Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-23 / 300. szám
2015. DECEMBER 23., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 Kovács János g, n. mesterszakács idézte fel a Sárköz Ili karácsonnyal kapcsolatos hagyományait Száz évvel ezelőtt teljesen más volt a karácsony megyénk szívében, a Sárközben. A hagyományok meghatározták az ünnepet, mely nem az ajándékokról szólt. Akkor még nem a bevásárlóközpontokat látogatták nagy igyekezettel az emberek. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Kovács János Ve- nesz-díjas mesterszakácsot arra kértem, idézze fel szülőhelye, a Sárköz hagyományait, az étkezési szokásokat, azt, hogy milyen volt itt a karácsony a XIX. század végén.- A gazdasági élet megjelent az ünnepi asztalon és az asztal alatt is. Vagyis a zabot, búzát, kukoricát kis edényben kikészítették az asztalra, amit később az állatokkal etettek meg - mondta Kovács János. - Ez a jelképes gesztus arról szólt, hogy egészségesek legyenek az állatok, és jól szaporodjanak. Az asztal alá kisebb mezőgazdasági szerszámokat is tettek, ekét, vasat, hogy eredményes legyen a gazdálkodásuk. A katolikus közösségek karácsony szent estéjén böjti napot tartottak. Aszalt gyümölcsöt, mákos tésztát ettek. Diót, almát, mézet és mézbe mártott fokhagymát. Nem hiányzott az asztalról a dércsípte sütőtök sem, mely az akkori hiedelem szerint megvédett a torokgyíktól. Az almát mindig annyi gerezdre szeletelték, ahányan ültek az asztalnál, és amikor elfogyasztotta ki-ki a maga szeletét, akkor a többiekre gondolt. Ennek a szertartásnak az volt a lényege, ha a családtól év közben bárki távol kerülne, netán eltévedne, mindig visszataláljon a szeretteihez. Nem hiányzott az asztalról a kelt kalács sem, melyből később lett a bejgli. A karácsonyra való készülődést András napja után kezdték el, ekkor sorra vágták le az egész évben hizlalt disznókat. A többség igyekezett ezt úgy időzíteni, hogy minél közelebb kerüljön ez az időszak a karácsonyhoz, már csak a hús miatt is. A mestergerendás épületekben borókaágból készített koszorút akasztottak fel, készültek a sütemények, melyek illata (méz, fahéj, szegfűszeg) átjárta a lakást. Egészen a közelmúltig (az 1970-es évekig) nem nagyon volt divat az ajándékozás, illetve egyedül a keresztanya köszöntötte almával, dióval a gyerekeket. Hogy mi maradt meg a régi hagyományokból a mai Sárközben? Kovács János elmondta, a köny- nyebb ételek kultusza szentestére most is megmaradt, hiszen a halászlé vagy harcsából, süllőből készült ételek viszonylag köny- nyűnek számítanak. A karácsonyi ebédet már a töltött káposzta határozza meg, sok helyen sütnek pulykát is, de divat maradt a pörkölt és a baromfihúsból készült ételek. Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, amely január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez egyben a vizek megszentelésének és Jézus meg- keresztelésének ünnepe is. December 27-én van János- nap, ekkor van a borszentelés ideje. A felszentelt bort visszatöl- tik a gazdák a hordóba, hogy a benne lévővel együtt kiváló évjáratú nedű legyen belőle. Aprószentek napján a Heró- des király által megöletett gyermekek emlékére zöld ágakkal, vesszőkkel, az élet ősi jelképeivel ütögették egymást, hogy az ártó, rontó szellemeket elűzzék. Ezt a szokást Kakasdon aprószentelésnek, Bölcskén musto- hármagozásnak nevezték, Bétán és Alsónyéken suprikálás- nak hívták. Összeregölték a szerelmeseket Karácsony napján a népszokások célja a gonosz és ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, állatbőrök. jelmezek, álarcok viselésével. Ekkor kerül sor a betleheme- zésre is: ezt a játékot eredetileg templomokban, majd később házakhoz járva adták elő a gyerekek. Gyakran