Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-04 / 2. szám

2016. JANUÁR 4„ HÉTFŐ BELFÖLD 7 Kevés bölcsődei nevelőnek volt módja diplomát szerezni Dajkálás létminimumból Januártól a bölcsődei dolgo­zók mintegy 11 százalékának emelkedik a bére. Érdekvédel­mi szervezetük szerint ez a lé­pés megosztja a bölcsődei dol­gozókat, elvárják, hogy a többi dolgozónak is rendezzék létmi­nimum körüli bérét. Éber §ándor sandor.eber@mediaworks.hu BUDAPEST „Elvárjuk a kormány­tól, hogy a bölcsődei szakdolgo­zók szűk körét érintő, a pedagó­gus életpálya 2016 januári kiter­jesztése mellett tegyen lépéseket az ugyanezen munkakörben dol­gozó, de alacsonyabb végzettsé­gű kollégák mielőbbi célzott fel­zárkóztatására és emellett terjesz- sze Ri a pedagógus életpálya kö­zépfokú bértábláját a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők­re is” - nyilatkozta korábban la­punknak Szűcs Viktória, a Böl­csődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnö­ke. Továbbá követelik a kabinettől, hogy rendezze a létminimum kö­rüli béreket a gyermekélelmezési, ügyviteli, technikai és más mun­kakörben foglalkoztatottak eseté­ben, és részükre legalább bruttó 15 százalékos keresetnövekedést biztosítson. Az érdekvédők sérel­mezik, hogy a kormány - 2013-as ígérete ellenére - a szociális élet­pályát sem vezette be. Rétvári Bence, az Emmi parla­menti államtitkára nemrég meg­ismételte, január 1-jétől bevonják a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a peda- gógus-előmeneteli rendszerbe. Ez csaknem 900 érintettnek átlago­san 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést jelent. Próbálnak ösztönző megol­dást találni azoknak is, akik vál­lalják a felsőfokú végzettség meg­szerzését. Párhuzamosan a kis­gyermekek napközbeni ellátásá­nak fejlesztésével a kormány a le­■ Azokra is jó lenne kiterjeszteni a pedagógus-életpályamodellt, H akik még nem tudtak megfelelő végzettséget szerezni. Bértámogatás a bölcsődéknek hetőségekhez mérten minél na­gyobb figyelmet kíván fordítani az ágazatban dolgozó kisgyermekne­velők, szakemberek bérhelyzeté­nek javítására, az erőfeszítéseik­hez méltó anyagi elismertség biz­tosítására. A 2015 júliusától beve­zetett kiegészítő bérpótlék 2015 novembere után is jár határozat­lan időre, de legalábbis a szociá­lis életpálya bevezetéséig a szociá­lis területen - így a bölcsődében is- dolgozóknak. „A bölcsődei szak­ma közel húsz évig küzdött azért, hogy saját főiskolai szintű képzé­se legyen, ennek eredményeként a dolgozóknak 2009 óta van lehe­tőségük szakirányú csecsemő- és kisgyermeknevelő főiskolai vég­zettséget szerezni” - mondta la­punknak Szűcs Viktória. Az el­múlt néhány év alatt azonban a magas bejutási követelmények és az alacsony fizetések miatt (plusz tandíj), csak keveseknek volt mód­ja a diploma megszerzésére. A BDDSZ szerint a pedagó- gus-életpályamodell januári ki- terjesztését a diplomásokra pozití­van fogadták az érintettek. Azon­ban ez csak a bölcsődei dolgozók 11 százalékát érinti (elsősorban a vezetőket), ezért ez a lépés rendkí­vül megosztja a munkavállalókat. A kimaradó 89 százalék középfo­kú végzettséggel, de jellemzően felsőfokú szakképesítéssel látja el kisgyermeknevelői feladatait. Szűcs Viktória szerint az anyagi elismerés szempontjából nem von­zó a kisgyermeknevelői pálya, kü­lönös figyelemmel a munkakörrel járó