Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-01-03 / 1. szám
2016. JANUÁR 3., VASÁRNAP PANORÁMA 3 2030 körül hódítaná meg a NASA a vörös bolygót Indulunk a Marsra? Újabb támogatást kap az amerikai űrügynökség, hogy embert küldjön a szomszédos planétára. Csakhogy a misszió jelenleg még álom, hiszen az sem világos, hogyan lehetne biztonságosan hazahozni az űrhajósokat. Maros László WASHINGTON Jelentó's lépésnek tartják az űrkutatás szerelmesei, hogy az Egyesült Államok kongresszusa az év utolsó napjaiban úgy döntött: 1,3 milliárd dollárral megnöveli a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) 2016- os költségvetését. A közel 380 milliárd forintnak megfelelő többlet egy részét már arra kell fordítani, hogy a szakemberek előkészítsék az emberes Mars-missziót, vagyis olyan eszközök építését és kifejlesztését is el kell kezdeni, amelyek elengedhetetlenek lesznek ahhoz, hogy Amerika embert küldjön a vörös bolygóra. A részletek szerint a kongresz- szus 55 millió dollárt (16 milliárd forint) szánt arra, hogy egy űrbéli lakóhelyet is építsenek majd, ahol az asztronauták élhetnek, s ahonnan elindulnak a Mars felé. Ez utóbbi azért sem felesleges, mert az utazás Ideje elképesztően hoszszú lenne. Akár 18 hónapba is telhetne az odaút - tehát a visszaút- tal a küldetés cirka három évig tartana -, vagyis elindulás előtt nem árt némi időt az űrben tölteni. Ezen kívül a világűrben berendezkedve sokkal kevesebb felszerelést kellene a startnál magával vinni az űrhajónak. E modul kifejlesztésére két évet kapott a NASA, s az esztendő felén be kell számolni arról is, hogy áll a munka. Összességében a NASA abban reménykedik, hogy a 2020- ban már élesben lehetne tesztelni a lakómodult, és 2030-as években vágnának neki az űrhajósok az emberiség nagy küldetésének. Ám az, hogy el is jutunk bolygó- szomszédunkra, felettébb kéré- ses. A szakembereket megosztja a 2030 körüli dátum, pedig nagyAz utazással kapcsolatban az is kérdés, hogy az amerikaiak készek lennének-e finanszírozni egy ilyen küldetést. A becslések szerint 300 milliárd dollár (87 ezermilliárd forint) lenne a teljes kiadás, ám az ilyen vállalkozásnál azzal is számolni kell, hogy a nem várt költségek miatt ez a duplájára nőhet. Ekkora forszabású tervek már közel fél évszázada is rendelkezésre álltak. A hidegháború két szuperhatalma, az USA és a Szovjetunió a 60- as években még azért versengett, hogy meghódítsa a Holdat. Miután Moszkva ezt a csatát elvesztette a Marsra kezdett koncentrálni, s a szakemberek 1972 körül már úgy hitték: a technikai lehetőségek adottak ahhoz, hogy meghódítsák a vörös bolygót. Csakhogy amint egyre komolyabb lett az elhatározás, úgy derültek ki fokozatosan a hiányosságok is. A hosszú, legalább 100 millió kilométeres úton a Mars felé tartva védeni kell az űrhajósokat a kozmikus sugárzás és a napszél káros hatásaitól - ezek rákot okozhatnak -, márpedig ezt tökéletesen végrehajtani ma még aligrást a mostani viszonyok között aligha kaphat a NASA. Még ha a költségvetése az eddig megszokott ütemben bővül, akkor legjobb esetben is csak 2060 körül fog ennyi pénzt kapni erre a célra. Ha viszont mégis nyélbe szeretnék ütni a küldetést, akkor 2030-ig a mostani büdzséjük többszörösét kellene biztosítani. ha lehet. Ezen kívül az is kérdés, hogy mi történik az emberekkel az utazás éveiben. Hiszen a súlytalanság nem csak a test károsodásával jár - izomzat leépülése, csontritkulás kialakulása, immunrendszer gyengülése -, de a bezártság