Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-22 / 18. szám
0 GAZDASÁG 2016. JANUÁR 22., PÉNTEK A BUX index alakulása (pont) 22500 Nyertesek Részvény Utolsó át (Ft) Változás (%) Millió Ft FHB 729 1,67 15 MÓL 13045 1,28 992 PANNERGY 340 1,19 22 MTELEKOM 398 0,76 209 RICHTER 5400 0,47 2416 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft CIGPANNONIA 156-0,64 10 APPENINN 212-0,47 3 GSPARK 2300-0,43 0 RABA 1290-0,39 3 EMASZ 23100-0,35 0 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. január 21.) Dátum Új élsz. ár (Ft) 1 MALMIBÚZA 2016. március 48900 MALMI BÚZA index 2016. március 48900 TAKARMÁNYBÚZA 2016. március 46600 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. március 44850 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. május 45800 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. július 47100 TAKARMÁNYKUKORICA Me« 2016. március 44850 TAKARMÁNYKUKORICA Me« 2016. május 45800 TAKARMÁNYKUKORICA index 2016. július 47100 TAKARMÁNYÁRPA 2016. március 45500 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. március. 123000 OLAJNAPRAFORGÓ index 2016. március 123000 REPCE 2016. március 108000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. január 21.) €/Ft 314,57-0,75 Ft $/Ft 288,83 0,18 Ft CHF/Ft 287,11-1,08 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. január 21.) Vételi Eladási I Budapest Bank 305,42 324,32 CIBBank 302,18 327,36 Citibank 301,35 327,22 Erste Bank 306,00 323,62 FHB Bank 306,06 324,34 K&H Bank 306,93 324,61 MKB Bank 304,27 323,73 OTP Bank 305,06 322,64 Raiffeisen Bank 305,65 324,55 A termelők többsége veszteségekre készülhet Mi lehet a megoldás? Minimális emelkedést mutatott az elmúlt hetekben a tavaly év végén összeomlott élő- sertés-piac, érdemi változás azonban az év közepéig nem várható. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Rendkívül nehéz időket éltek meg a hazai és uniós sertéstartók az elmúlt hónapokban, hiszen míg egy-másfél éve rentábilisan termelhettek, mára döntő többségük biztosan veszteséges. A közelmúltban a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szervezete is figyelmeztetett arra, hogy a sertésfelvásárlási árak az elmúlt évvégén összeomlottak. A pár hét alatt bekövetkezett 20 százalékos árzuhanás révén ötéves mélypontra esett felvásárlási árszint miatt a termelők vesztesége napról napra nőtt, ez egy-egy hízósertésen 4-5 ezer forintot is kitett. A közelmúltban Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is kitért a szokatlanul alacsony árakra az ágazat aktuális helyzetét ismertető sajtótár jékoztatón. A sertésár az elmúlt évre vetítve mintegy 15 százalékkal csökkent, ez egy állatra vetítve mintegy 5000 forintos veszteséget okozott a termelőknek - erősítette meg a bukás mértékét az elnök is. A probléma fő oka elsősorban az orosz embargó. Még 2014 elején fedezték fel az afrikai sertés- pestis kórokozóját Litvánia hat régiójában vaddisznókban, mire Moszkva rögtön megtiltotta az uniós sertéshús behozatalát. A nyilvánvalóan nem élelmiszer-biztonsági, hanem politikai intézkedést később egy sokkal kiterjedtebb embargós döntés követte: 2014 augusztusa óta egy sor élelmiszert, köztük sertéshúst sem szállíthat az EU Oroszországnak. Az eredetileg egy évre tervezett tilalom azóta is él, és pillanatnyilag semmi jele, hogy ez a helyzet megváltozna. A vágósertés felvásárlási átlagára (Ft/kg) 450 300 -------------------------------------------------------;--------20 12. január 2015. november MW-grafika Forrás: KSH A bezáródott orosz piac - és részben a csökkenő távol-keleti kereslet - miatt a túlkínálat egész Európában lenyomta az árakat. A korábbi uniós intézkedések (köztük a tavalyi tárolási támogatás) nem