Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-18 / 14. szám
2016. JANUÁR 18., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 A megye kereskedelmi szálláshelyein - köszönhetően a vendégforgalom bővülésének - több mint 8 százalékkal nőtt a vendégek és 14 százalékkal a vendég- éjszakák száma az elmúlt évben. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Megyénkben a vendégforgalom közel 90 százalékát adó belföldivendég-szám 12, a hozzájuk kötődő éjszakáké 20 százalékkal bővült tavaly az előző évihez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A külföldi vendégek száma ugyanakkor 15, vendégéjszakáiké 17 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. A külföldiek 81 százaléka az Európai Unió országaiból, ezen belül 31 százalékuk Németországból látogatott a megyébe. A kereskedelmi szálláshelyeken realizált 1,7 milliárd forintos bruttó bevétel folyó áron 7,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az összbevétel közel fele, mintegy 799 millió forint származott szállásdíjból, ami viszont 1,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Tavaly szeptemberi adat szerint a működő kereskedelmi szálláshelyek 34 egysége fogadott el SZÉP-kártyát. Az első kilenc hónap során SZÉP-kártya elfogadásából a belföldi szállás- díj-bevétel 23 százaléka, mintegy 135 millió forint származott. Az országos helyzetet tekint ve a hazai szállásadás befogaNépszerű fizetési eszköz a SZÉP-kártya A vizsgált időszakban a termái- és gyógyfürdők nyolctizede fogadott el SZÉP-kártyát mint fizetőeszközt, bár szerepe nem olyan hangsúlyos, mint a szállásadásban. A gyógy- és termálfürdőkben összesen 4,8 milliárd forint értékben fizettek SZÉP-kár- tyával, ami az árbevétel mintegy hat százalékát jelentette. A kártyát elfogadó fürdők közül 40 esetében ez adta a nettó árbevétel több mint egytizedét. Közülük öt fürdőben a forgalom meghaladta az egymilliárd forintot, míg négytizedükben nem érte el a 20 milliós forgalmat sem. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztári finanszírozás, valamint a betegek által befizetett kiegészítő térítések összege a SZÉP-kártyá- val kiegyenlített értékhez hasonló mértékű volt, az árbevétel körülbelül hat százalékát tette ki. A vendégéjszakák megoszlása idegenforgalmi idényenként (%) Előidény Főidény Utóidény Idényen kívül 1 Budapest - Kózépfluna vidék 18,6 224 18.5. 40,6 Észak-Magyarország 18,1 328 15,7 33,5 Észak-Alföld 17,5 328 16,0 33,7 Dél-Alföld 18,5 30,7 16,7 34,1 Balaton 18,8 48,1 122 208 DéHJunántúl 22,0 28,7 182- .K jv- __ 3U Nyugat-Ounántúl 18,1 25,3 . ... m _____ 38y5 Or ezágos átlag 18,7 308 16,5 34,1 (FORRÁS: KSH) dóképességét továbbra is döntően a kereskedelmi szálláshelyek kínálata határozza meg. A legtöbb férőhelyet a balatoni régió kínálja, ahol miközben a kereskedelmi szálláshelyek száma nem változott, az egyéb - korábban magán - szállásadóké tovább csökkent. A vizsgált időszakban a turizmusból származó bevételek számottevően nőttek. A Magyarországra érkező külföldiek itt-tartózkodá- suk ideje alatt 1460 milliárd forintot költöttek, 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Turisztikai célú kiadásaik 20 százalékkal emelkedtek, ezen belül gyógy- és egészség- megőrzésre 43 százalékkal többet fordítottak. Az ország kereskedelmi szálláshelyein összesen 370 ezer kiadható férőhely várta a vendégeket, és - hasonlóan az előző évihez - ennek egyharmada a Balaton, mintegy 20 százaléka a Budapest - Kö- zép-Dunavidék régióban található. A férőhelyek száma a Ti- sza-tónál és a Közép-Dunántú- lon csökkent, a Balaton környékén és a Dél-Dunántúlon változatlan maradt, a többi régióban kissé emelkedett. A Negyedik Láng és a. képviselők is támogatták a jótékonysági akciót Ételosztást tartottak a városban DOMBÓVÁR Ételosztás volt Dombóváron. A rászorulókat az Egyesített Szociális Intézmény konyháján készített hurkával, kolbásszal, kenyérrel kínálták. Az akcióhoz a képviselő-testület tagjai 5-5 ezer forinttal, a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület 20 ezer forinttal járult hozzá. Ezen felül az adventi