mentálisan is komoly próbatétel az összezárt vándoroknak. Problémát okozhat az is, hogy a Mars légköre viszonylag vékony, s arról már nem is beszélve, hogy az űrhajósokat visz- sza is kellene hozni a földre. Márpedig erre nincs meg a technikai háttért. Mert bár a küldetésre tervezett Orion űrhajó pár éven belül elkészülhet, de a hordozórakéta-rendszert még csak tervezik, s a visszatérést segítő rakéta tervezése gyakorlatilag még gyermekcipőben sem jár. Igaz, voltak olyan elképzelések, miszerint az első marsi telepesek bolygószomszédunkon maradnának örökre, s előkészítenék a terepet az újabb érkező asztronautáknak. Csakhogy a közvélemény aligha pártolna szíwel-lélekkel egy olyan küldetést, ahol az emberiség legnagyobb hőseit gyakorlatilag feláldozzák a tudomány és az űrkutatás oltárán. Éppen ezért sokan úgy látják, a sikeres Mars-utazás 2050 körül várható. Óriási pénzt kellene előteremteni Boldog uj eselyt! Maros László laszlo.maros@mediaworks.hu M ár napok óta gondolkozom azon, hogy mit tudnék kívánni az új esztendőre. Olyan snassz csupán boldogságot, némi pénzt, vagy a hőn áhított nyugalmat óhajtani. Miért? Mert mindenki ilyeneket kíván gépiesen a másiknak, és én pedig tényleg reménykedem minden év elején, högy az előttünk álló esztendő valami nagyon különlegeset tartogat majd. Olyat, amire ha évtizedek múlva gondolunk is, pontosan tudjuk, hogy „abban a bizonyos” évben történt. Éppen ezért én esélyt kívánok mindenkinek, és persze az egész országnak. Lehetőségeket, amelyeket saját tehetségünk, kitartásunk, elszántságunk alapján használhatunk ki. Olyan sanszokat, amelyek akár a munka, az anyagi helyzet, a család, vagy a magánélet terén hozhatnak pozitív változást az életünkben. És bízom benne, hogy nem is kerülnek el minket a sikerek, mert már most látom az esélyt 2016-ban is. Mint négyévente mindig, most is nagy várakozással tekintek például az olimpiára. Hiszen gondoljanak A lényeg, • csak bele! Esélyünk lesz újhogy optimistán fa azt a te!jfítnaénlyt ^ ... ... „ kaim, mint Londonban 2012VárjUK 3 JÖVÖt ben! Máig emlékszem azokra a külföldi híradásokra, amelyek akkor a legnagyobb elismeréssel adóztak Magyarország és a magyar sportolók előtt, miközben különutas politikánk miatt naponta kerültünk a nyugati lapok hasábjaira nem túl hízelgő írásokban. De ha már a sportnál tartunk, itt a franciaországi Eb kérdése is. Végre, harminc év után újra nagy világversenyen szoríthatunk a magyar focistákért. Tudom, hogy ez a sport ma sokaknak vörös posztó - egyébként én sem vagyok a labdarúgás nagy szerelmese -, de az a lényeg, hogy ebben is ott az esély, ami már régóta nem kínálkozott. És hogy akár le is szerepelhetünk? Ebben is igaza van sokaknak. De ez nem fontos. Az a fontos, hogy ha valamit izgalommal várunk, ha valamiben hiszünk, akkor már nem feltétlenül az a lényeg, hogy csalódunk-e a végén egy picit. A lényeg az volt, hogy hittünk, és derűsen, optimistán tekintettünk a jövőbe. Sokat dolgozott a királyi család LONDON Bőven akadt tennivalója tavaly is a brit királyi családnak. A koronás família számos találkozón, látogatáson, hivatalos programon képviselte magát, gyakran egy nap több ilyen eseményen is részt vettek. A királyi család aktivitását összegző szokásos statisztika szerint az idén 90 esztendős II. Erzsébet királynő - aki februárban kezdi uralkodásának 65. évét - 2015-ben 306 hivatalos eseményen jelent meg. Egy évvel korábban az uralkodó 393 rendezvényen vett részt. A csökkentéssel az udvar