Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-01 / 281. szám

2015. DECEMBER 1., KEDD Otthon disznót vágni sokaknak nagy élmény, és meg is érné, de kevesen vállalkoznak rá, mert nagy lekötöttséggel jár a sertés tartása lenti, kicsit melegebb az idő, mint szeretnék, de a disznóvágás idő­pontját előre eltervezték, erre a napra vették ki a szabadságukat. A jó kedvet fokozza a házipálin­ka. A böllér és segédei is erőt me­rítenek, majd a közel 200 kilós ál­latot először egy pisztollyal elká­bítják, majd leszúrják. A háziasz- szony egy nagy edénybe vért fog, egy kevés sóval keveri, ez kell a hurkákhoz. A perzselést követő­en feldarabolják az állatot. Ké­szül a hurka, a kolbász, a sonka, a szalonna, a nyers hús pedig a mélyhűtőbe kerül.- Sokan már csak nosztalgiá­ból ragaszkodnak a disznóvágás­hoz, ha ez így megy tovább, lassan csak szájhagyományból ismerik a fiatalok ezt a rituálét - mondta Németh István, akit az ismerősök gyakran kérnek fel, hogy vállal­ja a böllérkedést. A munkája es­tig is eltart, hiszen a sonkákat ő kerekíti megfelelő méretre, majd a hurka és a kolbásztöltést is irá­nyítja. De ma már vidéken is egy­re ritkább az ehhez hasonló házi disznóvágás, mert kevesen tarta­nak otthon állatot. Nagy lekötött­séggel jár, reggel, este etetni kell, és ha nincs moslék - ami az unió miatt nem is szabályos, sőt tiltott dolog - akkor sokba kerül a táp. Az állat büdös, kosszal jár, egy­szerűbb készen megvenni a kol­bászt, sonkát, húst. uicsoi nyugatról A sertéstartók szerint megol­dást jelenthetne a jelenlegi hely­zetben, ha külföldre értékesí­tenék a magyar sertést. A nyu­gat-európai országokban azon­ban nagyon vigyáznak arra, hogy ez ne történhessen meg, Ausztri­ában például a vágóhidak zöme az osztrák termelők tulajdoná­ban van. Húsz évvel ezelőtt ha­zánkban húsz működő vágóhíd volt, mára alig maradt pár. A ha­zai húsfogyasztás 30 százalékát importból fedezik. A feldolgozók szerint azért éri meg a kereske­dőknek német, holland, dán im­portot ide hozni, mert a hasa- alja, a borda, a fej, a csülök, a comb egy része nem számít ne­mes húsrésznek, ezért az a nyu­gat-európai fogyasztónak nem kell. Mivel a külföldi termelőnek az ottani felvásárló jól fizet, így az említett részeket olcsón elad­ja a magyar piacra. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Bátaszék, reggel fél hét, a Simon családnál minden készen áll, hogy az idei első disz­nóvágást elkezdjék. A hőmérő plusz 7 fokot mutat, ami azt je­A december a házi disznóvágá­sok ideje (volt). Pár éve ilyen­kor szökött a legmagasabbra az élő sertés ára. Idén arra pa­naszkodnak a termelők, hogy mélyponton van az ágazat, a jó minőségű élő sertés kilójáért a 320 forintot sem kapják meg. Kevesebben vásárolnak hasí­tott sertést is. Három disznót vágnak A Horváth család mint mindig, idén is három disznót vág de­cemberben. Kettőt a szülőknek, egyet a felnőtt gyerekeknek. A háziasszony elmondása szerint megéri a sertéssel kínlódni, mert ennyi húst nem tudnának meg­venni a boltban. Az „alapanya­got” májusban veszik meg, úgy 80 kilósán, és nevelik novem­ber végéig. A három disznó fel­nevelése 60 ezer forintba kerül (még úgy is, hogy sok takarmány saját előállítású), és ehhez jön­nek még a disznóvágás napján az újabb költségek, a rizs, a pap­rika, a fűszerek és a készen vett kolbászbelek ára. Az őstermelők közül egyre többen értékesítik a saját nevelésű állataikból készí­tett sonkát, kolbászt, hurkát a pi­acon, de éttermekkel is köthet­nek szerződést. Ennek azonban több feltétele van: regisztráltatni kell az állat-egészségügyi igazga­tóságon, amiről határozatot kap­nak, mely egy évig érvényes. A másik feltétel, az állatot nem ott­hon, hanem egy