Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-11 / 290. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. DECEMBER 11., PÉNTEK HÍREK Meglepték a tűzoltókat Adventi műsorral lepték meg a Dombóvári Ka­tasztrófavédelmi Kirendelt­ség és a Hivatásos Tűzoltó-pa­rancsnokság állományát a Kle- belsberg Intézményfenntartó Központ Dombóvári Tankerü­letének munkatársai, valamint diákok. A rendhagyó ünnepsé­gen zenével, adventi énekekkel és szavalattal kedveskedtek a tűzoltóknak. A műsor végén Szabó Jenő tűzoltó ezredes, ki­rendeltség-vezető köszönte meg a meglepetést. H. E. Egyházi adventi rendezvények a A Házashétvégések adventi találkozója decem­ber 13-án, vasárnap délután fél 3-kor lesz a Béla téri bel­városi katolikus plébánián. Az „Egymillió csillag a szegénye­kért” akció folytatódik ebben az évben is a belvárosi temp­lomban. A főbejáratnál a gyer­tyákért adott adományokkal a rászorulókat támogatják. De­cember 19-én, szombaton 14 órai kezdettel Lápossy Péter diakónus vezetésével lelki dél­utánt tart az Első Szeretet Ka­rizmatikus közösség. Minden­kit szeretettel várnak. M. I. Az oktatásról tájékoztattak A jelenlegi oktatá­si rendszer volt a témája an­nak a sajtótájékoztatónak, amelyet Szabó Balázs, a Job­bik Magyarországért Mozga­lom városi elnöke, megyei saj­tófőnöke, önkormányzati kép­viselő tartott tegnap délelőtt. Mint elhangzott, kiugró problé­mák vannak a magyar oktatá­si rendszerben. Problémás az államosított tankönyv ellátás, a KLIK működése, a tanárok pedig a megnövekedett ad­minisztrációs terhek miatt ke­vesebb energiát fordíthatnak magára a tanításra. A mozga­lom városi elnöke példátlan­nak nevezte a felsőoktatásból kivont pénz mértékét. V. M. A szekszárdi Balassa-kórházban nem maradnak el műtétek Nincs akut vészhelyzet A magyar egészségügyi rend­szer egyik nagy problémája, hogy elöregedett az orvostár­sadalom, és nincs megfelelő utánpótlás. Ez alól az aneszte- ziológia sem kivétel. Interjú dr. Németh Csabával, a Tolna Me­gyei Balassa János Kórház or­vosigazgatójával. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Aneszteziológusok nélkül szinte megbénul egy kór­ház, ugyanis ők végzik a műté­teknél az altatást, fájdalomcsil­lapítást, érzéstelenítést, vala­mint a sürgősségi ellátásban is fontos szerepük van. Ha valaki életveszélyes állapotban kerül kórházba, azt általában hivata­los nevén aneszteziológus és in­tenzív terapeuta veszi kezelésbe.- A magyar szakemberek erről a területről sokszor inkább kül­földön vállalnak munkát. Hiány­szakma az aneszteziológus?- Alapvetően igen. De ezt kör­be lehet és kell is magyarázni. Van egy hiányszakma-definí­ció, amit a szakorvosképzés rendjében jogszabályilag hatá­roz meg a minisztérium. A hi­ányszakmába felvett rezidense­ket ötven százalékkal emelt bé­ren foglalkoztatják éppen azért, hogy a pályakezdő orvosokat ösztönözzék, ezeken a szakte­rületeken helyezkedjenek el. Ez a hivatalos értelmezés - fej­tette ki dr. Németh Csaba. - Ha a hiányszakma alatt azt ért­jük, hogy olyan orvosi szakma, ahol ma Magyarországon kevés az orvos, akkor azt lehet mon­dani, hogy gyakorlatilag min­den szakma hiányszakma. Hat­nyolc évvel ezelőtt megvoltak a klasszikus hiányszakmák - például patológusból volt kevés, igaz, az anesztesek már akkor is kevesen voltak -, szakterüle­tek, ahol országosan kevés volt a szakember. A többi szakmával alapvetően akkor nem volt még probléma. Ma nem nagyon lehet olyan szakmát mondani, ami ne lenne hiányszakma. Az orvos- társadalmunk fogyatkozóban van, ez alól az aneszteziológia sem kivétel.