Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-13 / 10. szám
2016. JANUÁR 13., SZERDA A magas hótakaró és WpWW az alacsony hőmérséklet miatt a vadnak több energiára van J szüksége ahhoz, hogy testhőmérsékletét megörizzej és felfázás nélkül vészelje at a téli időszakot MÜMÉHMBkí Télen előtérbe kerül a vadetetés, hiszen ilyenkor az állatok nehezebben találnak élelmet. A vadtakarmányozás azonban egész éves feladat. A témáról Gálos Csabát, a Gyulaj Zrt. vadászati ágazat vezetőjét kérdeztük. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu TOLNA MEGYE - A vadtakarmá- nyozás egész évben feladatot ad a Gyulaj Zrt. négy különleges rendeltetésű vadászterületén. Csak a választék és a mennyiség változik az évszak és az aktuális időjárás függvényében - mondta Gálos Csaba, a társaság vadászati ágazat vezetője. A téliessé váló körülményekhez természetesen alkalmazkodniuk kellett, mert a magas hótakaró és az alacsony hőmérséklet miatt a vadnak több energiára van szüksége ahhoz, hogy testhőmérsékletét megőrizze, és felfázás nélkül, egészségesen vészelje át a téli időszakot, főleg a hidegebb heteket. - Ilyenkor nem minden vad jut el a megszokott etetőhelyére, így arra is gondolnunk kell, hogy „széthúzzuk” az etetést, ezzel segítve az állatoknak - tette hozzá a szakember. Az etetés helyét és az etetőhelyek számát a szakszemélyzet mindig az évszaknak megfelelően állapítja meg. Ehhez nagy' tapasztalatra van szükség, hogy se túl kevés, se túl sok ne legyen a kijuttatott takarmány. Előbbi ugyanis súlyos következményekkel járna a vadállományban, utóbbi viszont felesleges Télen nem minden vad jut el a megszokott etetőhelyére pazarlás. Amikor tartósan fagypont alatt marad a hőmérséklet, akkor egyes helyeken akár napi rendszerességgel kell pótolni az élelmet. Ez kiemelten igaz a zárt kertekre, de általában elég a vadat kétnaponta etetni, ami azt is jelenti, hogy kevesebbszer kell zavarni. Ilyenkor ugyanis a vad számára a nyugalom még fontosabb, hiszen minden meneküléssel energiát veszít, amit utána nehezen tud pótolni. - Ezért arra kérünk minden természetkedvelőt, hogy ne zavarja meg a vadat az etetőhelyek közelében. Különösen igaz ez a délutáni és az esti időszakban - hangsúlyozta Gálos Csaba. A takarmány kiválasztásában a megnőtt energiaigényt kell szem előtt tartani, ezért a nagy hidegben jó táplálék a kukorica, csak vigyázni kell vele, mert hirtelen nagy mennyiségben adva a szarvasfélék esetében súlyos emésztőrendszeri bajokat okozhat. Ezért fontos, hogy mindig legyen a területen rostban gazdag szálas takarmány, ami lehet szárított széna vagy szenázs. A sózok pedig télen sem maradhatnak üresen. A vadászati ágazat vezetője azt is elmondta, hogy ameny- nyiben tartósan magas hóra van kilátás, úgy az utakon, réteken, nyiladékokon erőgép segítségével hómentes sávokat alakítanak ki, és ezekben szemes takarmányt, szénát kínálnak a vad számára. Ezzel főként a kisebb testű vadnak segítenek, aminek a hasa álló helyzetben is a hóban van, így fokozott a veszélye a felfázásnak. Az enyhe télnek hátránya is lehet Az elmúlt heteket leszámítva enyhe a mostani tél, ami a vadállomány számára egyrészt jót jelent, viszont olyan hátrányos következményei is lehetnek, amelyekre sokan nem gondolnak - mondta Gálos Csaba. A langyos időjárásban minden kártevő túlélheti a telet, ami tavasszal például az élősködő és kártevő rovarok fokozott jelenlétéhez vezethet. Ez sem az élőhely. sem a vad számára nem jó, mert rontja az életfeltételeit. - A vadállomány általános kondíciója jónak mondható, aminek alapján egészséges optimizmussal tekinthetünk a jövőbe - tette hozzá Gálos Csaba. A vadgazdálkodás aktualitásról elmondta, hogy február végéig tartanak az állományszabályozó vadászatok. Ennek során az éves elejté- si terveknek megfelelő módon a fölös számú vadat igyekeznek levenni a területeikről, hogy a vadlétszám megfelelő legyen a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási feladatok maradéktalan megvalósításához. MEGYEI KÖRKÉP g Uj látásmód Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu A z elsőfilmes Nemes Jeles László Saul fia című alkotása Arany Glóbuszt (Golden Globe) nyert a legjobb idegennyelvű film kategóriájában hétfő hajnalban Los Angelesben. A magyar filmgyártás harminc éve legnagyobb sikerét hozó auschwitzi sonderkommandós rab pokoljárásának története fontos film. 1985-ben egyébként az Oscar-díjas Szabó István Redl ezredesét jelölték a független újságírók, majd három évvel később ugyancsak Szabó filmjét, a Hanussent, ám egyik alkotás sem kapott szobrot. A Saul fia a második legnézettebb magyar film volt tavaly az Argó 2 után. Csak az elismerés hangján lehet írni a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatójáról, Havas Ágnesről, aki meglátta a lehetőséget a film forgatókönyvében, de le a kalappal színészek, operatőrök, stábtagok