voltak képesek tartósan kezelni a helyzetet, csak ideiglenesen vontak ki árut a piacról. Kismértékű változás azért van. „Az elmúlt hetekben elindult egy kismértékű árnövekedés, jelenleg 320-340 forint körül alakul az élő sertés felvásárlási ára” - mondta el lapunknak Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke szerint ennek fő oka a helyzet kezelésére bevezetett uniós magántárolási támogatás, amelynek hatására két hét alatt csaknem 70 ezer tonna sertéshúst vontak ki a piacról az európai szereplők. „A másik ok a korai húsvétban keresendő - tette hozzá Éder Tamás -, hiszen a hosszú érlelésű húsvéti termékekhez már most meg kellett vásárolnia az iparnak a megfelelő húsrészeket.” Tény, a mostani árszintek a termelők nagy többségénél nem fedezik a költségeket. Mivel érdemi keresletbővülésre sem a világpiacon, sem az unióban nem lehet számítani rövid távon, valószínűleg a kínálat visszafogásával reagálnak majd a termelők a helyzetre - véli Éder Tamás. Ennek hatására lehetséges az árakban egy felfelé irányuló elmozdulás 2016 közepén, ezt jelzik a bizottság szakértői által készített prognózisok is. „Előbb senki sem számít érdemi áremelkedésre” - jegyezte meg az elnök. Nyomon követheti, mire is vonatkozik az 5 százalékos sertéshúsáfa A NAV a minap közölte a listát arról, hogy mire vonatkozik pontosan a sertésúsáfa 5 százalékra csökkentése. • Az eddigi 27 százalék helyett 5 százalékos áfakörbe tartozik többek között az egész- vagy félsertés, comb, lapocka és ezek részei, elülső részek, tarja, karaj és részei, oldalas, dagadó és részei, sertésszalonna hűsréteggel és a csontos lábszárhús, fej elülső rész kicsontozott húsa. A húsrészek forgalomba kerülhetnek frissen, hűtve vagy fagyasztva is. • A tájékoztatás szerint nem alkalmazható az 5 százalékos adómérték a vaddisznóból származó termékekre, ahogy nem sorolhatók ide az emberi fogyasztásra alkalmatlan húsok sem, és a fűszerezett vagy főzött húsokra sem vonatkozik az 5 százalékos áfa. • Nem tartoznak az 5 százalékos adó körébe például a vágási melléktermékek és belsőségek, fej és annak részei (fül, orr), a köröm és a láb sem, amely a csülköt nem tartalmazza. A farok, szív, nyelv, rekeszizom, nagy cseplesz, nyak, csecsemőmirigy, máj, vese, tüdő, velő, húsos csont (amely főként csontot tartalmaz) ugyanúgy 27 százalékos áfa alá tartozik. Ehhez hasonlóan a kolbászra és hasonló termékekre (májas hurka, véres hurka) húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből készült termékekre sem vonatkozik a szabály. Tartósnak látszik a reálkeresetek emelkedése BUDAPEST A bérek folyamatos, 35 hónapja tartó növekedése a magyar gazdaság bővülésének, a versenyszféra és a közszféra béremeléseinek, az alacsony inflációnak és a kormány munkahelyvédelmi akciójának köszönhető - mondta az NGM illetékes államtitkára tegnap. A KSH legfrissebb adataira reagálva kijelentette, a bérek 35 hónapja folyamatosan nőnek, és azok reálértéke is emelkedik. Kitért arra, hogy a múlt év első tizenegy hónapjában kimagasló mértékben, 4,2 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon, a verseny- és a közszférában is, a vállalkozásoknál 4, a költség- vetési szerveknél 4,5 százalékos volt a növekedés. Mindehhez a közszférában megvalósult emelések is nagy szerepet játszanak. A rendvédelmi, honvédségi életpályához kapcsolódóan 2015-ben első lépésben a rendőrök, a tűzoltók és a katonák illetménye emelkedett átlagosan 30 százalékkal, és átlagosan évi 5 százalékos illetményemelés valósul meg több éven keresztül. A bérek a pedagógus-életpálya bevezetésével az oktatásban is nőnek. A szociális területen mintegy 50 ezer szakdolgozó kapott kiegészítő bérpótlékot, ezt idén is megkapják. Az egészségügyben