büntetőjogi, polgári jogi, gyer­mekvédelmi felelősségre. Egy pá­lyakezdő és egy nyugdíj előtt álló kisgyermeknevelő nettó bére kö­zötti különbség középfokú szak­mai végzettséggel 17 ezer forint, Egy kormányrendelet szerint tá­mogatást kapnak a bölcsődé­ket fenntartó intézmények a felsőfokú végzettségű bölcső­dei kisgyermeknevelők béré­hez és annak szociális hozzájá­rulási adójához, amelyet a Ma­gyar Államkincstártól kell igé­nyelniük. Az egy kisgyermekne­velő 2016. február-decemberre fizetendő 11 havi béréhez kap­csolódó éves támogatás össze­ge 1,5 millió forint. felsőfokú szakképesítés mellett mintegy 25 ezer forint. A BDDSZ vezetője szerint ezt mindenkép­pen szükséges figyelembe venni akkor, amikor a szakma fejlesz­téséről, felelősségteljes munkáról, a bérekről, az elvándorlás megál­lításáról, a szürkeállomány szak­mán belül tartásáról beszélünk. Bölcsődei kisgyermeknevelők nettó illetménye (2015.07.01-tőli* ______________'________________________________________ Mu nkaviszony nettó illetmény/hó nettó illetmény/hó (középfokú szakmai végzettséggel) (érettségire épülő felsőfokú szakképesítéssel) Pályakezdő 84100 Ft 87 272 Ft 10 év 85 000 Ft 91 374 Ft 20 év 88 000 Ft 97 526 Ft 30 év 93 000 Ft 102 653 Ft 40 év 101000 Ft 111893 Ft (Forrás: BDDSZ) *A táblázat azt mutatja, hogy a középfokú szakmai végzettség és érettségire épülő felsőfokú szakképesítés mellett a (bérminimummal nagy arányban betakart) közalkalmazotti illetménytábla, a szociális ágazati pótlék, valamint a 2015. július 1-jétől bevezetett kiegészítő pótlékot is magában foglaló bruttó illetmény mellett mekkora nettó illetményben részesülnek a kisgyermeknevelők a pályán eltöltött évek előrehaladtával. Tizennyolc milliárd jut múzeumnak, könyvtárnak BUDAPEST 18 milliárd forintot kap­nak a 2016-os költségvetésből az önkormányzatok az általuk fenn­tartott, támogatott előadó-művé­szeti szervezetek támogatására, megyei hatókörű városi múzeu­mok, megyei könyvtárak, a tele­pülési önkormányzatok muzeális intézményi feladataira. Az Emmi tegnap közölte, a támogatás éves összegét az Előadó-művészeti Bi­zottságoknak az Előadó-művé­szeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter álla­pítja meg. A nettó támogatást ha­vi bontásban utalják majd. Oda­ítélésénél fontos szempont a sta­bil intézményi működés és a kul­turális alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások színvonala. MTI Az átlagnyugdíj 120 825 forint lesz az idén BUDAPEST Az idei 1,6 százalékos nyugdíjemelés hatására átlagosan 24 ezer forinttal nőnek éves szin­ten a nyugdíjak 2016-ban - mond­ta Rétvári Bence, az Emmi állam­titkára. Az emelés 2,6 millió nyug­díjast érint, amely után az átlag­nyugdíj összege havi 120 825 fo­rint lesz. Kiemelte, 2011-2015 kö­zött a nyugdíjak átlagosan több mint 21 százalékkal nőttek, vá­sárlóerő-értékük 8,6 százalékkal javult. Ez utóbbi több, mint egy ha­vi nyugdíj összege. Hangsúlyozta, a szocialista kormányzás egy havi nyugdíjat elvett, a vásárlóérték nö­vekedése alapján ezt most vissza­kapták a nyugdíjasok, csak nem egyszeri juttatásként az év végén, hanem havonta elosztva. Az emelés több mint 20 járandó­ságot érint: öregségi, özvegyi, szü­lői nyugdíjat; az árvaellátást, a bal­eseti hozzátartozói nyugellátást, a szolgálati járandóságot, a rokkant­sági ellátást, stb. MTl/MW Nem mindenkinek éri meg gyermeket