Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-30 / 304. szám
2015. DECEMBER 30., SZERDA KITEKINTŐ g Jóleső érzés a népi kultúrát színesíteni, érthetővé tenni, életben tartani Csepeli feltárja a fa lelkét A magyar népművészetből merít, legszívesebben gyümölcsfával dolgozik, mert annak a leikéhez talál legkönnyebben utat. Csepeli István számára az idei év a kerek évforduló és a díjak jegyében telt. A fafaragó népi iparművész néhány hete vehette át a Tolna megyei Prima díjat. Vida Tünde vtunde67@gmail.com DUNAFÖLDVÁR Orfűtől a Nemzeti Galérián át Drezdáig kiállítótermek tucatjaiban mutatták már be Csepeli István munkáit. Azt mondja, jóleső érzés, hogy a magyar népi kultúrát színesítheti, munkájával érthetővé teheti, s bizonyíthatja, hogy ez a kincs a mienk, mégpedig a jelenben is, nem csak a múltban. A Csepeli-féle stílus, szemlélet, irányzat lényege: a hagyományon alapuló, ma használható, örök érvényű üzeneteket átadó tárgyszintézisek felvetése.- A legfontosabbnak azt tartom, hogy a népi fafaragó műfajról is bebizonyosodott, akárcsak a néptáncról és népzenéről, hogy tovább lehet vinni, ez nem egy lezárt folyamat - mondta a Dunaföldvá- ron élő fafaragó népi iparművész, aki először nem a fával, hanem a kővel került közelebbi kapcsolatba. A kőszobrászatot a budai vár restaurálásán kezdte, de dolgozott Visegrádon a Mátyás-palota restaurálásán is. Aztán amikor éppen egy Lenin-szobrot kellett faragnia gránitból - mint felidézte -, tönkrement a keze. Ez egybeesett azzal, hogy megismerkedett későbbi feleségével. Varga Ilonával kötött házassága révén került Dunaföldvárra 1970- ben. - Elegem lett a budapesti képzőművészeti életből. Először kenyérkereseti forrásként kezdtem el fát faragni. Még abban az évben iparművészeti pályázatot nyertem - mesélte. A népművészet felé a zsűri elnöke, Foky Ottó bábfilmrendező terelte. Nem kertel, pesti ember létére minderről kevés ismerete volt. Ezt később elsősorban a sárospataki fafaragótáborokban orvosolta. Itt dőlt el végérvényesen, hogy ez a jövője.- Az még az utolsó pillanatban volt, amikor tanulhattunk a régi mesterektől, megismerhettük az eredeti pásztormunkákat. Én ott a paraszti kultúra mélységére döbbentem rá - fogalmazott. Nagyon nagy elméleti viták folytak, Csepeli István: ..Törekvésem a néphagyományra épülő népi iparművészet tartalmi fogalmának tudatos megtöltése, az ős hangzás felelevenítése." nagyon jó előadások zajlottak, s ő úgy döntött, mindent megtanul, amit csak lehet, hogy megértse a mögöttes dolgokat, a fafaragás lel- kületét csakúgy, mint a tájnyelven mondottakat. A sárospataki társaság nagyon jó indítást adott, évtizedeken keresztül össze is jártak különböző művészeti alkotótáborokba, miközben Csepeli István „több fronton elkezdett intézményesen is tanulni”. Mint mondta, olyan emberekkel hozta össze a jóisten, akiktől rengeteget tanult. Ez egyébként - tette hozzá - kölcsönös volt. - Ezt a tanulást mindmáig folytatom, és még most, hetvenévesen is találok újat a saját kultúránk különböző szegmenseiben - árulta el. Példáként hozta fel a népi csillagászatot, amely több tárgyában is testet öltött. Határozott szemlélet és határozott stílus - jellemzi a népi fafaragást, ami szavai szerint annyiban különbözik a többi művészeti ágtól, hogy itt az alapok kötöttek, s tartalmilag is a paraszti kultúrához kötődik. A merítkezési pont minden esetben a magyar népművészet. - Vannak