Fordulat minden országban Belgium, Dánia, Írország, Len­gyelország, Lettország, Olasz­ország, Spanyolország, Szlová­kia, és az USA is szigorított. A legérdekesebb a belga tör­vény: bűncselekménynek szá­mít a toborzás az Iszlám Ál­lamnak, felgyorsítják a lehall­gatás engedélyezését. A své­dek is fordítanak: Stockholm egyes részeibe nem ajánlatos belépni. Hat év börtönnel bün­tetik majd, ha valaki terroris­ta kiképzésen vesz részt, és két év jár majd terrorszervezetek fi­nanszírozásáért. Az állampol­gárságot azonban nem veszik el az elítélt terroristáktól sem. Szintén bekeményít, de nem 100 százalékban Ausztria, Bul­gária, Nagy-Britannia, Észtor­szág, Görögország, Hollandia, Litvánia és Szlovénia. A magyar kormány újabb mig­rációs nyomással számol az idén, amely még nagyobb le­het, mint a tavalyi. A török ál­lamfő a Szíriái helyzet kapcsán azzal fenyegetőzött, hogy meg­nyitják határaikat a Nyugat felé igyekvő menekültek előtt. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu MISKOLC „Brüsszelből a kényszer­betelepítési kvóták veszélye, dél­ről pedig az idén várhatóan nagy­ságrendekkel növekvő migrációs nyomás fenyeget” - hangoztatta tegnap Orbán Viktor a Fidesz- KDNP Lillafüredre kihelyezett frakcióülésén az MTI szerint. A miniszterelnök úgy véli, An- ■ gela Merkel német kancellár tö­rökországi látogatása felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is egy nagy veszély, a „kényszer­betelepítési kvóták” létrehozása fenyegeti az európai embereket Brüsszel felől. Ez a legnagyobb fenyegetés, amelyet a következő hónapokban ki kell védeni. A kormányfő hangsúlyozta, nem német-török kétoldalú meg­állapodásról (a kormányközeli Magyar Idők német-török-pak­tumról számolt be, amit Szijjár- tó Péter külügyminiszter cáfolt), hanem egy EU és Törökország közöttiről van szó. Ütóbbi sze­rinte tartalmaz egy utalást arra, hogy az EU 400-500 ezer mig- ránst „közvetlenül átemel" Tö­rökországból. Magyarország til­takozott ez ellen. „Azért is nem került nyilvánosságra ez a törek­vés, mert számos uniós tagállam úgy foglalt állást, hogy ezt csak nemzetállami alapon lehet vég­rehajtani, kényszer erejű szét­osztással nem” - mondta Orbán. A kormányfő szerint fel kell készülni arra, hogy az idén nagyságrendekkel növekedni fog az Európára dél felől nehe­zedő migrációs nyomás. Ezért a magyar kormány elrendelte a műszaki határzár megerősí­tését és újabb határzár építésé­hez szükséges kapacitások elő­állítását. RÖSZKE Száznégy embert fog­tak el a rendőrök szerdán tiltott határátlépés miatt. Ebben az év­ben ez a legmagasabb szám, 2016-ban eddig a legtöbb illegá­lis határátlépőt, 69-et január 29- én fogták el. BUDAPEST „Tavaszra fokozódik a migrációs nyomás” - mondta Bakondi György a köztelevízió­ban. A miniszterelnök belbiz­tonsági főtanácsadója szerint ja­nuárban több mint 62 ezren ér­keztek Európába, ez több mint tavaly júniusban, és a tavaly januári adat sokszorosa. Lázár János, a Mi­niszterelnökség ve­zetője szerint is foko­zódni fog idén a mig­rációs nyomás, arra is számíta­ni kell, hogy még a következő év­tizedben sem javul a kontinens biztonsági helyzete az illegális bevándorlás miatt. ANKARA „Korábban az edir- nei határnál többször megál­lítottuk a Nyugatra tartó mig­ránsokat, de lehet, hogy később átengedjük őket és egyszerűen csak jó utat kívánunk nekik” - figyelmeztette tegnap az uniós vezetőket a török elnök. Recep Tayyip Erdogan már november­ben Brüsszelben is fenyegető­zött azzal, hogy