- Sok orvos távozásának oka lehet, hogy külföldön három- szor-négyszer annyi bért ajánla­nak. Az aneszteziológiai osztá­lyon mindig is nagy volt a fluk­tuáció?- Tőlünk nyugatra akár a 3000-5000 eurós havi fizetések is elérhetőek. Ezek nagyon ma­gas összegek, azonban nem elég önmagukban a számokat nézni. A nyugati országokban a meg­élhetési költségek is jóval ma­gasabbak például, mint itthon. Akárhogy is számoljuk viszont, azért a hazai bérekhez képest biztos, hogy kategóriákkal ma­gasabb fizetést lehet odakint el­érni. Az elvándorlás tekinteté­ben a saját aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályunkról azt lehet mondani, hogy nem nagyobb a munkaerő-elvándor­lás, mint bármely más osztá­lyunkon. Voltak orvosok, akik elmentek, de tudtunk is felven­ni helyettük kollégát. Van moz­gás az osztályon, de nem gon­dolom az átlagtól jobban elté­rőnek.- Leterheltek az aneszteziológu­sok? Hiszen ők az intenzív osztá­lyon is dolgoznak, ami rengeteg pluszmunkát jelent.-A szakemberhiányt, ami nemcsak az anesztesekre jel­lemző, úgy lehet megoldani - an­nak érdekében, hogy a betegellá­tásban ne érződjön, és a munka folyamatos és magas színvona­la megmaradjon -, hogy a kol­légák, akik itt vannak, többet vállalnak. Mindenki leterhelt, ezt általában az összes kórházi munkatársamról elmondhatom. Ha a kollektíva egy tagja kiesik, és olyan a betegbeáramlás, na­gyobb a forgalom, több a mun­ka, akkor bizony mindenkinek muszáj vállalni a többletfelada­tot is, mert a beteget nem lehet hazaküldeni.- Mi a helyzet a Balassa-kórház anesztes státuszaival? A szüksé­ges létszám megvan Szekszár- don?- A létszám a jelenlegi fel­adathoz éppen csak elegen­dő. Az ellátást alapvetően tud­juk biztosítani, viszont tartalék nincs benne, amire azért szük­ség lenne: mindenkinek van szabadsága, családja, gyerme­ke, megbetegedhet. Úgyhogy egy-két ember bármikor kies­het a rendszerből. Az embere­ket pedig nem lehet megszakí­tani a folyamatos túlmunkával, az ilyen felelősségteljes munka­körökben a kipihentség is fon­tos szempont. Azt, hogy vala­ki mikor mond fel, jelenti be a távozási szándékát, az tervez­hetetlen. Az ilyen esetek szok­tak általában fejtörést, okozni: a kiesők munkáját hogyan pó­toljuk? Vannak igen nehezen megoldható szituációk. Eddig még mindig sikerül visszaállí­tani az egyensúlyi helyzetet. Ha az aneszteziológiától szélesebb körben is kitekintünk, akkor azt látjuk, hogy borzasztóan el­öregedő a magyar orvostársa­dalom. Országos viszonylatban nagyon magas a nyugdíjba vo­nuló és már nyugdíj mellett dol­gozó orvosok aránya. A szekszárdi kórházban ez 25-30 százalék körül van, és ha előre gondolunk hat-nyolc évre, akkor ez bizony nagyon komoly probléma lesz. Az első logikus reakció erre az, hogy az után­pótlás-nevelésen kell gondol­kodni, ami viszont sajnos nem nagyon van. Országos statisztikát emlí­tek. Minden évben a szakorvo­si képzésbe belépő rezidensi ke­retszámot szabályozzák, amely az egy évfolyamon országosan végzett orvostanhallgatók szá­mához igazodik. Évek óta visz- szatérő szám, hogy a meghir­detett szakorvosképzési helyek számát 50-60 százalékban le­het csak feltölteni. Nagyon sok fiatal sajnos a diploma kézhez­vétele után eltűnik a rendszer­ből. Korábban a gyógyszercé­gek csábították el őket magas fizetéssel, most pedig a külföl­di munkavállalás számukra az elsődleges cél.- A Balassa-kórházban nem ma­radnak el műtétek, a betegellá­tást sem veszélyezteti semmi?- Nálunk hál’ istennek, nincs ilyen gond. Viszont a munkatár­saim - ápolónők, szakasszisz­tensek, orvosok - áldozatvál­lalása, szakmához való elhiva­tottsága elengedhetetlen, hogy zökkenőmentesen működjön a betegellátás, az említett problé­mák ellenére se legyen érezhető fennakadás a működésben.