a korábbi évek béremelését kiterjesztették az ügyeleti díjakra és a műszakpótlékra, és a fiatal szakorvosok juttatása is nő. A pedagógusok bére pedig 2013 óta minden évben nő, ösz- szesen átlagosan 50 százalékkal: a béremelésre 2013 óta már 236 milliárd forintot fordított a kormány. MTI/MW Idei kilátások A minimálbér és a bérminimum az 1,6 százalékosra tervezett infláció mellett és az szja 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve 5,6 és 5.7 százalékos reálbér-emel- kedéstprodukál még az idén. Ilyen mérvű reálbémövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt. A keresetek a családi kedvezményekkel együtt reálértéken átlagosan 15 százalékkal többet értek 2015-ben, mint 2010-ben. A többség nyugdíja mellett dolgozna - Egy kis tartalék nem ártana Ki tudja, mire futja majd a pénz BUDAPEST A magyar lakosság többsége úgy véli, már 30 éves kor előtt el kellene kezdeni takarékoskodni a nyugdíjra - áll a K&H Biztosító friss felmérésében. A válaszolók 41 százaléka úgy érzi, nagyon nehezen élne meg pusztán az állami nyugdíjból, 31 százalékuk szerint a nyugdíj semmire sem lesz elég, és csak 23 százalék bízik ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban, mint amiben most része van. A K&H életbiztosítás divíziójának vezetője tegnap elmondta, a kutatás alapján a magyarok szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell félretenni nyugdíj-kiegészítésként. Kuruc Péter szerint a nyugdíjbiztosítás révén havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt, az adójóváírást is figyelembe véve, a hozamoktól függően akár több mint 8 millió forint tőke is felhalmozható. 43 százalék szerint valamivel rosszabbul él majd nyugdíjasként az állami ellátásból és egyéb megtakarításaiból. Ugyanolyan vagy jobb színvonalban csak 23 százalék reménykedik, ennek ellenére a válaszadók harmadának nincs semmilyen megtakarítása. A kérdésre, milyen más forrásokra számítanak, 33 százalék az önkéntes nyugdíjpénztárt említette. 12 százalék az ingatlanából élne meg, tizedük a valamivel több mint két éve elérhető nyugdíjbiztosításokra számít. A válaszadók többsége azt tervezi, a nyugdíja mellett is dolgozni fog majd. MW Felértékelődik a gondoskodás Megtakarítás alacsony értékben A megkérdezettek 64 százalékának van valamilyen megtakarítása, közülük 40 százaléknak kifejezetten nyugdíjcélra félretett megtakarítása is van. Ezek értéke is igen alacsony azonban, a megtakarítók 46 százalékánál ez az összeg nem éri el az 500 ezer forintot. Időskori biztonság, ha nem vernek át BUDAPEST Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott az Időskori Biztonság élet- biztosítás népszerűsítésekor a 4Life Direct Kft. és a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A jogsértésekért az előbbi cégre 63 milliós, az utóbbira pedig 36 millió forintos bírságot szabtak ki. A GVH szerint megtévesztő állításokkal népszerűsítették az Időskori Biztonság életbiztosítást a közvetítő honlapján, a rádió- és televízió-reklámokban, a teletexten, az Online hirdetésekben, a szórólapokon, a direkt marketing levelekben és az SMS-ekben 2012 decembere és 2015 májusa között. A kereskedelmi gyakorlat hamisan sugallta, hogy a biztosítás különböző havidíjakért, de már „akár napi 100 forintért érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségekben”, illetve „a családjának kifizetett készpénz akár 3,5 millió forintot is elérhet, amely segítségükre lesz, ha Ön már eltávozott”. Napi 100 forintért legfeljebb 50 ezer forint biztosítási összeg volt elérhető a reklámokkal megcélzott nyugdíjas korosztály számára, és a hirdetésekben hivatkozott egymilliós temetési költség fedezésében az utóbbi összeg nem nyújt érdemi segítséget. MW 1 t *