me­nekültekkel áraszt­ják el Európát, ha az unió vezetői nem kötnek jobb al­kut Törökországgal a menekültválság megoldása érdekében. Kifejtet­te, hogy 600 ezer szíriai érkez­het a török határra az újabb me­nekülthullámmal, ha folytatód­nak a szíriai kormányerőknek és Oroszországnak a civil lakos­ságot célzó légi csapásai Alep- póban és környékén. Görög-magyar­csörte „Furcsa szituáció, hogy a görög külügyminiszter-helyettes próbál oktatni szolidaritásból, szabályokból” - hangoztatta tegnap Szijjártó Péter, aki visszautasította Nikosz Kszidakisz Magyarországot bíráló szavait. Kszidakisz a Népszabadságnak azt mondta: a magyar kormány vádaskodik, ám nem segít a menekültválság kezelésében, még egy sátrat sem kaptak a magyaroktól. A magyar külügyminiszter szerint Európa azért védtelen déli irányból, mert Görögország nem felel meg a schengeni előírásoknak. Önálló egészségügyi tárcát és több pénzt akarnak BUDAPEST Az ágazati kollektív szerződés létrehozásának fel- gyorsítását, a 2017. évi költség- vetés parlamenti vitája előtti el­fogadását sürgették egyebek mellett a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) csütörtöki budapesti ülésének résztvevői. Éger István, az orvosi kamara el­nöke, a NEK levezető elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón el­mondta: sürgetik az ágazati bér­rendezés haladéktalan megindí­tását, az egészségügyi háttérin­tézmények önállóságának fenn­tartását, valamint a népegész­ségügyi szemlélet erősítését a já­róbeteg- és a fekvőbeteg-ellátás felzárkóztatásával. Továbbra is az a véleményük, hogy az egész­ségügynek szüksége van önálló minisztériumra. Mindezeken túl úgy lát­ják, a kormánynak emelnie kell az egészségügyre fordított közkiadások értékét, amely a NEK-ülés résztvevői szerint nem lehet kevesebb a GDP 6,5 száza­lékánál. Éger István közölte: ez 500-600 milliárd forint pluszt jelentene, ami a jelenlegi gyógyí­tó-megelőző ráfordítások több mint fele, egyes számítások sze­rint 70 százaléka. Ezt az össze­get maximum néhány év alatt, alapos tervezéssel vissza kell táplálni a rendszerbe, törvény­ben garantált és előre deklarált módon - tette hozzá. A NEK munkájában a szak­mai kamarák, a betegszerve­zetek, a reprezentatív ágaza­ti szakszervezetek, a parlamen­ti pártok képviselői vehetnek részt. Lukács László, a Jobbik frakcióvezető-helyettese sajtótá­jékoztatóján azt mondta, az ága­zat legfőbb gondja az alulfinan­szírozottság. A párt „együttérző egészségügyet” szeretne, amely­nek része a megfelelő finanszí­rozás és az ágazatban dolgozók bérfejlesztése. MW Fidesz: az MSZP elvont A Fidesz-frakció szerint azok követelnek most pénzt az egészségügynek, akik elvettek az ágazattól. A kormánypárti képviselőcsoport ezt arra rea­gálva közölte, hogy az MSZP-s Tukacs István szerint 400-600 milliárd forint bevonása szük­séges az egészségügybe. Csaknem félmillió halott Szíriában a 2011 óta tartó har­coknak már 470 ezer áldozata van - közölte a Szíriai Közpoliti­kái Kutatóközpont. Az ENSZ becs­lése alapján korábban 260-270 ezer áldozatról írtak. Az ország nemzeti vagyona, infrastruktúrá­ja és intézményrendszere csak­nem teljesen elpusztult, minden tizedik lakosa - 11,5 százaléka - meghalt vagy megsebesült. Utób­biak száma eléri az 1,9 milliót. A belső menekültek száma 7-8 millió főre tehető. NATO-művelet az Égei-tengeren Németország, Törökország és Gö­rögország kérésének eleget téve a NATO tengeri műveletet indít a gö­rög és török partok közelében. A