bérvágóhídon kell levágatni. Letargiában az állattartók- A végsőket rúgja az ágazat - mondta dr. Reibling József állat­orvos, a Dunahyb Kft. egyik tulaj­donosa. A legnagyobb gond az alacsony felvásárlási ár. pillanat­nyilag 310 és 320 forintot fizet­nek a felvásárlók. A sertés felne­veléséhez szükséges önköltsé­gi ár pedig 360 forint. Ez azt je­lenti, hogy jelenleg veszteséget termelnek az állattartók. A hely­zetet nehezíti, hogy sorra dőlnek be a feldolgozók, a vágóhidak is. Az alaphelyzet eleve az, hogy bár a disznókat hetente szállít­ják el a vállalkozóktól, legideáli­sabb esetben is négy héttel ké­sőbb utal a felvásárló. A vásárló ebből semmit nem tapasztal, hi­szen a boltokban akkor is 1200 forint egy kiló comb, ha a terme­lőnek 300 vagy 400 forintot fi­zetnek az élő sertésért. - Lehet azt mondani, hogy a duplájára kellene növelni a sertések szá­mát hazánkba, de amíg a terme löknek nem éri meg vele foglal­kozni, addig erről fölösleges be­szélni - tette hozzá a Dunahyb Kft. tulajdonosa. MEGYEI KORKÉP Bosszúságok Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu K isebb-nagyobb bosszúságok vetik vissza a karácsonyváró áhítatot. Állunk a boltban a sorban. Folyik a társalgás az ün­nepekről. Fiatalos nyugdíjas panaszkodik, mondván, hogy egyik boltból ki, a másikba be. Rábólint egy idősebb hölgy, hogy legalább karácsonykor legyen meg minden. Különben is jönnek az unokái. Egyik a rántott húst szereti, a másik a töltött káposz­tát, a harmadik meg vegetáriánus. Mindenkinek a kedvére szeret­ne tenni. Aztán érkezik a settenkedő, aki addig nézegeti a hús és felvágott kínálatot, míg ottfelejti magát, a valójában nem is hosszú sor elején. Éppen bejön a második eladó, s máris kiszolgálja a legké­sőbb érkezőt. Ezt már nem állja meg az Idősebb hölgy és megszólal, mintegy magában, biztos nagyon kell sietnie szegénynek, mi meg itten mind rettentően ráérünk. És tényleg, a tolakodó rákvörö­sen és villámgyorsan elillan. A válogatós se piskóta, s va­lahogy sosem az önkiszolgá­ló boltban fut össze vele az em­ber Megnéz, megfogdos min­dent, lepakoltatja az előadóval a legfelső polcon lévő cuccot is. Hol a méret, hol a szín nem stim­mel, és mire halomban áll előtte a pulton a szétpakolt holmi és már mindenkinek hatszáz a vérnyomása, csalódott képpel távozik. Nem vett semmit. Más meg éppen ellenkezőleg, vesz kaviárt, mé­regdrága sajtot, kókuszreszeléket, vajat annyit, hogy abból egy fél falusi lakodalomra való sütemény elkészíthető. Érdekes lenne tud­ni, hányán látogatják meg karácsonykor. A pénztárnál persze megint sorba kell állni, s mindig mögöttünk áll meg a tolakodó, aki meglöki az előtte állót a kocsival, majd maga mögött hagyva a taligát, az előtte álló nyakára mászik, pedig neki is csak 25-én lesz karácsony. A pénztárnál is sor­ba kell állni, s min­dig mögöttünk áll meg a tolakodó Mindent elloptak, amit megtaláltak SZEKSZÁRD Két egymástól füg­getlenül működő társaság állt a Szekszárdi Járásbíróság előtt, miután néhány bűncselekmény erejéig összekapcsolódott a „te­vékenységi körük”. Egy 38 és két 25 éves férfit a bí­róság hét rendbeli lopás bűntet­tében, öt rendbeli - ebből két al­kalommal kísérleti.szakban ma­radt - lopás vétségében, folyta­tólagosan elkövetett lopás bűn­tettében mondtak ki bűnösnek. Az első kettő elkövette a folyta­tólagosan elkövetett orgazdaság bűntettét is. Az I. rendű vádlot­tat 2 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság, és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A II. rendű vádlott 1 év 10 havi bör­tönt kapott, és 2 évre tiltották el a közügyektől. AIII. rendű vádlot­tat a bíróság 1 év 2 havi börtön­re ítélte szintén halmazati bünte­tésül, és 2 évre tiltotta