Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-30 / 25. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUAR 30., SZOMBAT Nemzetiségek vágtak disznót DOMBÓVÁR Közös disznóvágást tartottak nemrégiben a dombóvári nemzetiségi önkormányzatok. A hagyományokhoz híven minden nemzetiség egy-egy étel elkészítését vállalta az esti torra, így a németek főzték az orja levest, a hurkáról és a kolbászról a hor- vátok gondoskodtak, míg az örmények sütötték a pecsenyét. A rendezvényen mintegy negyvenen segédkeztek, és látták vendégül az önkormányzat, valamint a civil szervezetek képviselőit. H. E. Elégedettek a műhely munkájával SZEKSZÁRD Elfogadta a szekszárdi közgyűlés a Mentálhigiénés Műhely tavalyi évről szóló beszámolóját, és az idei évre valamivel több, mint 1,3 millió forint támogatást szavazott meg a szervezetnek. Kővári László, a gazdasági bizottság vezetője köszönetét fejezte ki a műhelynek azért, mert az adventi időszakban színvonalas programsorozatot szervezett. Ács Rezső polgármester elmondta, hogy a Mentálhigiénés Műhely ön- kormányzati feladatot is átvállal, így a város időről időre plusz forrást biztosít tevékenységéhez. B. K. Állást foglaltak a kvótáról tolna Állást foglalt a tolnai képviselő-testület a betelepítési kvótáról. Eszerint támogatják a kormányt abban, hogy megakadályozza az Európai Unió által kezdeményezett kötelező betelepítési kvóta megvalósítását. Egy képviselő nem vett részt a szavazásban, ő úgy vélte, ezzel a kérdéssel nem kellene a képviselő-testületnek foglalkoznia. A többi döntéshozó egyhangúlag támogatta az állás- foglalást. S. K. Takacs Istvanne és Erky-Nagy Tibor (középen), a Dombóváriak a Nagy Háborúban című kötet szerzői, valamint dr. Riesz Adrienn (balra) és Szabó Loránd a könyvbemutatón * Egyedülállónak nevezte Dombóvár legújabb helytörténeti kötetét Szabó Loránd polgár- mester. Mint mondta, nem tud olyan könyvről, amely kizárólag a helyi vonatkozások szempontjából dolgozná fel az I. világháború történéseit. A Dombóváriak a Nagy Háborúban című könyvet a világégés centenáriumához kapcsolódóan nemrégiben mutatták be. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@raediaworks.hu DOMBÓVÁR - Egy emlékszobát szerettünk volna dr. Riesz Józsefnek, akit egykor „a szegények orvosaként” ismertek Dombóváron. 2014 nyarán ezért Budapestre utaztunk a dédunokához, dr. Riesz Adriennhez a hagyaték miatt. Ekkor került elő egy nagyon különleges forrás, dr. Riesz József hadinaplója, amelyet az I. világháborús front- orvosi szolgálat alatt írt. Ez volt a kiindulópont - idézte fel a kezdeteket Takács Istvánná helytörténész, a Dombóváriak a Nagy Háborúban című kötet egyik szerzője. Mint mondta, tudták, hogy a leírtak feldolgozásához hadtörténész kell, ugyanakkor a napló adta az ötletet ahhoz, hogy helyi aspektusból összegezzék a fronton és a hátországban történteket. - Inkább háborús hangulatjelentés a kötet, mintsem beszámoló. A frontra vonuló katonák kezdeti derűjéről éppúgy árulkodik, mint az otthonmaradottak bizonytalanságáról - tette hozzá a helytörténész. A könyv tipográfusa Erky-Nagy Tibor. - Szerintem titkon már várta egy ilyen háborús témájú kiadvány megjelenését, hiszen jártas az I. és a II. világháborús témákban, és maga is számos kortörténeti dokumentum, fotó, tárgy birtokosa. Ezeket a könyv készítésekor is felhasználtuk - árulta el