- A Szent Imre Kórházban tör­téntek miatt fennáll annak a ve­szélye, hogy az intézmények egy­mástól csábítanak el dolgozó­kat?- Ami a Szent Imrében tör­tént - hogy egy osztálynyi or­vos egyszerre álljon fel - nem átlagos történet. Ilyen azért ritkán történik. Jómagam ezt a szakemberhiányból is le tu­dom vezetni. Az orvosok kórhá­zak közötti vándorlása, mozgá­sa meglévő jelenség. Előfordul­hat, hogy az intézmények egy­mástól lesznek kénytelenek el­csábítani az orvosokat. Hasonló esetekre lehet számítani, amíg nem lesz kiszámítható az orvo­si életpálya. KORSZERŰ MAGKÓRHÁZ PÉCSETT A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ­ja 13,36^milliárd forintos nagyberuházással modernizálta és bővítette az egykori 400 ágyas klinikát. A Janus Pannonius Klinikai Tömb névre keresztelt korszerű magkórház egy helyre koncentrálja a vezető halálokok kezelésével foglalkozó orvosi szakmákat, így teremtve meg a színvonalas betegellátás feltételeit. A több mint 27 ezer m2-nyi új és felújított kórházépület egy- vagy kétágyas, kényelmes kórtermekkel, jelentős részben kicserélt műszerparkkal, korszerű műtőblok­kal és megfelelő labor- és képalkotó diagnosztikai háttérrel rendelkezik. Központi egyetemi kórházként a betegellátás nyújtá­sában, szervezésében és az orvosképzés­ben egyaránt kulcsszerepet tölt be. TIOP-2.2.7-07/2F/2-2010-0001 „Janus Pannonius Program ­Korszerű egészségügy a történelmi régióban’’ BEFEKTETÉS ft JÖVŐBE Magyarország kormánya SZÉCHÉNYI Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap A megye kifogásolja a dombóvári építményadót Küszöbön a pályázatok SZEKSZÁRD-DOMBÓVÁR - Várható­an a jövő héten elkezdik kiírni azokat a pályázatokat, amelyek lehetővé teszik a 2020-ig rendel­kezésre álló, összesen több mint 27,5 milliárd forintos EU-s for­rás lehívását - jelentette be csü­törtöki sajtótájékoztatóján Fe­hérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke. Elmondta, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, a kormány szándékaival összhangban a he­lyi gazdaság fejlesztését és a fog­lalkoztatás bővítését vette célba. A megye bízik az önkormányza­tok és a vállalkozók partnersé­gében, Dombóváron azonban az elnök szerint szembe mentek ez­zel a törekvéssel. Mint arról lapunkban is be­számoltunk, legutóbbi ülésén úgy határozott a dombóvári tes­tület, hogy 2016. január elsejétől nemcsak a magánszemélyeket érinti az építményadó, hanem kereskedelmi egységekre, szál­láshelyekre, egyéb, nem lakás céljára szolgáló épületekre is kiterjed. így viszont hátrányos helyzetbe hozzák a vállalkozó­kat - tette hozzá a sajtótájékoz­tatón Tóth Zoltán, fideszes kép­viselő. Szerinte a város egyéb­ként sem vállalkozóbarát, de most azt kockáztatja, hogy nem­hogy újabb beruházók nem ér­keznek, hanem a meglévő cégek is meggondolják dombóvári mű­ködésüket. A képviselő azt is ki­fogásolja, hogy egyeztetésre sem volt lehetőség a rendelet tárgya­lását és elfogadását megelőzően. Szabó Loránd polgármester elmondta, amiatt kényszerül­tek a helyi adóbevétel növelésé­re, mert a kormány megkurtítot­ta a központi forrásokat, és nem Dombóvár az egyetlen település, amely ilyen lépésre szánta el magát. Az önkormányzat az el­múlt évben kétszer is pályázott a BM-nél, összességében 50-60 millió forintot igényeltek, ezt vi­szont nem kapták meg. Ez az ösz- szeg hiányzik a költségvetésből. - De a beérkező adóbevallások alapján lehet, hogy kedvezmé­nyeket vezetnek be - tette hoz­zá Szabó Loránd. H. E. I >

Next

/
Thumbnails
Contents