Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-19 / 15. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP_________________________________________________________________________________________________________________________________2016. JANUÁR 19., KEDD Temérdek arannyal tértek haza a borászok TEMERIN-PAKS Egy nagyarannyal és nyolc aranyéremmel tértek haza a paksi borászok Temerin- ből, ahol tizenkilencedszer rendezték meg a Vince-napi nemzetközi borversenyt. Hét ezüst, négy bronzérem és egy oklevél tartozik még a paksiak eredményei közé - tájékoztatott Polgár Zoltán, a Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egyesületének vezetőségi tagja. Mint mondta, nagyon népszerű a mustra, idén öt országból 625 mintát neveztek. Mindezt 14 bizottságban összesen hetvenkét bíró értékelte. A paksiak szinte kezdetektől állandó résztvevői a vajdasági borversenynek, nagyjából másfél évtizede mérettetik meg itt boraikat. Polgár Zoltán beszámolója szerint ezúttal öten kapcsolódtak be a bírálók munkájába, rajta kívül Fehér József, Hirt József, Hoós László és Keller János. A versenyre ezúttal tíz termelő huszonegy borát vitték el. A legjobban Fehér József szerepelt, akinek cabernet sauvignon bora nagyaranyat kapott, két másik nedűje pedig aranyérmes lett. Kiemelkedően szerepelt a Sárgödör téri Fabro Pincészet, amely ezúttal négy aranyéremmel gazdagodott. Aranyat ért még Vécsi Béla és Szutor Péter egy-egy bora a 19. Vince-napi borversenyen, Temerinben. V. T. Bölcskén idén Indul a bakterház BÖLCSKE Az Indul a bakterház című darabot tűzi műsorára idén a bölcskei Blandl Ibolya Színtársulat. A községben régi hagyománya van a színjátszásnak, a gyökerek Bátor Marci bácsi idejébe nyúlnak vissza. Hosszú szünet után Füstös Vali élesztette újra 2011-ben, a színházterem felújítása nyomán alakult társulatot pedig Blandl Béláné Törjék Ibolya neve fémjelzi. Ibi néninek szívügye a játék olyannyira, hogy utánpótlás csoportban már a gyerekeket is igazgatja a világot jelentő deszkákon. Ő irányítja a Madocsán működő csoportot is. A két társulat tagjai vendégszereplőként is részt vesznek egymás munkájában. V. T. Van, aki szerint elengedhetetlen, mások szerint idejétmúlt elvárás a háztartási ismeretek elsajátítása. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Alig néhány évtizeddel ezelőtt az „alapműveltség” része volt a lányok esetében a háztartásvezetés, a fiúkat illetően pedig a kerti munkák ismerete, a fúrás-faragás-szerelés. Az iskolákban „gyakorlati foglalko- zás”-on tanították, ebből lett később a háztartástan, vagy háztartási ismeretek, ahol kötni, horgolni, hímezni, főzni, szögelni és még számos hasznos dologra tanították a fiatalokat.- A háztartástan, vagy más néven háztartási ismeretek jelen van a tananyagban, ha nem is olyan mélységben, mint néhány évtizede. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgy keretén belül igyekszünk a legjobban alkalmazható ismereteket átadni a diákjainknak - mondja Ballabás- né Deli Zsuzsanna, a szekszárdi Garay általános iskola igazgató- helyettese. A tantárgy keretében megtanulnak egyszerűbb ételeket elkészíteni - például paprikás krumpli -, emellett megismerkednek az ételek előkészítésével, tárolásával, tartósításával, a konyhai gépek használatával, az egészséges életmóddal, a vitaminok és ásványi anyagok szerepével. Foglalkoznak a higiéniai kérdésekkel, a mosogatással, a konyhai gépek használatával. A