szerzőtársáról Takács Istvánná. Dombóvár Város Könyvtárának felhívása nyomán aztán a lakosság is segítette a kutató munkát. Számos fényképet, leveleket, hadi naplókat ajánlottak fel, de Takács Istvánná Szombathelyre, Budapestre, Pécsre is elutazott, hogy leszármazottakkal találkozhasson, forrást gyűjthes- sen. A Tolna Megyei Levéltárban őrzött iratok között szintén kutakodott, a legnagyobb forrásnak pedig a helyi, korabeli sajtó bizonyult. A Dombóvár és Vidéke társadalmi heti lap 1915 végéig kísérte nyomon a háború alakulását, és adott számot annak dombóvári vonatkozásairól, később Dr. Riesz József 1906-ban érkezett Dombóvárra MÁV-orvos- nak, illetve 1912-től nyugdíjazásáig volt tisztiorvos. Megalakította a helyi Egészségügyi Társaságot, megszervezője és elnöke volt a Dombóvári Önkéntes Mentő Egyletnek, elnöke a Vörös Kereszt Egyletnek. A legelesettebb vasutasokat és cselédeket ingyen gyógyította, a gimnáziumban és a zárdában egészségtant oktatott. A tanév végén mindig jelentős adománnyal jutalmazott egy-egy tehetséges, ám szegény sorsú azonban papírhiány miatt nem jelenhetett meg a lap, és a Dombóvári Hírlap csak 1918-ban lépett a helyébe. A köztes időszakból ezért a megyei sajtó beszámolóit nézte át a helytörténész. Segítségére voltak irodalmi források is, így például Szepessy László versei. A dombóvári születésű költő utolsó költeményét is a fronton írta, nem sokkal azelőtt, hogy 1915-ben a doberdói fennsíkon hősi halált halt. vasutas gyermeket. Emellett több környékbeli, rászoruló fiatal továbbtanulásához biztosított kosztat és szállást a saját házában. Nagy összeggel támogatta Borsos Miklós szobrászművész első külföldi tanulmányútját is, aki később mellszobrot készített róla. Dr. Riesz József tagja volt a dombóvári képviselő-testületnek és Tolna vármegye törvényhatóságának. 1944-es deportálását elkerülhette volna, mégis vállalta. Már nagy betegen hurcolták Auschwitzba, ahonnan nem tért haza.- Elsősorban nem a hadi cselekményeket szerettük volna megírni, hanem arcokra, élet- utakra, családokra emlékezni - emelte ki Takács Istvánná. Több mint ezer embert vittek el Dombóvárról a háborúba, és a városnak - Ódombóvárnak és Újdombóvárnak együttesen - 320 hősi halottja van. - Nincs olyan család, amelyet ne ért volna tragédia. És bár jó pár személyes történet visszaköszön a könyv oldalairól, sokak számára már csak történelmi tananyag az I. világháború. Az emlékek kikopnak. Ezért is fontos egy ilyen kötet, amely őrzi a kollektív emlékezetet - mondta Takács Istvánná. Ugyanakkor azt is lényegesnek tartja, hogy a háború értelmetlenségéről is tanúskodik a könyv, és ezáltal arra figyelmeztet bennünket, hogy ehhez hasonló borzalmaknak nem lenne szabad megtörténniük. - A világban azonban ma is vannak háborús gócpontok. Kérdés, hogy tanu- lunk-e a történelemből - tette hozzá a nyugalmazott történelemtanár. A város iskolái kapnak a könyvből A város magyar kultúra napi rendezvényeihez kapcsolódva, január 22-én mutatták be a Dombóváriak a Nagy Háborúban című kötetet a Tinódi Házban. A rendezvényen jelen volt dr. Riesz Adrienn is. Köszöntőjében Bán Emma, a kötetet kiadó Dombóvár Város Könyvtárának vezetője elmondta. hogy napjainkban felerősödött az igény a helyi információk, a szűkebb környezet megismerésére, nőtt az érdeklődés a szülőföld, a lakókörnyezet története és jelene iránt. A lokális