igyekezett valamelyest enyhíteni a királynő munka- terhén, tekintettel az uralkodó előrehaladott korára. Férje, Fülöp herceg 2015-ben 217 programon volt jelen az egy évvel korábbi 273 hivatalos megjelenés után. Mint az élces megjegyzéseiről is elhíresült 95 éves Fü- löp egy öt évvel ezelőtti interjúban mondta: azért vállal kevesebb feladatot, mert „az ember már lefelé tart fizikailag, szellemileg, és általában is jobb kiszállni még a szavatossági idő lejárta előtt”. De nézve a bő kétszáz szereplést, komolyabban nem lassított a tempón. A családból tavaly Károly trónörökös, a királynő és Fülöp herceg 67 esztendős elsőszülött fia és húga, Anna hercegnő, a pár egyetlen leánygyermeke volt a legszorgalmasabb. Károly 527, Anna 544 hivatalos programot teljesített. VR Nessie-t üldözi a szörnyvadász ABERDEEN Már 25 éve kutatja a Loch Ness-i szörny titkát egy brit férfi, aki ehhez feladta korábbi életét, és a Ness-tó partjára költözött. Steve Feltham névjegy- kártyáján az áll, hogy „szörnyvadász” s idén újabb trükköket fog bevetni, hogy megoldja a rejtélyt. „2016-ban vadonatúj víz alatti kamerát akarok venni, hogy végre kiderítsem, mi történik a tó fenekén” - mondta az 52 éves férfi, aki egyébként - bármily furcsa is - nem hisz a leghajmeresztőbb legendákban. Vagyis nem gondolja, hogy Nessie valamiféle dinoszaurusz leszármazottja lenne, netán különös mutáns lény, amelyet radioaktív sugárzás növesztett óriásira. Sőt, az elmúlt negyed századot többnyire azzal töltötte, hogy a megcáfolja legvadabb elképzelések némelyikét. Felthamnak természetesen van saját elmélete arról, mit is vélnek sokan Loch Ness-i szörnynek. Úgy véli, hogy úgy száz éve európai harcsákat telepítettek a tóba. Az élénk fantáziájú szemtanúk pedig ezeket az akár négy méteres harcsákat látják olykor kavarogni a felszín alatt. Mindenesetre a szörnyvadásznak jó éve volt, „Nessie” ugyanis tavaly különösen aktív volt. Az elmúlt években mindössze egy-két bejelentés érkezett a rejtélyes lényről, 2015- ben viszont ötször is életjelet adott magáról a szörny. VR Az amerikai drogliberalizációval csökken a csempészek bevétele Csapás a drogkereskedőkre MEXIKÓVÁROS Súlyos csapost szenvedtek el a drogtermesztők és a kereskedők azzal, hogy az Egyesült Államokban egyre több helyen legalizálják a marihuána fogyasztását, így törvényesen is be lehet szerezni a füvet. A Los Angeles Times riportja szerint a mexikói Sinaola államban egy kiló alapanyagért a gazdák már csak 30 dollárt kapnak (8700 forint), míg egy éve ez az összeg még 100 dollár (29 ezer forint) volt. A lap által megkérdezett egyik farmer éppen azon kesergett, hogy ezért várhatóan idén vet utoljára kendert. A megszólaltatott férfi egyébként nem az egyetlen „pályaelhagyó”, 2010 óta az országban 44 ezer hektárA hatóságok a legalizáció miatt egyre kevesebb drogot foglalnak le ról becslések szerint 12 ezerre csökkent az ültetvények területe. A termesztők és a bűnözők helyzetét nehezíti, hogy a legális vásárlással az amerikaiak a jobb minőségű füvet keresik, s így a gyatrábbnak számító mexikói fekete import még inkább visszaszorul. Ez a bűnözési statisztikában is meglátszik. Egy év alatt felére esett az USA-ban marihuána miatt letartóztatottak száma, az amerikai-mexikói határon pedig harmadannyi füvet foglaltak le, mint 2014-ben. Igaz, ez a drog- kartelleknek végzetes csapást nem jelent. Bevételük nagy része ugyanis heroin és kokain csempészéséből származik, s a kemény drogok továbbra is tiltottak. VR V •
