Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-21 / 298. szám
Az EU-tagállami össztermék 1 százalékát emészti föl a korrupció. Ennyi pénzből kőröshegyi völgyhíd épülhetne Londonig, 4-es metró (fotónk) köthetné össze Magyarország legtávolabbi pontjait... Már a lényegében most induló új költségvetési ciklus elején tudható, hogy nem minden elköltött forint fog közösségi célokat szolgálni. Hacsak nem a haszonlesők közösségének a céljait. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az eddigi tapasztalatok szerint a források elosztásába uniós szinten kódolva van a minden szereplő által elfogadott járadékszedés. Az Európai Unióban az éves költségvetésnek megfelelő összeg, a tagállamok megtermelt vagyonának egy százaiéTudta-e? A korrupció mérésére leggyakrabban használt mutató a Transparency International által kidolgozott, évente mért korrupcióészlelési index (Corruption Perceptions Index - CPI), amely egy 100-as skálán méri a közszektor korrupcióját országonként A korrupciós indexet 2014-ben 175 országra számolták ki. A CPI alapján Magyarország világviszonylatban közepesen korrupt országnak tekinthető. ka folyik el így. Ez idén 145 milliárd euró. A mintegy 44 ezer milliárd forintnak megfelelő ösz- szeg jóval több mint az éves magyar bruttó nemzeti össztermék értéke. És több mint kétszerese annak a fejlesztési forrásnak, amennyire Magyarország 2007- 2020 között jogosult. Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország (TI) közpénzügyi programok vezetője lapunk kérdésére elmondta: az uniós projekteknek mintegy 90 százalékát túlárazzák. Átlagosan 20-25 százalékkal kerülnek többe, mint amennyiből reálisan kihozhatok lennének. Ez még a tűréshatáron belül van az EU-ban; az elmúlt költségvetési ciklus Ó3 ezer magyar pályázatát nehéz is lett volna szorosabban fogni. Előfordulnak 5-7-szeresen túlárazások is, azokból időnként már lesznek hatósági ügyek. Nem ritka, hogy a piaci ár ötszöröséért szereznek be egy árut uniós támogatással. Egy magyar egészségügyi központ részben EU-finanszírozással egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára (vélhetően reális piaci értéken) Szlovákiában 262 ezer euró volt. A szlovák beszállító a nyereség nagy részét, 1,3 millió eurót átutalt egy Seychelle-szigeteki Magyarország a gazdaságtörténetben ismeretlen mértékű fejlesztési forráshoz jut uniós tagságának első két ciklusában, az éves GDP több mint 3,5 százalékát,átlagosan 1000 milliárd forintot kap fejlesztési célra. „Enélkül nem lenne sem növekedés, sem közberuházás - vallja Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. - Egyes területeken minden korábbinál lényegesen több pénz áll rendelkezésre, aminek maradéktalan elköltését a kormány kiemelten szorgalmazza.” Talán különösnek hangzik, de még a kormányok jóhiszeműnek és megnyugtatónak tűnő üzenetének - minden egyes fejlesztési forintot le kell hívni - is van korrupciós kockázata. A forrásbőség miatt a pályázatokra szánt pénzt felültervezik, az elszámolható költségeket bőkezűen határozzák meg. A hatóságok nem érdekeltek cégnek közvetítői díjként. Ennek nagy része. 1,26 millió euró kamatmentes kölcsönként került a magyar kórházhoz. A kórház 674 ezer euró támogatást kapott az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, amin felül még a magyar költségvetés is adott bele pénzt. Eszközbeszerzés címén 300-400 millió forintnyi ingyenpénzzel gazdagodott az offshore cég, amit ingyenhitelként visszaadott a kórháznak. abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlórázás kódolva van. „Papíralapú, „hard” bizonyítékokat persze nehéz felmutatni, de a dolog természetéből fakadóan a szereplőknek nem fűződik érdekük, hogy lerántsák a leplet a korrupciós ügyekről - mondta Nagy Gabriella. - A hatóságok sem jeleskednek a feltárásban. A minapi budapesti konferencián hangzott el: amíg például Belgiumban az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) érkező bejelentések száma egyenlő arányban oszlik meg a magánszemélyek és a hatóságok között, addig Magyarországról a szervek tavaly egyetlen jelzést sem tettek, míg a magánszektorból 28 ügyre hívták föl a figyelmet. Ez elég finom kritika volt.” Margarete Hofmann, az OLAF szakpolitikai igazgatója az említett konferencián azt mondta, a múlt évtől kezdve növekedett a Magyarország által felderített, uniós pénzekkel összefüggő korrupciós, csalási ügyek száma. „Minket soha nem az aggaszt, amit a nemzeti hatóságok észlelnek, hanem az, amit nem észlelnek” - közölte. „Vannak bizonyos indikátorok, amelyek a bejelentett szabályellenes ügyekre vonatkoznak, ebből a szempontból Magyarország messze az átlag alatt van” - mondta Giovanni Kessler OLAF-főigaz- gató Baló György (RTL) műsorában. Ennek szerinte két magyarázata lehet: vagy sokkal kisebb a korrupció Magyarországon, vagy nincs meg a készség, hogy itthon felderítsék ezeket. (Jövő hétfőn lapunk beszámol arról, hogy a Red Flags kockázatértékelő szoftver az 1191 aktuális EU-s közbeszerzési hirdetmény közül 678-at talált gyanúsnak.) Nyakig ülünk a korrupcióban Évente 120 milliárd eurós