előtt. Nem árt, ha egy jó filmnek univerzális a témája, jó példa erre Spielberg Schindler listája, Polanski Zongoristája vagy Benigni Az élet szépje. Olyan, amit mindenhol értenek, aminek a szimbólumrendszerét, a hátterét nem kell külön tanulmányozni, hogy interpretálják. És persze nem árt, ha színvonalas, bár ez vékony jég, mert ki mondja meg ma, mi a színvonalas. A film új megközelítésben ábrázol egy fontos témát, az ember moralitásra való törekvését egy tömeggyilkos diktatúra viszonyai közepette. A főszereplő Röhrig Géza egy érzékeny, sajátos világlátású ember, nagyon kemény élettörténettel: apja korán meghalt, otthonban nevelkedett... A második világháború kedvelt, ám egyszersmind őrülten nehéz filmes téma, mert gyakorlatilag már mindent láttunk. Nemes leles László azonban újat akar és tud is mutatni. A történelem feldolgozása pedig előre visz, és tanulni lehet belőle mindenkinek. A film új megközelítésben ábrázol egy fontos témát Közszereplőnek sem kell már ezt elviselni SZEKSZÁRD Azzal állított be a 44 éves vádlott 2014. március 6-án reggel nyolc óra körül a fácánkerti polgármester irodájába, hogy az önkormányzat adjon neki pénzt. A polgármester elmondta, hogy az esetleges támogatás kérésének nem ez a formája, ezért ily’ módon nem is áll módjában anyagi segítséget nyújtani. A vádlott erre kijelentette, hogy mindez nem érdekli, most elmegy, de a pénzt utalják át a számlájára. Mellesleg azt sem mondta, mennyi pénzt, milyen címen és indokkal kér. Pár óra múlva ismét megjelent a hivatalban, hogy számon kérje, miért nem kapta meg a pénzt. A polgármester újólag megpróbálta elmagyarázni a férfinak, hogy így nem lehet semmiféle támogatást kérni, mire a férfi dühében trágár szavakkal szidalmazni kezdte a polgármestert, többször is buzinak, hülyének titulálva. Mindezt két alkalmazott is hallotta a nyitott ajtón keresztül a szomszéd irodából. Végül a polgármester kiutasította a férfit, aki menet közben is szitkozódott, kiváltva a sértett és a hivatali dolgozók megrökönyödését, megbotránkozását. A szakértők megállapítása szerint a férfi kóros elmeállapota miatt közepes fokban korlátozva volt tette következményeinek felismerésében és az ennek megfelelő cselekvésben. A vádlottat a sértett magánindítványára becsületsértés vétségében mondta ki bűnösnek a Szekszárdi Járásbíróság, és megrovásban részesítette. Jogerős az ítélet, melynek indokolása szerint a vádlott által használt kifejezések messze túllépik a szabad véleménynyilvánítás alapjogának a határait. Mint ismeretes, a közszereplőnek több kritikát kell eltűrnie, mint az átlagembernek, de az elhangzott szavak sem bírálatnak, sem kritikának nem minősíthetők, és az általános társadalmi értékítélet szerint is alkalmasak a becsület csorbítására. Ezt a közszereplőnek, így a polgármesternek sem kell eltűrnie. 1.1. Nyolcvankét katonát hiába vártak TOLNA-MÖZS A II. világháborúban hősi halált halt mözsi katonák tiszteletére tartottak megemlékezést a mözsi emlékparkban kedden délután. Az eseményen mintegy harmincán vettek részt. A megemlékezés szervezője, Laszlovszky Imre mözsi helytörténész, a II. világháborús mözsi áldozatoknak emléket állító, 2013-ban megjelent „Őket is hazavárták” című könyv szerzője mondott rövid beszédet, majd ima és mécsesgyújtás következett az emlékműnél. Mö- zsön 2014 óta rendeznek hasonló megemlékezést a doni áttörés évfordulóján. A II. világháborúban nyolcvankét mözsi katona vesztette életét a fronton. S. K. A hetvenhárom évvel ezelőtt történt tragikus doni áttörésre emlékeztek Kevés ilyen tragédia esett meg velünk SZEKSZÁRD Kevés olyan tragédiája van a magyar történelemnek, mint a doni áttörés, talán a mohácsi vészhez hasonlítható, mondta Kővári László. A Doni áttörés 73. évfordulója alkalmából Szek- szárdon, a II. világháborús emlékműnél tartott kegyeleti megemlékezésen az önkormányzati képviselő beszélt arról, hogy az 1943. január 12-én kezdődött, a Don-kanyarnál történt áttörésnél a szovjet hadsereg ellentámadása során szinte teljesen megsemmisült a kemény télben a gyengén felszerelt, kimerült, létszámához képest túl hosszú frontszakaszon, hazájától kétezer kilométerre harcoló II. magyar hadsereg. Szólt a körülményekEmlékező beszédet Kővári László mondott a II. világháborús emlékműnél ről, az itthon maradottakról, továbbá a második világégés gyökereiről. így az I. világháború kudarcáról, a megcsonkított hazáról és a Nagy-Magyarország iránti vágyról, lelkesedésről. Kővári László hangsúlyozta, a Donnál harcolók, többségükben fiatalok, nem hősként indultak csatába, de azzá váltak. A kétszáz- ezres hadseregből száznegyvenezer magyart hiába vártak haza, aki nem esett el a fronton, arra a legkegyetlenebb hadifogság várt. A rendezvény a honvéd hagyományőrzők, nemzetőrök, hozzátartozók, diákok koszorúzásával zárult. A megyében több településen tartottak megemlékezést. B. K.
