Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-01 / 26. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ A Csurgó zenekar adott koncertet KAPOSSZEKCSO A Csurgó zene­kar szórakoztatta nemrégiben a falu óvodásait, iskolásait. Az ön­kormányzatszervezte rendezvé­nyen közel száz kisgyerek éne­kelte, tapsolta végig a koncertet a Közösségi Házban. H. E. Gazdafórum a vad védelméről Gazdafórumra várják a gazdálkodókat a városháza házasságkötő termébe február 2-án, 17 órától. A fórum témá­ja a vad védelme, a vadgazdál­kodás, valamint a vadászatról szóló 1996-os törvény változá­saival kapcsolatos tájékoztatás lesz. Előadó Kosaras Zoltánt, a megyei kormányhivatal vadá­szati főfelügyelője lesz. M. I. Az amaránt és társai ■ s Az amaránt, a quinoa és a teff is szóba kerültek azon az előadáson, amelyet Asz­talos Ágnes táplálkozástudo­mányi szakember tartott Tol­nán, a MAG-Házban, Minden­napi kenyerünk, amit a gabo­náról tudni érdemes címmel. A fenti elnevezések tehát gabo­naféléket takarnak, amelyek az utóbbi időben, a reformtáp­lálkozásban Magyarországon is kezdenek ismertebbé válni. A szakember a teljes kiőrlésű kenyerek fogyasztását java­solta. S. K. A képen Tolna alpolgármestere Sajnálatos hiba csúszott a szombati számunk 3. olda: Ián megjelent tudósításunkba. Az alulról a második sorban, jobb oldalon lévő képen közé­pen nem a NAV egyik munka­társa látható, hanem Berta Zoltán, Tolna alpolgármeste­re. Tőle és olvasóinktól is elné­zést kérünk a tévedésért. ÚGY negyven évvel ezelőtt falun elképzelhetetlen volt, hogy az ott élők ne tartsanak tyúkot, két-há- rom hízót, egy-egy tehenet, né­hány birkát. Mára sokat válto­zott a helyzet, de még mindig je­lentős az a réteg, akinek a por­táján szerepet kapnak a haszon­állatok, _____■ ____________ Ma uthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A statisztikai hivatal adatai szerint ma már nagyon ke­vesen tartanak egy-egy tehenet és mérséklődött a sertéstartók száma is, ugyanakkor tyúkokat többen tartanak, mint pár évvel ezelőtt. A bátaszéki Berg család­ban elképzelhetetlen, hogy a nap ne azzal kezdődjön, hogy meg­etetik az állatokat, az állomány jelenleg 30-35 tyúkból és két bir­kából áll, majd április környé­kén vesznek 3 malacot, amit fel­hizlalnak decemberre. Ma már a családfő nyugdíjas, így könnyen van, de pár éve, amikor még ő is és a felesége is dolgozott, akkor nehezebb volt, hiszen nem csak állatokat tartanak, de viszonylag nagy a konyhakertjük is.- Soha nem számolgattam, hogy megéri vagy sem, mondta a családfő, én ebbe születtem bele, a szüleimnek még teheneik is vol­tak. Mindig volt otthon friss tejföl, túró, tojás és hús. Amikor városi ismerőseink, barátaink eljönnek hozzánk, irigykedve mondják, nektek milyen jó, mert egyrészt nem kell megvenni a húst, tojást, másrészt biztos, hogy nem agyon- tápozott, ki tudja mivel etetett és kezelt állatok húsát esszük. Zombán, Szabóék nagyobb te­rületen gazdálkodnak, de nem akkorán, melyből meg lehetne élni. így a pár hektáros földjeik mellett munkahelyük is van a család tagjainak. Mivel állatok­kal is foglalkoznak, így nyár ele­jétől a lekaszált füvet összegyűj­tik, behordják a pajtába, munka után traktoroznak a család férfi tagjai, illetve amikor eljön az ide­je, aratnak is. Hogy miért csinál­ják? a kérdésre a válasz itt is egy­értelmű: egyrészt mert ebbe nőt­tek bele, másrészt komoly összeg jön ki a termények