információk, az őket hordozó dokumentumok gyűjtése, kezelése, hozzáférhetővé tételük adja a helyismereti munka tartalmát, lényegét - hangsúlyozta a könyvtárvezető. Szabó Loránd polgármester pedig kiemelte, hogy köszönet jár a családoknak, amelyek leveleikkel, fényképeikkel, visszaemlékezéseikkel hozzájárultak a könyv megszületéséhez. Az önkormányzat 1 millió 300 ezer forinttal támogatta a megjelenést, és ezen felül a város hét általános és középiskolájának 3-3 könyvet biztosítanak. A szegények orvosa volt A Dombóváriak a Nagy Háborúban című kötettel tisztelegnek Hőseire emlékezik a város Az állami horgászjegyek és a fogási naplók már az egyesületeknél vannak vagy hamarosan ott lesznek Elosztották a vizeket, megvannak a bérlők TOLNA MEGYE A horgászokat az elmúlt hónapokban több változás is érintette. Lejárt sok, állami tulajdonban lévő vízterület bérleti joga. A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) benyújtotta a kijelölés útján történő haszonbérbe vételre irányuló kérelmét valamennyi, az év végével lejárt haszonbérlettel rendelkező állami tulajdonú halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogára. A Földművelésügyi Minisztérium döntése alapján a szövetség lett a vizek döntő többségén a halgazdálkodási jog haszonbérlője, 15 évre. A szerződések alapján a MOHOSZ tagszervezetei és a tagszervezetek horgász egyesületei lesznek alhaszonbérló'ként a vizek további felelős hasznosítói, halgazdálkodási jogosultjai - tudtuk meg Gecse Lajostól, a Tolna Megyei Horgászegyesületek Szövetségének (TOHOSZ) elnökétől. Megtörtént a vízterületek kijelölése. A Tolna megyei vizeken a Dunán az 1520-1493 folyamkilométer között, a Sión a 0-58 folyamkilométer között, a Sárvíz csatornán, a Kesselyűsi-Holt-Si- ón a TOHOSZ, a Solti-Holt-Dunán a Dunaföldvári SHE, a Dunán az 1564-1520 folyamkilométer között és a Kéményesi-Holt-Duna- ágon a Bács-Kiskun Megyei Horgászszövetség, a hátai Kesze- ges-tavon és a Mélygödör esetében a Bátai Közhasznú Horgászegyesület, a szedresi Holt-SárvíIdén négy méretkorlátozással védett hal tartható meg naponta zen pedig a Szedres és vidéke HE lesz az új alhaszonbérlő. Az alha- szonbérleti szerződéseket várhatóan 15 napon belül aláírják. Múlt héten megkezdődött az állami horgászjegyek és a fogási naplók kiszállítása az egyesületekhez. így azok kiadása az egyesületi ügyintézésen múlik. Ismeretes, hogy az állami horgászjegy és a napló az idén már egy okmány. A nyilatkozat kitöltése is elmarad, tehát három okmány helyett már csak egyet kell kitölteni, így gyorsulhat a kiadási folyamat. Az árak és a kitöltési, valamint a naplóbeírási feltételek viszont maradtak, és az elektronikus nyilvántartás is. A 2015. évi naplókat kitöltve, és az adatokat összegezve előbb le kell adni, és csak utána igényelhető a 2016. évi állami horgászjegy és napló. Az új naplókban levő információkat érdemes elolvasni. Megtudható belőlük többek között, hogy a törvényben engedélyezett lehetősséggel szemben a MOHOSZ választmánya úgy határozott, hogy 2016-ban az 5/3-as szabály helyett a 4/3-as szabályt alkalmazza a horgász kezelésű vizeken. Azaz négy méretkorlátozással védett hal tartható meg naponta, és ebből három tartozhat egy fajhoz. A másik önmérsékleti szabályozás pedig az, hogy a méretkorlátozás alá tartozó halakból évente csak 100 tartható meg együttesen. Gyuricza M.