cél nem a menekülthajók visz- szafordítása, hanem hogy az em­bercsempészek elleni fellépéssel elősegítse a menekültválság eny­hítését - jelentette be az ameri­kai védelmi miniszter Brüsszel­ben. Ashton Carter szerint minden­ki támogatásáról biztosította az Égei-tengeren tervezett műveletet, jelezve a részvételi hajlandóságát. Egyre több menekült próbálkozik Röszkénél is Harmincszázalékos béremeiés lesz a járási hivatalok dolgozóinak, többet kapnak az állami cégvezetők is Tíz háttérintézményről nincs még döntés BUDAPEST Tíz háttérintézmény sorsáról zajlik még az egyezte­tés a minisztériumokkal a meg­szüntetendő 73 hivatal közül - mondta tegnap Lázár János a kormányinfón. A Miniszterel­nökség vezetője közölte, a tár­cáknak a következő napokban- hetekben azt kell megválaszol­niuk, hogy melyek azok a tevé­kenységek, amelyeket nem a mi­nisztériumokban kell elvégezni. A vitatott háttérintézményeknél vizsgálják, hogy az átszervezés nem hátráltatná-e az uniós for­rások kifizetését, mely feladato­kat vehet át a felsőoktatás, mely kutatóintézeteknek kell állami­ként működniük. Szempont az is, hogy az átalakítás hogyan il­Lázár János leszkedik egy-egy államtitkár szakmapolitikai elképzelésébe. Júliustól 30 százalékos bér­emelés lehet a járási hivatalok­ban, ha létrejön az állami tiszt­viselői kar. Ehhez kikérik a szakszervezetek véleményét. Az állami cégvezetők juttatásait a V4-átiagra emelik. Vezetői lét­számcsökkentés biztosan lesz, mivel a háttérintézmények veze­tői nem vezető pozícióba kerül­nek majd. POSTA A fideszes Németh Szi­lárd arról nyújtott be javasla­tot, hogy a Magyar Posta szer­ződéseinek többsége titkos le­hessen. Lázár szerint erre azért van szükség, mert az állami cég kétféle tevékenységet végez. Az egyetemes szolgáltatásnál he­lye van az adatok nyilvánosságra hozatalának, piaci tevékenység­nél viszont a konkurencia miatt nem közölhető minden adat. M4-A kormány felhatalmazta a fejlesztési minisztert az MO-s és Ügyintézés otthonról is A digitális nemzetfej­lesztési koncepció jegyében a magyar kormány 4 millió ház­tartásban 30 MB/sec internet­sebességet szeretne. 2020-ra azt tervezik, hogy az elektroni­kusan végezhető ügyeket ott­honról bárki elintézhesse. M4-es utak összekötésére, az út négysáyossá tételére Abonyig. RÓMÁN „Akik 1944. március 19-e után kollaboráltak a po­litikai rendszerrel, azok nem vállalhatóak. így sem Hóman-, sem Horthy-szobor nem lesz” - mondta Lázár, miután Székesfe­hérvár után Vácott is felmerült Hóman szobrának felállítása. FESTMÉNYKÖLCSÖNZÉS „Örül­jünk annak, hogy vannak, akik érdeklődnek a 18. századi kép­zőművészet iránt” - mondta Lá­zár. Arra utalt, hogy a Habony Árpádhoz közeli Brand-Lab Kft.-nek kölcsönöztek ki képe­ket a Szépművészeti Múzeum­ból. A cég korábban Habony Ár­pád miniszterelnöki tanácsadó húga, majd Jáksó László és Hal­kó Gabriella (a TV2 új gazdasá­gi igazgatója) tulajdona volt. Lá­zár szerint arról lehet vitatkoz­ni, helyes-e, hogy magáncégek is kikölcsönözhetnek főként rak­tárakban lévő alkotásokat pén­zért, de ez egy létező dolog, ami­ben nem lát kivetnivalót. TURIZMUS Orbán Ráhel semmi­lyen állami tevékenységet nem végez, közfunkciója nincs, sem­milyen átalakítást nem befolyá­sol a jelenlétével - mondta Lázár azzal kapcsolatban, hogy a Hvg. hu szerint a kormányfő lánya néhány napja részt vett egy tu­risztikai témájú megbeszélésen, ahol az ágazat újfajta állami irá­nyításáról volt szó. MW v »

Next

/
Thumbnails
Contents