tradicionális technikái a pásztorművészetnek, ami érdekel. A másik pedig a honfoglalás kori kultúrkör. Ezek folyamatosan foglalkoztatnak, s mindig találok hozzájuk valami friss anyagot - folytatta. Habár tölgyfával is dolgozik, elsősorban a gyümölcsfákat szereti, a körtét, almát, szilvát, cseresznyét. Azt mondja, ezek karakteresek. - Bizonyos idő kell, Budapest, Sárospatak, Dunaföldvár Csepeli István Újpesten szüle- mányhoz visszatérve asztalos tett 1945-ben. egy kétszáz éves szakmunkás lett. majd rövid idő asztalosdinasztia tagjaként. Kis- után a Budai Várpalota és a Vi- polgári családban, nagy szere- segrádi Mátyás-palota restaurá- tetben. egymásra figyelésben lásán dolgozó kószobrász-gya- nevelkedett. Már óvodáskorá- kornokká vált. 1970-ben került ban kitűnt a rajz iránti érdeklő- Dunaföldvárra. s már ott élőként dése: állandóan rajzolt homok- nyert I. díjat az első fafaragásaiba, falra, újság- vagy csomago- val az Iparművészeti Vállalat pá- lópapírra. Általános iskolás ko- lyázatán. Néhány év után, a Sárában rajzversenyt nyert, a Zila- rospataki Népművészeti Fafara- hy György festőművész vezeté- gőtábor hatására végérvényesen sével létrejött Egyesült Izzó Kép- hivatásának választotta a népi zőművészeti Kör akaratlan ala- fafaragást. Munkáival negyven pító tagja lett. A Képzőművésze- pályázaton nyert díjat. Negyven ti Főiskolára készült, de a sors egyéni, ötvennél több társas kiközbeszólt. így a családi hagyó- állításon vett részt. Alkotások, díjak, elismerések Csepeli István számos munkája ékesíti Dunaföldvárt, köztük a várkapu, a városháza díszterme, a '48-as emlékmű, a Weikersheim téren álló kereszt. Köztéri alkotásai mellett csontrajzsorozatai, fésűs tükrösei, írószertartói lakásbelsők színvonalas esztétikus tartozékai. Az ő elképzelése nyomán jött létre az eredetileg kőtárnak épülő Fafaragó Galéria, amely az országban egyedülálló módon nyújtott bemutatkozási lehetőséget a faművességnek, a fafaragóknak. Dunaföldvár mellett Tatabányán, Pakson, Szekszárdon, Budapesten találkozhatunk térplasztikáival, emlékműveivel, szobraival. Munkásságát 1981-ben Du- naföldvárért plakettel, 2003-ban Kodály Zoltán-díjjal, 2009-ben Ba- bits-díjjal ismerték el. 2010-ben Dunaföldvár díszpolgárává választották, ugyanebben az évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma Népművészet mestere címet adományozott számára. 2012-ben a Kézjegy Alapítvány Tolna megyei művészeti díját kapta meg, 2015- ben pedig a Dunaföldvár kultúrájáért díjat, majd a Tolna megyei Prima díjat. A nevéhez köthető a spanyolozás Csepeli István műfajteremtő tevékenységét, a spanyolozást országszerte elismerik. Ez egyfajta intarzia, ami viasz és gyanta használatával készül. A spanyolozást valamikor a 19. században a magyar pásztorok vitték tökélyre. Méhviasz és fenyőgyanta elegyébői készült ez a díszítés. amit színeztek elsősorban pirossal, illetve feketével. A kiüregeit fába melegen belecsepegtették a gyantát, összedolgozták, fejtegette a fafaragó. Hozzátette, ő már korszerűbb eszközökkel és más gyantával dolgozik. hogy kialakuljon a fával a párbeszéd, amíg engedi, hogy eljussak a leikéig. Erre legalkalmasabb a gyümölcsfa - fejtegeti. Az ember, ha 70 esztendős, összegez, ezért - mint mondja - mostanság az élet fontos állomásai, a társas lét fokozatai foglalkoztatják. Nem titkolja, jóleső érzés számára, hogy lehetősége nyílt, nyílik a