árából, amire szükségük van egy-egy nagyobb vásárláshoz, beruházáshoz. Az utóbbi években több Tolna me­gyei falusi önkormányzat is pró­bálta el- és kiterjeszteni a háztá­ji gazdálkodás gyakorlatát, mód­szereit a helybeli lakosok köré­ben. Több településen is példá­ul a Start munkaprogram kereté­ben kezdtek növénytermesztésbe, Kurdon, Belecskán, Varsádon, Ud­variban többféle programba is be- kapcsolődódtak a helyiek. A ter­A kakasdi Németh család ud­varán is vannak állatok - tyúk, sertés, liba, kacsa, nyúl, sőt négy kaptár méhcsalád is - me­lyek kiegészítik a havi bevé­telt. Náluk is természetes, hogy szinte egész évben munkát ad a háztáji, hiszen négy hektár földjük is van, melyet egy har­mincéves traktorral művelget- nek.- Az egyik fiam Ausztriába jár ki dolgozni, de minden hét­végén jön haza, ő mondta, ott is hasonló a helyzet, szinte min­den vidéki családnak van egy kis legelője, egy-egy tehene és emellett van munkahelye is a család tagjainak, úgy látszik, ebben legalább követjük a pél­dájukat. més egy részét közvetlenül fel­használják, a többit tartósítva tet­ték el, vagy forgalmazták. A prog­ramban dolgozók hasznos, ott­hon is hasznosítható tapasztalato­kat, ismereteket is szereznek ez­által. Ugyanakkor a mai napig az a tapasztalat, hogy még mindig több olyan falusi van, aki a kony­hákért művelése helyett inkább szupermarketbe jár zöldségért. Szén-monoxid- érzékelőt lehet nyerni TOLNA ’V í: Szinte nem telik el nap anélkül, hogy ne számol­nának be a hírekben hazánk­ban történt szén-monoxid-mér- gezéses esetekről. Az év első hó­napjában hetven alkalommal ri­asztották a tűzoltókat emiatt, és csaknem ötvenen szenvedtek valamilyen mértékű mérgezést, öt ember pedig életét vesztette a színtelen, szagtalan halálos gáz miatt. A hasonló esetek megelőzése, a mérgezések számának vissza­szorítása érdekében a kataszt­rófavédelem Országos Tűzmeg­előzési Bizottsága igyekszik fel­hívni a lakosság figyelmét a ve­szélyforrásra. Ezért a folyamatos tájékoztatók mellett most játékot indítanak a katasztrófavédelem hivatalos Facebook-profilján, a facebook.com/bmokf.hivatalos oldalon - mondta el Boros Bri­gitta, megyei szóvivő. Febru­ár elsejétől, két héten keresz­tül lehet játszani, így összesen kétszáz szén-monoxid-érzékelőt nyerhetnek azok, akik a külön­böző feladatokat a legjobban tel­jesítik. H. E. Elnököt választott a társulás dombóvár Elnököt, alelnököt vá­lasztottak a Dombóvár, Szakcs, Várong és Lápafő alkotta Dom­bóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás élére. A te­lepülések múlt heti rendkívü­li együttes ülésén úgy határoz­tak, hogy a vezetői tisztséget Szabó Foránd, Dombóvár pol­gármestere töltheti be, az alel­nökit Récsei Gábor, Szakcs pol­gármesteré. Az új székhely pe­dig Dombóváron lett. A társulás a foglalkoztatást elősegítő, azt bővítéső pályá­zatokban vállal szerepet, illet­ve a célkitűzések között szere­pelnek a turizmussal kapcsola­tos feladatok, a közbiztonság, a környezetvédelem, a település- fejlesztés, a sport és az ifjúsági ügyek támogatása, a foglalkoz­tatás-növelés és a helyi vállal­kozások segítése. Kiemelt sze­repet kap mindemellett a köz­ponti gyermekorvosi és házior­vosi ügyeleti ellátás koordiná­lása is. Tavaly év végével egyébként 11 település vált ki a társulás­ból. H. E. Megéri állatot tartani, kertet művelni Tizenöt-húsz tyúk. egy jó kakas­sal előteremtheti egy család havi