vállalni - a harmadik évben folyósított gyest is kevésnek tartják Nagy gond a rugalmas foglalkoztatás hiánya A kevés bölcsődei férőhely is komoly problémát jelent A kisgyermekes anyukák szándéka az ellátási idő letelte után (százalék) A munkáftatója megszűnt A munkáltatója nem szűnt meg, de nem akar/tud visszamenni MW-grafika 2014 Forrás: KSH MAGYARORSZÁG Nem elégedet­tek az elérhető támogatásokkal a kisgyermekes szülők: a bát­rabb gyermekvállalást a rész- munkaidő alacsony elterjedtsé­ge is gátolja. Az anyáknak az baja, hogy nincs elég bölcsőde és családi napközi, ráadásul a munkaadók nem képesek őket részmunka- időben foglalkoztatni. Utóbbit Kövér László, az Országgyűlés elnöke is elismerte egy interjú­ban, a részmunkaidős foglalkoz­tatásban szerinte is le vagyunk maradva, és nem is tettek so­kat ennek változásáért. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) anyák körében készült, a napok­ban publikált felméréséből az is kiderült, hogy a nők szeretnék, ha a háromévi gondozási időt rugalmasan igénybe vehetnék a gyermek tízéves koráig, és adó- kedvezményt is kapnának, ha fi­zetett segítséget vesznek igény­be a gyermekgondozáshoz. Azzal a pénzzel sincsenek megelégedve a szülők, amit a kormány a gyermekvállalás után nyújt (a gyed összege a napi átlagkereset 70 százaléka, maxi­mum 142 100 forint havonta), de nem közvetlenül a szülés után van gond, hanem a kétévi gyed után a harmadik évben folyósí­tott 28 500 forintos gyes össze­ge az alacsony. A családi pótlék­kal - ami évek óta nem változott - a megkérdezettek kétharmada elégedetlen. A családi adóked­vezménynél éppen fordítottak az arányok: ezzel összességében a válaszolók alig több mint egy- harmadának volt problémája. Az elégedettek aránya persze azok körében volt magasabb, akik nagyobb valószínűséggel tud­nak ezzel a kedvezméimyel él­ni: felsőfokú végzettséggel ren­delkeznek, illetve három vagy annál több gyermeket nevelnek. A gyermeknevelési ellátásra jo­gosult nők háromnegyede a tel­jes időszakot otthon, gyermeké­vel szándékozik tölteni, osztva azt a nézetet, miszerint a gyer­meknek az a legjobb, ha az óvo­dáskor eléréséig édesanyja gon­doskodik róla. Ez a szemlélet legkevésbé a diplomás nőkre jel­lemző, akiknek karrierjét legin­kább veszélyezteti a gyermek- gondozással eltöltött távoliét. Év végén 257 ezren részesül­tek valamilyen formájú gyer­meknevelési ellátásban. Közü­lük az ellátás mellett több mint 230 ezer nő és közel három­ezer férfi nem dolgozott. Az ellá­tást igénybe vevő és nem dolgo­zó nők közül 156 ezren a szülést megelőzően alkalmazásban áll­tak (további kilencezer fő vállal­kozó vagy segítő családtag volt, míg 10 600-an tanulás, 56 ezren pedig egyéb ok miatt nem vol­tak foglalkoztatottak). De sokan vissza akarnak térni munkahe­lyükre. Míg 1993-2005 között az ellátást igénybe vevők 9-12 százaléka munkáltatójának idő­közbeni megszűnéséről számolt be, addig 2014-re ez az arány 6,2 százalékra mérséklődött, és to­vábbi 1,7 százalékuknál csak az a részleg szűnt meg, ahol koráb­ban dolgoztak. Az ellátást igény­be vevő 252 ezer nő közül 166 ezren azt mondták, hogy nem vállalnának több gyermeket. A két gyermeket nevelők közül minden ötödik, a háromgyerme­kesek közül pedig minden tize­dik szeretne még további gyer­meket. Hornyák József l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents