Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-04 / 2. szám
2016. JANUÁR 4., HÉTFŐ 4 MEGYEI KÖRKÉP Közösséget épít és a szokásokat sem felejti a nagymányoki Illés Tibor Bőrből készíti remekműveit Táncos karrierjét több díj jelzi Illés Tibor és felesége 1978 óta táncolnak, először a váraljai, majd az izményí csoport tagjaként. Országos versenyen 2006-ban megkapták a Fülöp Ferenc díjat, azóta sokfelé hívják őket. A kakaséi szólótáncversenyen Bada Fe- renc-dijat vehettek át. Tavaly a csiksomlyoi búcsúhoz kapcsolóHobbiból kezdett el Illés Tibor imádja a zenét. Szerinte kötelezővé kellene tenni a zenetanulást mindenki számára. Tíz éve hobbiból kezdett el hegedülni, a Bartina zenekar tagjai - Kovács Gábor, Siklósi Kriszdó megemlékezésen - amely Gyi mesbükkön volt - a madéfalvi veszedelem 250 éves évfordulóján léptek fel többek között Kőka Rozáliával, Fábián Évivel, Sebestyén Istvánnal együtt. A búcsún a gyi- mesi és moldvai csángók, csiki székelyek jelentősebb együttesei is képviseltették magukat. hegedülni tián, Szabó László - tanították a hangszer fortélyaira. Bár csak saját maga és barátai szórakoztatására zenél, de mint mondja, számára a muzsika egyenlő a meditációval. Nemcsak a székelyek, a honfoglalás kori magyarok hagyományait is őrzi és ápolja a Illés Tibor. Bőrből remekművek kerülnek ki a kezei közül. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu NAQYMÁNYOK A férfi alapszakmája gyógycipőkészítő. Az iskolát Budapesten végezte, az elsők között volt, aki ortopédcipő-készítésből mestervizsgát tett.- Öt évvel ezelőtt volt egy ba- ranta bemutató Pécs mellett. Sok harcművészen „lógott” a csizma, mert nem volt bennük kéreg. Egy barátom, Szőts Béla jegyezte meg: tudnék ilyet csinálni? így kezdődött. Pedig a szakmám nem bőrműves, de elég sok szerszámot kaptam hozzá - mesélte Illés Tibor. - Mindig szerettem a kihívásokat, a csizmák mellett azóta már bőrtáskákat, honfoglalás kori használati tárgyakat is készítek. A Bösztörpusztán kétévente rendezendő Kurultájon sokat rendelnek tőlem. A tárgyak iránti indíttatás az „Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében” című könyvből jött. - A kiadvány a magyar honfoglalás kori díszítőművészet kérdéseit tárgyalja a régészeti és a művészettörténeti kutatások eredményeit hasznosítva. Honfoglalás kori leleteket is bemutat, igyekeztem a motívumokat felhasználni. Rajzok, faragványok utalnak a lábbelikre, amelyek szépek voltak, hisz az ősmagyarok ruházata is szép volt, mint általában a keleti népeké - jegyezte meg Illés Tibor. - Fő profilom a gyógycipők, táncos csizmák, karakter cipők. Sok történelmi lábbelit készítettem a Bi- kali Élménybirtoknak. Mindent meg tudok csinálni, ha megmutatják, mit szeretnének. Tibor idén belépett a Tolna Megyei Népművészeti Egyesületbe. Egy regionális kiállításra három lábbelit készített. Szigorú kritériumok voltak, csak növényi cser- zésű lehetett az alapanyag. - Honfoglalás kori csizma, kemény szárú csizma és egy bocskor volt a kezem munkája. Utóbbi kettő eljutott a Néprajzi Múzeumban rendezett kiállításra is - tette hozzá a'nagymányoki bőrműves. - Kereslet van a lábbelik iránt, annak ellenére, hogy az áruk a bevásárlóközpontokban kapható, kézzel varrott márkás bakancsok árával vetekszik. Aki ilyen csizmát hord, annak az öltözéke sem szokványos. A csizma nem egy-két évre készül. Van benne anyag, súlya van. Vannak Pécs környéki hagyományőrzők, akik rendszeresen hordják, tartósak, strapabírók. Ezeknél a cipőknél természetes anyagból készül minden. A bőrnek az a tulajdonsága, hogy a párát magába szívja - a láb izzadá- sát nagy melegben -, amikor leveszik, akkor kipárolog belőle. Nem úgy, mint a mai cipőknél. A legerősebb technológia a varrott anyag, a hegymászók sem véletlenül hordanak ilyet. De nagyon oda kell figyelnem a bőr minőségére, hiszen rengeteg talmi anyag van a piacon. Illés Tibort mindig érdekelték a honfoglalás kori dolgok. Pár évvel ezelőtt, szerencsés véletlen folytán hozzájutott egy jurtához, amely a Honfoglalás című filmben látható volt. A régi mongol sátrat Kazahsztánból hozták az országba. Tavaly nyáron Bugacon felállította. Elmondása szerint egy élmény benne lakni, aludni. A hat méter átmérőjű jurtába sokan be- kéretőztek, így gyorsan megtelt a „ház.” A korhű berendezések - asztalok, székek - elkészítése még hátravan. Hagyományőrzőként Sebestyén Ádám-díjjal is kitüntették: az ősi bukovinai kultúra őrzésében és ápolásában kiemelkedő tevékenységet folytatnak feleségével. Három fia közül kettő szintén követi a hagyományőrzésben a néptáncban.