Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-01 / 281. szám
0 BELFÖLD-KÜLFÖLD 2015. DECEMBER 1., KEDD HÍREK Orbán: Irán nagy korszak előtt áll TEHERÁN Új korszak kezdődik Magyarország és Irán kapcsolataiban - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Teheránban, ahol katonai tiszteletadással fogadták. Tárgyalt Esak Dzsa- hangiri iráni első alelnökkel, a két ország miniszterei pedig több megállapodást is aláírtak a kettős adóztatás elkerüléséről és a befektetések ösztönzéséről. Orbán örömét fejezte ki, hogy Irán, átvészelve a szankciós időszakot, visszatér a világ- gazdaság és a világpolitika vérkeringésébe. MW Kgfb: 14 óráig lehet felmondani alkusznál BUDAPEST Akinek az év végével jár le a kötelező gépjármű felelősségbiztosítása (kgfb), annak ma legkésőbb 14 óráig a nagyobb alkuszcégek még elfogadják a felmondást. Új biztosítóval az év utolsó napjáig is lehet szerződni. MTI Távozik az OEP főigazgatója BUDAPEST November 30-ai hatállyal megszűnt Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatójának megbízatása. Az Orbán Viktor kormányfő által aláírt határozat szerint közös megegyezéssel távozott. Szolgálati jogviszonyának megszüntetését az Emmi minisztere javasolta. MTI/MW 270 tonna adományt gyűjtöttek MAGYARORSZÁG Mintegy 40 ezer családnak nyújthat segítséget karácsonykor a Magyar Élelmiszerbank Egyesület: a hétvégén 270 tonna tartós élelmiszert gyűjtöttek össze, 75 tonnával többet, mint tavaly - közölte az akciót támogató CIB Bank. MW Karácsonyfa a Kossuth téren A törökországi migránsokat nem kötelező szétosztani BRÜSSZEL/BUDAPEST „A megállapodással sikerül megállítani a migráció hullámait” - hangoztatta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli EU- török csúcstalálkozó után. Vasárnap elfogadták az uniós és a török vezetők a közös akciótervet, amely felgyorsíthatja Ankara uniós csatlakozását is. Törökország erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdekében (illegális úton nem enged migránsokat az unió területére, és visszafogadja az onnan visz- szaküldötteket), az EU pedig 3 milliárd euróval támogatja a Szíriái menekültek törökországi ellátását, oktatását stb. (Magyar- ország 18 millió euróval). „A zárónyilatkozatnak nem része az, hogy az EU országai között kötelezően szét lehetne osztani a migránsokat” - közölte Orbán Viktor. A kormányfő szerint a magyar szempontokat sikerült érvényesíteni, a nyilatkozat világos garanciát ad Magyarországnak, hogy senkit sem kell kötelező jelleggel befogadnia. „A kötelező kvóta veszélye továbbra is fennáll, Brüsszel továbbra is erőlteti az eddig érkezett bevándorlók kötelező szétosztását az EU-n belül” - hangoztatta tegnap a parlamentben a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal hangsúlyozta, több mint egymillió ember áramlott be Európába, és ha a Juncker-képletet alkalmazzák, akkor ez 15 ezer ember és családtagjai betelepítését jelenti Magyarországra. Közölte: december 14-ig a kormány meg fogja támadni a kötelező kvótát az Európai Bíróságon. MW 28-ból 9 tagállam A megállapodásól függetlenül némely EU-tagállam ugyanúgy fenntartja a szolidaritásra hivatkozva azt, hogy azok az országok, amelyek a .menekülthelyzet megoldásában nem együttműködők, kevesebb uniós pénzből részesüljenek" - ezt nyilatkozta például a szocdem osztrák kancellár a Kuriernak. Werner Faymann közölte, 28 tagállamból 9 csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, hogy együttesen 400 ezer fős menekültkontingenst vegyenek át a törököktől. • • DONTENEI A FÖLD Globális klímavédelmi egyezményt szeretnének megalkotni a tegnap kezdődött párizsi csúcs- találkozón csaknem 200 ország részvételével. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu PÁRIZS „A Föld jövője dől el a párizsi klímacsúcson” - jelentette ki Francois Hollandé a Párizs környéki Le Bourget-ban zajló, az ENSZ 21. klímakonferenciáját megnyitó beszédében. A francia államfő arra kérte a megjelent mintegy 150 állam- és kormányfőt, hogy ne okozzanak csalódást a rendezvény jelentette „hatalmas remények” után. Arra szólított fel Angela Merkel kancellárhoz hasonlóan, hogy a készülő globális klímavédelmi egyezmény „egyetemes és kötelező érvényű legyen”. Az Egyesült Államok részéről John Kerry külügyminiszter a konferencia előtt már jelezte, hazája nem szeretne jogilag kötelező érvényű megállapodást aláírni. „A világ első számú gazdaságaként és az üvegházhatású gázok második legnagyobb kibocsátójaként az Egyesült Államok elismeri, szerepe volt a globális felmelegedésben, és kész cselekedni ellene” - jelentette ki Barack Obama. Az amerikai elnök felelősségteljes döntésre szólította fel a világ vezetőit. Az orosz elnök egyetért azzal, hogy a 21.század legnagyobb fenyegetése a globális felmelegedés. „Oroszország eddig is vezető szerepet vállalt az energiafelhasználás visszaszorításában” - mondta Vlagyimir Pu- tyin. Szerinte 1991 és 2012 között 40 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxidot engedtek a légkörbe. „Remélem, együttesen képesek leszünk olyan megegyezésre jutni, ami a kiotói egyezmény helyébe léphet” - tette hozzá. Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztetett, teljesíteni kell a fejlődő országok pénzügyi támogatására vállalt ígéreteket. Hollandé szerint egy jó és nagy megállapodás három feltételen múlik. 1. Hiteles feladatokat kell felvázolni ahhoz, hogy a légkör Két fok melegedés a felső határ felmelegedése 2, sőt 1,5 fok alatt tartható legyen. 2. Szolidáris választ kell adni az éghajlati kihívásra. 3. Egyetlen állam sem vonhatja ki magát a kötelezettségvállalásai alól, még akkor sem, ha a fejlődési igényeiket is figyelembe vesszük. Áder: Megkérdezik majd unokáink... „Ha az emberiség nem változtat felelőtlen magatartásán, annak olyan súlyos következményei lehetnek, mint az aszályok, árvizek, elsivatagosodás, pusztító természeti katasztrófák, éhínség, migráció és háborúk” - hangsúlyozta Áder János. Az államfő visszatérő álmáról beszélt, amely szerint a még meg nem született unokája kéri majd számon rajta 25 év múlva, hogy a világ miért nem akadályozta meg a klímaváltozás azon negatív hatásait, amelyek akkorra már közvetlenül veszélyeztethetik a civilizációt. Főhajtás Az államfők plenáris ülése egyperces megemlékezéssel kezdődött a párizsi merényletek 130 áldozatára. Vasárnap több állam- és kormányfő felkereste a támadások valamely helyszínét. Barack Obama a Bataclan koncertterem előtt hajtott főt, hasonlóan Michelle Bachelet chilei elnökhöz és Abe Sindzo japán miniszterelnökhöz. Miért nem vonta le időben az emberiség a következtetéseket, amelyek bizonyították: a klíma- változásnak súlyos következményei is lesznek, és miért nem honosította meg a klímabarát technológiákat, miért nem hallotta meg a világ vallási vezetőinek intéseit, amelyek a jövő generáció iránti felelősségre figyelmeztettek. A 21. klímakonferencián 195 országvesz részt. 