kömyezettuda- tosságra nevelés keretében a szelektív hulladékgyűjtés, az energiatakarékosság is tma. Érintőlegesen azzal is foglalkoznak, hogyan kell gazdálkodni. A Hon- és népismeretóra keretében pedig gyakorlati foglalkozásként a népi gasztronómia egyes fogásainak elkészítése is tananyag. Az iskolának kiválóan felszerelt tankonyhája van, ahol szívesen süt- nek-főznek a diákok, advent idején például a mézeskalács-készítés a legnépszerűbb. Manapság az idősebb korosztály két pártra szakad a fiatalok háztartási ismereteit illetően. Az egyik fél úgy véli, hogy a világ nagyot változott, a ruhaneműt manapság már nem javítják, nem készül otthon ágynemű, ruhanemű, és a főzés tudománya sem elengedhetetlen. Ott a sok kész-, vagy félkész étel és az éttermek. Az elfoglalt fiataloktól nem is lehetne elvárni, hogy naponta hosszú órákat töltsenek a konyhában. A másik fél viszont azt mondja, hogy bármilyen idejétmúltnak tűnnek is ezen ismeretek, egy praktikus gondolkodást és gyakorlati készséget, képességet jelentenek, arról nem is szólva, hogy az élet hozhat olyan helyzeteket, amikor nagy szükség lenne rá. Az igazság azonban valahol a kettő között van, és a kétgyermekes Zsófia szavai tükrözik leginkább: - Amikor férjhez mentem, az apósom azt súgta anyósom fülébe, hogy nem sokat lehet várni ettől az asszonykától, hiszen olyan, mint egy primadonna. Valóban nem tudtam még akkor főzni, és saját háztartásom sem volt még, az élet azonban megkövetelte, hogy mindezt megtanuljam, hogy helytálljak, és hogy jól sikerült, azt igazolta a sok elismerés, amelyet á férjem szüleitől kaptam. Szőlész-borász- képzés indul aPTE-n idén ősszel PÉCS-SZEKSZÁRD Már lehet jelentkezni a Pécsi Tudományegyetem (PTE) újonnan induló szőlész-borász mérnök képzésére. A Természettudományi Kar (TTK) mai Nyílt napján megtudhatók a részletek. A PTE három intézménye, a pécsi Természettudományi Kar, a szekszárdi Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, illetve a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet vesz részt a képzésben, a Dél-dunántúli régió borvidékeinek együttműködése mellett. Az alapképzésre a TTK-n kell jelentkezni, a felső- oktatási szakképzést szeptembertől Szekszárdon tervezik indítani. Az egyetem vonzáskörzetébe több mint 10 ezer hektár szőlő- terület tartozik, a képzés körzete pedig kiterjed a horvátországi Drávaszög területén található baranyai borúira, illetve a szerbiai Bácska-Bánát gyümölcstermő vidékére is. Szekszárdi pincészetek is a gyakorlati helyek között A régió szőlészetei és borászatai komoly szerepet vállalnak azzal, hogy szakmai gya- korlatos képzőhelyként lehetőséget biztosítanak a gyakorlati ismeretek elsajátítására. Ebben olyan kiváló villányi, szekszárdi és hajós-bajai borászok vesznek részt, mint Bock József, Gere Attila, Takler Ferenc, Hei- mann Zoltán és Koch Csaba. A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben található hazánk leggazdagabb szőlő génbankja, ami ma több mint 1500 tételből áll, mely a biológiai alapja a legaktívabb és legsikeresebb hazai szőlőnemesítési munkának. A képzésbe külföldi nemzetközi szaktekintélyek is bekapcsolódnak. Dr. Petar Cindric, az Újvidéki Egyetem (Szerbia) emeritus professzora, a PTE díszdoktora olyan sikeres fajták, mint a Bácska és a Panonija nemesítője, 50 év szőlészeti tapasztalatát adhatja át. A ménesi (Románia) borvidék elismert borásza, dr. Bállá Géza, a marosvásárhelyi Sapien- tia Tudományegyetem adjunktusa talán azt is elárulja majd diákjainak, hogyan készül nagyhírű kadarkája. 