- 2015-ben 70 fővel megalapítottuk a Bukovinai Székelyek Baráti Körét, amelynek elnöke vagyok. Egy lerobbant épületben tájházat alakítottunk ki. Semmilyen segítséget nem kaptunk, magánadományokból és a tagok kétkezi munkájával újítottuk fel. A kultúra mellett a közösségszervezés is a szívem csücske, 17 évesen már nyugdíjasklubot vezettem Kismá- nyokon. Most, karácsony után az öregek otthonában csobánoltunk. A Betlehemes Pásztorjáték a szellemi örökség nemzeti listájára is felkerült. A székely játékot igyekszünk minél szélesebb körben bemutatni. Szeretnénk fiatalokat is beszervezni - szögezte le. A Pagony kreatív és újszerű zenekar PAKS Szinte kizárólag saját szerzeményeket játszik a Pagony együttes, amely az elmúlt év őszén megnyerte a XVIII. Amatőr Pop-Rock-Jazz Fesztivált. Üdítő kivételként emlegetették a zenekart kreativitása, újszerűsége miatt. A zsűri minden tagja pozitívan értékelte a formációt, amely a műfajok ötvözése mellett a férfi és női ének erős kontrasztját is jól használja. Kerner Péter énekes, billentyűs elmondta, hogy csupán néhány hónapja zenélnek együtt. Ahogy az első benyomás is utal rá: nagyon különböző zenei műfajokból érkeztek, a dobos, Kriszt Antal és a basszusgitáros Tar Sándor, azaz Taci a metálos vonalat, Magyar Zoli gitáros a bluest, rock and rollt képviseli, Fruzsina kórusokban énekelt, s míg a többiek Black Sabbathon, Pink Floy- don, esetleg Omegán nőttek fel, addig náluk elsősorban keresztény zene szólt. Péter hozzátette, nagyon örülnének, ha csatlakozna hozzájuk egy olyan vonós hangszeren játszó zenész, aki azonosulni tudna a céljaikkal, stílusukkal. A Pagonynak jelenleg tizenhat saját dalból áll a repertoárja. A szövegeket Kerner Péter írja, a zenét is nagyobb részt, a többit társai teszik hozzá. A fellépésekért is a frontember felel. Ahogy a többiek mondják, ügyesen, az arányokra ügyelve szervezi a koncerteket. A Pagonyt legutóbb Pakson, a Mirrorban hallhatta a közönség. Vida T. A Pagony tavaly ősszel megnyerte az Amatőr Pop-Rock-Jazz Fesztivált Sok fiatal az interneten talál „felvilágosító” témákat, ___ de a valóság nem feltétlenül ezt mutatja majd Szex, szerelem, internet A fiataloknak sokkal egyszerűbb az interneten keresgélni a szexuális életről, mintsem a szülőkhöz fordulni. Fülöp Zoltán zoltan.fulop@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Ha a szexuális életről szeretne információhoz jutni, akkor a fiatalok többsége már nem a szüleihez fordul, hanem az interneten kezd keresgélni - ez derült ki az Iskolamarketing és a Free Association 14-19 éves fiatalokkal készített felméréséből. A kutatás arra is rávilágított, hogy jelenleg körülbelül négyszer annyi az interneten szexuális tartalmak után kutató fiú, mint a lány. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a lányok még tini korukban is gyakrabban fordulnak szexuális kérdéseikkel szüleikhez: 57 százalékuk a szüleitől vár választ. Az összképet árnyalja, hogy a fiatalok 72 százaléka látott már pornót, sőt a fiúknál ez az arány eléri a 86 százalékot is. A felmérés szerint a szexuális élet elkezdése a legtöbb fiatal szerint 15-17 éves korban időszerű, és a kamaszok kevesebb mint harmada véli, hogy a 18. életév betöltése a vízválasztó. A válaszadók 17 százaléka gondolja, hogy a szexhez szerelem is szükséges, és alig három százalékuk hisz abban, hogy az első együttléttel a házasságig kellene várni. A felvilágosítás értelmét veszítette?- Ugyan nálunk még az általánosban egyszer bejött a védőnő, és külön a fiúknak és külön a lányoknak tartott egy eligazítást, de könnyen lehet, hogy mi voltunk az utolsó osztály, amelyiktel ez előfordult - mondta el kérdésünkre egy. a neve elhallgatását kérő tizenéves fiatal lány. - Egyszerűen azért, mert szerintem értelmét vesztette: a mai fiatalok többségének már van okostelefonja, laptopja, így pillanatok alatt hozzájut minden információhoz. Igen, sajnos olyanokhoz is, amelyekhez nem kellene, de ez szerintem már a szülők felelőssége. Akik persze valójában nem tudják soha teljesen kontrolálni, hogy mikre keres rá a gyerekük. Elmozdulás az extremitás felé- Több kutatás is foglalkozik ezzel a problémával - mondta el kérdésünkre Guld Ádám, a pécsi egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. - Tény, hogy nagyon sok fiatalnak a pornófilm lett az elsődleges ismeretforrás, és ezért önmagukkal és partnerükkel szemben irreális elvárásokat támasztanak. Ráadásul maga a pornóipar egyre inkább elmozdul az extremitások felé, így pedig egy torz kép születik a fiatalokban. Van egy másik, nem elhanyagolható szempont is: a pornófilmek nagyfogyasztói a valós életben gyakran nem képesek, sőt, nem is akarnak más, „hétköznapi” kapcsolatot, elegendő nekik az online felület.