plusz- költséget jelent az EU-ban a köz- és a magánszektor számára a korrupció - értékelt az Európai Bizottság az Eurobarométer alapján 2012-ben. Ez abból fakad, hogy a nem megfelelő piaci működés miatt befektetések maradnak el, akadályok keletkeznek a belső piacon, és a közkiadásokat is negatív hatások érik. A120 milliárd eurós „költség" az uniós GDP 1 százalékának felel meg. Az EU szerint a tagállami közbeszerzések összértékének a negyede vész el a korrupció miatt. A jelentés szerint a polgárok egyre nagyobb problémának látják a korrupciót az állam- igazgatás minden szintjén. Az EU 74 százalékához képest hazánkban a megkérdezettek 96 százaléka tartotta jelentős problémának a visszaéléseket. Az Eurobarometer 2013-as képe alapján a helyzet valamelyest jobb lett. Ekkor itthon 100 megkérdezettből 89 gondolta úgy, hogy a korrupció komoly probléma, de ez még mindig jóval kedvezőtlenebb a 76 százalékos EU-átlaghoz képest. Még rosszabb a vesztegetések elterjedtsége: míg az unió átlagában a polgárok 4 százaléka, Magyarországon 13 százalék állítja, hogy „az elmúlt évben csúszópénzt kértek vagy vártak el tőle - tartalmazza a jelentés. 8 millióra beárazták az 1,5 milliót A korábbi években az önkormányzatok vagy a nagy infrastrukturális fejlesztéseket megvalósító vállalatok gyakran az indokoltnál lényegesen nagyobb és költségesebb projektekért lobbiztak, és ehhez felhasználták engedélyezési hatáskörüket. A székesfehérvári vagy a váci vasútállomások felújítása, bővítése, de a sokat emlegetett stadionépítési program is ebbe a kategóriába tartozik a TI szerint. Volt, hogy egy képzési komponenst is tartalmazó projektnél a kiírók megneveztek egy konkrét vállalkozást, amellyel 8 millió forintért volt „ajánlott” szerződést kötni, miközben a szolgáltatás valós piaci értéke körülbelül 1,5 millió forint lehetett. Az alvállalkozót a pályázati dokumentumban meg kellett nevezni, így a bírálat idején ismert volt, melyik pályázó kivel kíván szerződni. Egészségügyi műszer a sokszorosáért Közpénzek nyomában - Az ÁSZ előveszi a rendezetlen egészségügyet Rászállnak a kórházakra is BUDAPEST Az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) hozzálátott az egészségügy ellenőrzéséhez; ez a terület az egyik legrendezetlenebb. Az ÁSZ elnöke, Domokos László a Magyar Idők interjújában elmondta: a kórházak sokszor közbeszerzés nélkül vásárolnak eszközöket, és gyakoriak a könyvelési hiányosságok is. Előfordul, hogy egyes intézmények már a szerződések megkötésekor tudják: az ellenértéket pénz hiányában nem fizetik majd ki. Megjegyezte: az állam nemrégiben tízmilliárd forintos összegben vállalta át az intézmények adósságát. Az elmúlt 25 évben nem ez volt az első konszolidáció, legalább fél tucat hasonló lépést lehet felidézni ezen a téren. Az eljövendő vizsgálatokról Domokos László előzetesen azt mondta: az ÁSZ az Országgyűlés ellenőrző szervezeteként lényegében azt tekinti át, hogy az adott intézmények a közpénzeket arra használták-e fel, amire kapták, s hogy a vásárlásoknál, a források elköltésénél betartották-e a jog előírásait. Az egyik legnagyobb gond, hogy a vizsgált intézmények alig-alig alkalmazzák a közbeszerzés szabályait. Ez súlyos probléma, mivel egyes kórházakban sorozatosan megszegik a törvényt - jegyezte meg végül az ÁSZ elnöke. MW Domokos László, az ÁSZ elnöke Rendszerváltást a közcégeknél! Az ÁSZ nem a korrupció nagyságát méri az állami intézményeknél, hanem hogy több módszert alkalmaznak-e ellene. Domokos László úgy vélte: elérkezett az idő a köztulajdonban lévő cégek „gazdasági rendszerváltására” is. Több mint 300 ilyen társaság van, az önkormányzati cégek száma meghaladja az ezret. A minőségi szolgáltatás mellett azt is meg kell követelni, hogy etikusan működjenek, a korrupció leghalványabb gyanúja se fogalmazódhasson meg. Ellenőriznek húst, bejglit, gyümölcsöt BUDAPEST A téli ellenőrzések során eddig 87 esetben 12,3 millió forint bírságot szabott ki a hatóság - mondta Bognár Lajos, az FM helyettes államtitkára. A szabálytalanságok száma és a bírság összege hasonló a tavalyihoz. Elsősorban a friss húst, a virslit, bejglit, a szezonális gyümölcsöket, az élőhalat és a vásárokon a vendéglátókat ellenőrizték. A szezonális zöldség-gyümölcsöket - elsősorban déli gyümölcsöket és almát - 315 forgalmazónál ellenőrizték. Bírságolni 45-ször kellett, az összeg 1,8 millió forint volt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzései az év utolsó napjáig tartanak. Míg 2014-ben a vizsgált egységek 1,9 százalékában volt gond a minőséggel, addig idén ez az arány 3,1 százalék a valamivel több mint kétezer ellenőrzött egységből, amelyek között voltak nagyáruházak, logisztikai központok és vásári eladók is. Romlott az áruk nyomonkö- vethetősége is. A megvizsgált 15 152 élelmiszer közül 11 550 volt magyar termék. Ebből 267- et kellett kivonni a forgalomból, 2,5 millió forint értékben. A vizsgált 3602 külföldi élelmiszer közül 29-nek az árusítását tiltották meg. A vendéglátóknál kirívó hiányosságokat most nem találtak, csak kisebb szabálytalanságok miatt büntettek. MW «