150 ország államvagy kormányfője van jelen. A részt vevő 40 ezer ember közül 3 ezer újságíró. A helyszínt 2800 rendőr és katona biztosítja rendkívül szigorú intézkedések közepette. A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. A Föld 1850 óta 0,8 Celsius- fokot melegedett Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre. A KSH a szegénységről, egyenlőtlenségről - Hiába dolgoznak többen, ha sokan csak közmunkások A magyarok bő harmada nélkülözésben él MAGYARORSZÁG Az emberek csaknem 35 százaléka él anyagi nélkülözésben, ami alacsonyabb, mint a tavalyi arány, hiszen akkor tízből négy ember tartozott ebbe a kategóriába - közölte a KSH. Ennyien nem jutnak hozzá az anyagi javak legfontosabb kilenc tétele közül háromhoz: a legnagyobb probléma a váratlan kiadások fedezete, de a lakosság több mint fele nem tud egy hétre nyaralni menni, és mindig sókan vannak, akiknek az asztalára nem juthat kétnaponta hús. Súlyos anyagi nélkülözésben tízből ketten élnek, ám ez is több mint 4 százalékpontos csökkenés egy év alatt. A 2009 óta folyamatosan és drasztikusan romló szegénységi és egyenlőtlenségi adatok után nem nehéz javulást felmutatni. Egy év alatt 360 ezer fővel csökkent a társadalmi kirekesztés vagy szegénység kockázatának kitettek száma, így már „csak” 2 740 000 emberről van szó, ez a teljes népesség 28,2 százaléka. Az EU lakosságának 24,4 százaléka élt társadalmi kirekesztésben vagy szegénységben - azaz Magyarország rontja az átlagot -, ők azok, akik keveset dolgoznak, nehezen jutnak hozzá az anyagi javakhoz, vagy a jövedelmük jelentősen elmarad az átlagtól. A magyar lakosság 15 százalékának a jövedelme nem éri el a középérték 60 százalékát, és Menthetetlen mélyszegények Ki elégedett? Az emberek 28 százaléka nagyon elégedett az életével, míg 5,2 százalék volt nagyon elégedetlen. Idén a felnőtt lakosság elégedettsége 0-tól 10-ig terjedő skálán 6,1-es átlagértéket adott ki, ami lényegében nem változott a két évvel korábbihoz képest. Az élettel való elégedettség a fiatal felnőttek körében a legmagasabb, ami a 45-54 éves korcsoportig - az életkor előrehaladtával - jelentősen csökken. A16-24 év közötti magyar fiatalok 44 százaléka számolt be arról 2015-ben, hogy nagyon elégedett az életével. ebben évek óta nincs változás. A KSH szerint a tavalyi 10 százalékról az idei évre 7,1-re csökkent a „munkaszegények” aránya, de ebben kulcsszerepet játszik, hogy segély helyett közmunkára küldik az embereket - ami cseppet sem javít az anyagi helyzetükön. A hivatal mégis úgy kalkulál, hogy egy év alatt 166 ezren „kikerültek a legreménytelenebb helyzetben lévő rétegből”, ahol így már csak 293 ezren vannak. Őket egyszerre érinti a nélkülözés, keveset dolgoznak, és rendkívül alacsony a jövedelmük. Erősen kétséges, hogy ilyen sok ember kikerült volna a mélyszegénységből. Inkább arról lehet szó, hogy a közmunkások már nem számítanak az alacsony munkaintenzitásúak közé, pedig semmivel sincsenek jobb anyagi helyzetben, mint amikor korábban segélyt kaptak. (Hasonló folyamatokat láthatunk a foglalkoztatási statisztikákban: a munkanélküliség évtizedes mélyponton áll, 6,4 százalékon, közmunkaprogramok nélkül azonban 10 százalék feletti lenne a ráta.) A felső és alsó jövedelmi ötödök hányadosa sem mutat javulást az utóbbi években. A 2000-es évek második felében csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek, 2009 után azonban jelentős növekedést láthattunk. Az egyenlőtlenség növekedése csak tavaly állt meg. Hornyák József t