időszakban rendezett Negyedik Láng futás résztvevői is kivették a részüket a jótékonykodásból, hiszen minden megtett 5000 méter után további egy adag étel költségét biztosította az önkormányzat. Az akcióra 180 adag étel készült, ami megmaradt, azt a hajléktalan szállóban élők kapták. H. E. Az Egyesített Szociális Intézmény konyháján készült a kiosztott étel, a sült hurka és a kolbász Báli alkalmak Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu A jelmezes mulatságok a tél és a démonok tovaűzésére szolgáltak J ól kitalálta az emberiség a farsangot, hiszen a modern orvos- tudomány is bebizonyította, hogy a fényszegény téli hónapokban felettébb jót tesz nem csak a testnek, hanem a léleknek is a mozgás. Például a tánc. Különben is, a negyven napos böjt előtt fel kell tankolni mindenféle finomságokból. Arról már nem is beszélve, hogy az egyívásúak, úgymint azonos szakmát űzők, egy munkahelyen dolgozók, azonos településen élők kellemes estét, illetve éjszakát tölthetnek el együtt. Akik kedvelik egymást, eleve örülhetnek ennek, akik meg nem, rájöhetnek, hogy nem is olyan undok, akit annak gondoltak. Tudományosan a farsang vagy más szóval karnevál gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, és a kereszténység térhódítását is túlélték e szokások. Ezek honi elterjedéséről a XIV. századtól kezdve vannak írásos feljegyzések. Régebben szinte minden szakma, egylet, alapítvány, település, sportkör, iskola szakított időt a lazításra, mulatozásra. Manapság mintha kevesebb lenne a farsangi mulatság, feltehetően anyagi okokból. Míg egy átlagos bálban az uraknak kötelező minimum az öltöny viselete, a hölgyeknek pedig estélyi öltözet, addig a farsangi bálban nemcsak helyénvaló, de akár előírt lehet a jelmezes megjelenés. A farsanghoz több népszokás is fűződik, a maskarás, jelmezes mulatságok a tél és a démonok tovaűzésére szolgáltak. A falvakban farsang idején, ha bálokat nem is rendeztek, ilyenkor jártak a fiatalok, no meg az idősebbek is a fonóba, ahol a munka mellett azért jutott bőven idő a bolondozásra, mulatozásra, táncra, énekre. Mert télűzés, maskara, tánc ide, vagy oda, az ember társas lény, tehát együtt lenni jó. Irgalmasság Kapuja nyílt Bátán Bátán található Magyarország egyetlen Szent Vér kegyhelye BÁTA Vasárnap nyitotta meg az Irgalmasság Kapuját a Szent Vér templomban dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök, amit ünnepi püspöki szentmise követett. Ferenc pápa a Szent Péter Bazilikában megtartott nagyböjti bűnbánati szertartáson hirdette meg az irgalmasság rendkívüli szentévét, amely 2015. december 8-án a Szeplőtelen fogantatás ünnepén vette kezdetét, és a Szent Péter Bazilika szent kapujának megnyitásával és 2016. november 20-án Krisztus király ünnepével zárul. Az irgalmasság arca kezdetű bullájában Ferenc pápa kijelentette, hogy a szent kapu „ez alkalommal az Irgalmasság Kapuja lesz. Ha valaki átlép rajta, megtapasztalja a vigasztaló, megbocsátó és reményt adó Isten szeretetét,"...amelyen minden szükséget szenvedő átléphet, de egyúttal az az ajtó is, amelyen keresztül az egyház kilép, hogy mindenkinek irgalmasságot hirdessen. Az egyházmegyében Bátán, Máriagyűdön, Pécsett és Szekszárdon nyílik Irgalmasság Kapuja. Mint ismertes, Bátán található Magyarország egyetlen Szent Vér kegyhelye. A korábban itt állt bencés apátságot Szent László király alapította 1093-ban a Klastrom-hegyen, s egyik legjelentősebb nemzeti kegyhelyünkké vált a középkorban, ezt IV. Jenő pápa 1434- ben búcsúkiváltság adományozásával szentesítette. Tavaly ünnepelték az országos hírű kegyhellyé válás 600 éves jubileumát. Ezen évforduló mellett még egy jubileumot ünnepeltek Bátán: 1000 éves az az oklevél, amelyen először említik a Pécsváradi Apátság halászfaluját. Elhelyezték az önkormányzat Báta 1000 éve elnevezésű időkapszuláját is a templomban. A jövőnek szánt dupla, rozsdamenetes ládában sok más mellett a kegyhely 600 éves történetéről szóló kiadványok és a község 1000 éves történetét felölelő könyv kapott helyet. Történelmi levelet is elhelyeztek az elmúlt év eseményeiről. 1.1. t «