magyar népi kultúrát színesíteni, érthetővé tenni, életben tartani, miközben használható tárgyakat készít, másokat gyönyörködtet. Az életében első helyen mégsem a művészet, a munka áll, hanem a család. - Minden különösebb fogadalmak nélkül, nagy szeretetben élünk a feleségemmel évtizedek óta. A gyerekeinkkel naponta találkozunk, együtt éljük meg az örömöket, az unokák sikereit - avat be a biztos hátteret adó család életébe. Azt is elárulta, hogy az utóbbi egy évben majdhogynem sok volt a díjakból, elismerésekből. Színvonalas program után jó beszélgetés NAGYDOROG Színvonalas ünnepi programot szervezett az Életet az éveknek nyugdíjas egyesület a napokban. Rózsa Istvánná elnök köszöntő szavai után az általános iskolások örvendeztették meg műsorral a nyugdíjasokat. A verses, dalos műsor előadására Szűcs Istvánná pedagógus készítette fel a gyermekeket. Cseke Attila dudamuzsikával, a tagok közül hárman pedig szavalattal gazdagították a programot. A halászlé közös elfogyasztása után a nyugdíjas hölgyek által készített sütemények kerültek az asztalra, s hosszan folyt még a baráti beszélgetés, a közös muzsikálás és az éneklés. V. T. Érdekeset látott, hallott? 06-30/449-2954 FOTOJAT, OLVASÓI LEVELÉT, INFORMÁCIÓJÁT VÁRJA BUDAVÁRI KATA! Olvasószolgálatunk elérhetőségei Cím: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. SMS: 06/30/411-4816 E-mail: kata.budavari@mediaworks.hu Telefon: 06-30/449-2954, hétköznap munkaidőben hívható. Napi ügyeletes újságíró: Ihárosi Ibolya Telefon: 74/511-510, fax: 74/511-500. Ügyeletes szerkesztő: Finta Viktor Gratulálunk! SZÁLKA Torda István szálkai előfizetőnk (képünkön feleségével) a heti nyertese lapunk „A havi bevásárlását mi álljuk!" elnevezésű nyereményjátékának. Már reggel 6 óra körül megkapják a Tolnai Népújságot, amit több évtizede járatnak, olvasása hozzátartozik a mindennapjaikhoz. Nagy örömmel vették át a 15 ezer forint értékű vásárlási utalványt. F. V. PROGRAMSOROLÓ TRAFFIPAX SZERDA ............................................... 05:00-07:00 ;i/i.77M6 bal 120. km 05:00-07:30 Paks, Elkerülő út, Dunacenter 1 _ ■ ■ MOZI 0900-111» M6 jobb 164. km Szekszárd: Káosz karácsonyra 09:00-1100 M6 jobb HL km 0900-1100 6535-06 mettekut 20. km (amerikai komédia), 17 óra. Star 09:30-11:45 Dombóvár, Rákóczi u. 48. Wars: Az ébredő erő 3D (amerikai sci-fi), 19 óra. 1130-13:30 6-os főút 141. Ion 13:00-14:30 61-es út 70. km 1300-1500 M6 bal 153, km CSÜTÖRTÖK 13:00-1500 Bonyhád. Cikói u. 33. 1330-1530 M6 jobb 86. km SZILVESZTERI FUTÁS 1 14:00-1600 Várdomb, Kossuth u. 50/A. 1500-16:20 Tamási. Belátóit. 3. Bonyhád Tesco parkoló: gyüleke15:30-17:00 Bonyhád, Cikói bekötőút 2. km ző, 9.30. Szilveszteri malackergető, útavató futás, 10 óra. Díjátadás, 15:30-17:30 M6 jobb 153. km 16:00-1800 M6 jobb 92. km 16:30-18:30 Szekszárd, Kesetyűsi u.20. 10.30. Családi táv: 2016 méter, 17:00-18:30 Hógyész, Fő u. 108. egyéni táv: 2 x 2016 méter. 17:30-19:30 Bonyhád, Rákóczi u. 144, 19:00-21:00 _______Szekszárd, Béri B. Á. 106. 1 RFTRft ^711 VF^ZTFR 1 21:00-23:00 Bátaazék, Budai a 90. 0900-1100 6-os főút 107. km Szekszárd Béla király tér: Kindi disco, tűzijáték, 22-1 óráig. VÍZÁLLÁS VÉRADÁS 1 A Dunán tegnap 10 órakor: Dunaföldvár ■155 cm, SZERDA Tamási Magyar Vöröskereszt __ 830-17.00 Pa te-36 cm. Dombon-14 cm, Árvizkaou 393 cm. CSÜTÖRTÖK Baja 103 cm. Szekszárd Véradó ÁHomás 8.00-12.00 A Sió Palánknál 176 cm. i I