tojásszükségletét, és az ál­lomány megújulása jegyében a húsellátásba is bekapcsolódhat. Utóbbit egyébként általában a fő­ként háztartási maradékokon és némi takarmányon tartott disz­nóktól várják, a gyakorlat sze­rint két sertés nagyjából fedezi egy-egy család éves húsigényét. Nagy sláger lett a kecsketartás, de fontos megjegyezni, hogy eze­ket az állatokat csak hozzáértés­sel érdemes tartani, különösen tejhozamuk értékes egy önellá­tó gazdaság számára. A teljes évi zöidségszűkséglet - krumpli, káposzta, paprika, paradicsom, tökfélék - egy 600- 800 négy­zetméteres konyhakertből már gond nélkül biztosítható. Konyhakert helyett szupermarket A Magyar Kerékpárosklub első megyei szervezete Összefogtak a bringások PAKS-SZEKSZARD Az atomerőmű­ben dolgozók - paksiak és szek­szárdiak - részvételével jött lét­re a Magyar Kerékpárosklub (MK) első Tolna megyei tagszer­vezete. Az alapításhoz szüksé­ges tíz fős létszám könnyen ösz- szejött, tekintve, hogy nagyon sokan járnak bringával az erő­műbe - tájékoztatott a tagszer­vezet létrejöttét bejelentő Vöröss Endre, aki titkára lett a szerve­zetnek. A titkárhelyettesi teen­dők ellátásával Szécsényi Csil­lát bízták meg. A Magyar Ke­rékpárosklub már jóvá is hagy­ta a Paks-szekszárdi kerékpá- soklub csatlakozását az orszá­gos szervezethet. Napjainkban négy új tagcsoporttal kiegészülő MK-nak mostanáig hét budapes­ti és tizenkét vidéki tagja volt. A Paks-szekszárdi csoport a Duna - az M9-es autóút - Szek- szárd közigazgatási területe - a ó. út - a 63. út megyehatárig tar­tó szakasza - Németkér - Bölcs­ke vonal által határolt egységet jelölte ki működési területéül. Mint közölték, legfontosabb fel­adatuknak az e területen kerék­párral közlekedők érdekeinek képviseletét, az ehhez szüksé­ges infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó akcióterv elkészítését jelölték meg. Tervük, hogy javas­lataikkal segítik a helyi döntés­hozókat, ami Pakson kifejezet­ten aktuális, hiszen az önkor­mányzat a közelmúltban kért javaslatokat a város közlekedé­si intézkedési tervének felül­vizsgálatához. Az alakuló ülé-. sen konkrét célként hangzott el a kerékpárosút-hálózat tovább­építése, a meglévő szakaszok ke­rékpárosbaráttá alakítása a ke­reszteződésekben, az utak folya­matos karbantartása. A társaság szerint a bevásárlóközpontoknál lévő biciklitárolókat korszerűbb­re kellene cserélni. Habár az alapító tagok mind- egyilíe a Paksi Atomerőműben dolgozik, a szervezet természe­tesen mindenki előtt nyitva áll, aki szeretne tenni lakókörnye­zete kerékpáros fejlesztéséért - hangsúlyozta Vöröss Endre tit­kár. Vida T. Első összejövetelét tartotta a borbarát kör Inger az érzékszerveknek hogyész Első idei összejövete­lét tartotta szombaton a Hőgyé- szi Borbarát Kör - tájékoztat­ta lapunkat Horváth László el­nök. Hozzátette: minden évben ilyenkor tartják borkóstolójukat, emellett pedig az áprilisban tar­tandó hőgyészi borverseny rész­leteit is megbeszélték. Ezúttal ti­zenkét borász, illetve szőlősgaz­da vitt mintát, amelyek között volt fehér, vörös és rozébor is. A nyolc hőgyészi és négy Somogy megyei termelő mintegy negy­ven mintát kóstolt meg. A must­ra egyedülálló élményt nyújtott az érzékszerveknek, mert mint Horváth László elmondta, „az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz bort igyunk.” B. L. Együtt voltak: baráti társaság, jó borok, jó hangulat I t I I I

Next

/
Thumbnails
Contents