1.1. A kézzel készített mindig kedvesebb Textilipar ide vagy oda, ma reneszánszát éli a kézimunka. Igazán örvendetes, hogy nem csak az idősebb korosztály, hanem a fiatalok részéről is. Télen mindig is népszerű elfoglaltság volt a kézimunkázás, ilyenkorjut rá jobban idő. A legnépszerűbb most a kötés, a keresztszemes hímzés és a gobelin, és ebben az őszi-téli szezonban különösen divatosak a kötött, sőt. a lehetőleg kézzel kötött holmik. A kézimunka nemcsak idő-, hanem pénzigényes is, ám változatlanul megvan a maga tábora minden korosztályban. A saját készítésű használati és dísztárgyaknak mindig is megvolt, és meglesz a maga varázsa. Potenciális veszélyforrás is lehet Amikor a család legfiatalabb tagjai a házimunka alapjait tanulják, elengedhetetlen a megfelelő óvatosság elsajátítása. A lakásban sok olyan vegyszert, terméket tárolnak, amelyek veszélyt okozhatnak. A konyha potenciális veszélyforrás, ahol a melegben kisebb hatékonysággal működnek az elszívóberendezések, és könnyebben gyullad be például a sütéshez használt olaj. A gyerekeknek elsőként azt kell megtanítani, hogy az égő olajat sohasem szabad vízzel oltani. A biztonság érdekében pedig érdemes a háztartásban 2-6 kilogrammos porraloltó készüléket tartani, s a használatára meg kell tanítani a gyerekeket is. A kiállításon festményeket, illetve a Sárközre jellemző kézművesmunkákat is láthatnak az érdeklődők Sárpilisi, decsi alkotások kaptak helyet Komlón SÁRKÖZ-KOMLÓ A Magyar Kultúra Hete bevezetéseként a Sárközhöz kapcsolódó kiállítás nyílt a hétvégén Komlón, a József Attila Könyvtár és Muzeális Gyűjteményben. Szabó Mónika, Sárpilisen élő amatőr festő Barangolás a Sárközben, Sárpilisen című tárlatát dr. Balázs Kovács Sándor néprajzkutató tárlatvezetéssel egybe kötve nyitotta meg. A rendezvény vendége volt dr. Andrásfalvy Bertalan professzor is, a Sárköz egyik legavatottabb szakértője. A megnyitón Papp Cecília és a Járom zenekar sárközi népdalokat adott elő, illetve a tájegység gasztronómiai jellegzetességeibe is belekóstolhattak a résztvevők, ugyanis sárközi lakodalmas kerek- és hosszúkaláccsal, valamint borral kínálták őket. A február 10-ig látható kiállításon azonban nemcsak festményeket, hanem a tájegységre jellemző kézműves alkotásokat is láthatnak az érdeklődők. A Sárpilisi „Gerli- ce madár” Hagyományőrző Néptánc Egyesület kézműves szakköre és a Komlói Díszítőművészeti Műhely munkái mellett a decsi Bíborvég Általános Iskola Hagyományőrző kézműves tehetségműhelyének gyöngyei, hímzései és egyéb munkái is gazdagítják a tárlatot - büszkélkedett Bergerné Ifjú Erzsébet, az iskola igazgatója. Azt is elárulta, ez esetben miként kapcsolódik egymáshoz Dr. Balázs Kovács Sándor (jobbra) Figler Jánossal, Sárpilis polgármesterével a komlói tárlat megnyitóján Komló, Decs és Sárpilis. A kiállítás ötletgazdája Pethő lános- né, a decsi iskola Komlón élő nyugdíjas pedagógusa, aki ráadásul sárpilisi születésű. Bergerné Ifjú Erzsébet elmondta, hogy Margit néni tele energiával, lelkesedéssel, kiváló szervezőmunkával, szponzorokat találva segítette a komlói intézmény munkáját, így valósult meg a kiállítás. Az iskolaigazgató kiemelte: a sárközi táj, a vidék, a hagyományok iránti tisztelet és szeretet tetten érhető a tárlat minden elemében, érezhető Pethő János- né szervezésében, kitűnik Szabó Mónika képeiből és a kiállított munkákból. H. E. * »