állatok is szerepeltek benne, a gyermek Jézust pedig élő kisbabával jelenítették meg. Néhány faluban a szereplők - pásztorok, angyalok. Mária, József - ma is eljátszszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket. A vízkeresztig, azaz január 6-ig tartó ünnepkör gazdag hagyománykincsének részévé vált az István-napi regölés, e pogány eredetű varázslás szokása. A legények álarcban, botokkal, dudákkal, csengőkkel felszerelve jártak házról házra. Jókívánságokat mondtak, és összeregölték a szerelmeseket HIRDETÉS Érdeklődni szerkesztőségünkben Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. vagy 06 74/511-503-as telefonszámon! *Csak a Tolnai Népújság előfizetőinek. Ember és sorsa Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu K arácsonyig már csak két nap van hátra. Aki hisz a sorsszerűségben, az hamarosan megtudja, ki lesz a férje vagy a felesége, illetve magányosan éli-e le élete további fejezetét. A népi hagyomány szerint ugyanis Luca napján nem kellett mást tenni, mint 12 cetlire (ettől a naptól ennyi nap van még hátra karácsonyig) ráírni egy-egy férfi vagy nő nevét, de legyen közöttük ismeretlen személy is, és maradjon üresen az egyik cetli. Minden nap húzni kell ebből a kis halomból, majd az utolsó napon kiderül, ki lesz (lesz-e egyáltalán) a kíváncsiskodó élete párja. Ez persze csak egy furcsa babona, aki nem akar hinni benne, ne tegye. luliska néni mesélte a napokban, hogy egyik ismerőse menynyire hitt a megérzéseiben. Már-már betegesen félt a gáztól, az volt ugyanis a mániája, hogy az okozza majd a halálát. Ez az iszony odáig fajult, hogy amikor gázt vezettek be a faluban, inkább elköltözött a szomszédos településre a lányához, csak hogy megússza a dolgot. El is telt azóta jó pár év. Pár hónapja jött a szomorú hír az ismerős néni haláláról. Egyik este nyitva felejtette a konyhában a gázpalack csapját és reggel, amikor villanyt kapcsolt, felrobbant a lakás. Lám, szűrte le a tanulságokat Juliska néni, az ember úgysem kerülheti el a sorsát. Bár, ha belegondolok, ha hagyta volna bevezetni a gázt, akkor elkerülhette volna a bajt. De ezt hiába magyaráztam Juliska néninek, ő ragaszkodott ahhoz a verzióhoz, hogy úgyis előre meg van írva minden. A szavajárása is az, hogy „minek, nekem, úgyse sikerül, és az „ááá, nem érdemes”. Nagy kár, mert közben észre sem veszi, hogy ha egy kicsit is bizakodóbb lenne, mennyivel elégedettebben tölthetné azt az időt, ami még hátra van addig, „ami úgy is meg van írva.” Ragaszkodik hozzá, hogy úgyis előre meg van írva a sorsunk Orvhalászok ellen indult eljárás DOMBÓVÁR Idegen gumicsónakot, halászati eszközöket találtak egy dombóvári horgásztó halőrei hétfőn éjszaka a tónál, ezért bejelentést tettek a rendőrségen. Husz- ti Gábor, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta: a helyszíni szemle során kiderült, hogy ismeretlen elkövetők hálókat helyeztek el a tó három pontján, azokkal összesen 110 kilogramm halat fogtak. A zsákmányt viszont nem tudták eltulajdonítani, mert a halőrök megzavarták őket. A nyomozók a halászati eszközöket lefoglalták. A dombóvári rendőrök a nyomozás eredményeként előállítottak egy 34 éves és egy 25 éves dombóvári férfit, akiket gyanúsítottként hallgattak ki lopás vétség kísérlet elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. Az ügyben a további eljárást a Dombóvári Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytatja le. H. E. Madrigálkarácsony SZEKSZÁRD Karácsonyi hangversenyt adott tegnap este a Művészetek Házában a Szekszárdi Madrigálkórus. Felhangzott többek között Kodály Zoltán adventi éneke és Liszt Ferenc Szekszárdi miséje is. Orgonán Lozsányi Tamás kísérte a kórust, vezényelt Jobbágy Valér. M. I.