el a köz­ügyek gyakorlásától. A három büntetett előéletű férfi nem is­kolázatlan, van köztük érettségi­zett, szakmunkás, minősített he­gesztő. Ketten büntetett előéletű­ek, az I. rendű többszörösen is, a III. büntetlen előéletű volt. A három férfi 2013-ban bű­nöző életmódra rendezkedett be. Megállapodtak abban, hogy a kölesdi, medinai, harci tanya­világban betöréseket követnek el. Vittek mindent, amit talál­tak, vaskályhát, kályhacsövet, 1926-ban gyártott működőké­pes gramofont, rézmozsarat, fű­nyírót, szőlőprések fém alkatré­szeit, gáztűzhelyet, ásót-kapát. Volt, amit a rendőrök megtalál­tak, más tárgyakat már éladtak. Tetteiket szervezetten, bűnszö­vetségben, üzletszerűen, rend­szeres haszonszerzési céllal kö­vették el. Három másik férfi egy halgaz­daságban dolgozott, és keresetü­ket azzal egészítették ki, hogy haltápot és borsótakarmányt loptak zsákszámra, amit az I. és II. rendű vádlottnak adtak el, akik továbbértékesítették. Ők megúszták kisebb büntetéssel. Az ítélet részben jogerős, csak a II. rendű vádlott fellebbezett eny­hítésért. 1.1. Hirdetéssel kapcsolatos információ: +36-30/408-8090 Dr. Kinyó Ágnes Ph.D egyetemi adjunktus, bőrgyógyász, allergológus BŐRGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉSE Anyajegyek vizsgálata, vírusos szemölcs, fibroma eltávolítása, pikkelysömör, atópiás dermatitis, ekcéma kezelése, lábszárfekély és allergiás bőrbetegségek kezelése. Bejelentkezés: +36 30 443 5259 www.kiralygastroenterologia.hu 7635 Pécs, Fácán dűlő 32. Már nyárra elkészült, de megvárták az advent időszakát a bemutatóval Ajándéknak szánják a paksi antológiát PAKS Huszonhárom szerző ver­seit tartalmazza a paksi antoló­gia, amelyet a város önkormány­zata jelentetett meg. És ugyan­annyi képzőművész alkotásai il­lusztrálják. Közös bennük, hogy mindannyian paksiak, onnan el­származottak vagy erősen kötőd­nek a városhoz. Teli Edit alpolgármester fel­idézte, hogy László-Kovács Gyula 2012-ben, a költészet napján tette szóvá, nincs paksi antológia, bár sok költő él a városban, igényes alkotások vannak, születnek. Nyitott fülekre talált, a városve­zetés teret és anyagi támogatást adott a munkához. - Tudomásom szerint paksi antológia ilyen for­mában nem jelent meg. Rábíz­tuk László-Kovács Gyulára, gon­dolván, hogy a szakmának kell megalkotnia - részletezte az al­polgármester. A szerkesztési feladattal meg­bízott szerző párja, pályatársa, Acsádi Rozália segítségével ren­dezte kötetbe a verseket. - Szerin­tem országos viszonylatban meg­állja a helyét, nemcsak azért, mert benne van Ágh Pista, Pákolitz Ist­ván, hanem mert nagyon erős szű­rőn ment át - vázolta László-Ko­vács Gyula hangsúlyozva, a pak­si kötődés mellett rendezőelv volt, hogy politikai célú írások nem je­lenhetnek meg. A Szelek ladikján című antológiában a 150 évvel ez­előtt élt Hiador, azaz Jámbor Pál és a könyvtár névadója, Pákolitz Ist­Az antológia szerkesztői: Acsádi Rozália és László-Kovács Gyula ván mellett olvashatóak a közel­múltban távozott hármas: Szar­ka József, Kuti-Horváth György és Oláh Zoltán művel csakúgy, mint ma élő többkötetes szerzők, ígére­tes tehetségek művei. A könyv nyárra készült el, de mostanáig vártak a bemutató­val, mert az advent időszakát ta­lálták erre legjobbnak, hiszen a város ajándéknak szánta a ben­ne szereplőknek csakúgy, mint az olvasóknak az 500 példány­ban megjelent, szép kivitelű köte­tet, amelyhez hasonló legutóbb a millecentenáriumra készült. Az Erzsébet Nagy Szállodában Haj­dú János, a város korábbi polgár- mestere ajánlotta az olvasók fi­gyelmébe az antológiát. Vida T. pÉ? Mm te Csis«@©@gű ^Ogffjífc a ©©oftlteiMMtea tEgvszerűbbivenni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents