Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-11-08 / 41. szám
2015. NOVEMBER 8., VASÁRNAP A fal nem a legszebb, de a tablet ott van mindenki előtt. Szingapúrban nincs sok pénz az oktatásban, csak máshogy költik el... Legutóbb digitális szövegértésben maradtak le a magyar diákok a PISA felmérésén. A nemzetközi tanulói teljesítményméréseken mostanság rendre az ázsiai országok szerepelnek az élen, legutóbb Szingapúr lett a legjobb. VR-összeállítás SZINGAPÚR Harmincnégyből a 30. helyen végeztek a magyar diákok a legutóbbi PISA felmérésen. A 2012ms tesztek során a digitális szövegértést mérték és azt, hogy a 15 évesnél idősebb tanulók számítógépes ismeretei hogyan függnek össze a szövegértési és természettudományos alapkészségekkel. A magyar diákok közül sokan - 20 százalékuk - bele sem kezdtek a teszt megoldásába. Az OECD-or- szágokban átlagosan csak 9 százalék volt ezeknek a tanulóknak aránya. A legnehezebb feladatokat a szingapúri tanulók 70 százaléka oldotta meg helyesen, a felmérés átlaga 40 százalék volt, ezzel szemben a magyar diákoknak csak 25 százaléka tudott megbirkózni ezekkel. Az összesített eredmények alapján az első Szingapúr mögött a második Hong Kong, a harmadik Dél-Korea, a negyedik és ötödik helyezett holtversenyben Japán és Tajvan, a hatodik pedig Finnország lett. Vagyis öt ázsiai ország iskolarendszere előzi meg a világon az összes többit. És nemcsak most, a nemzetközi tanulói teljesítményméréseken rendre az ázsiai országok szerepelnek az élen. Az eredmények azért is figyelemreméltóak, mert 1965- ben, amikor Szingapúr elnyerte független államiságát, a körülbelül 2 milliós népességének túlnyomó többsége még is-1 kolázatlan, írástudatlan volt. A hetvenes évek elejére azonban már minden gyermeknek volt lehetősége középfokú oktatási intézményben tanulni. Amikor pedig 2j009-ben Szingapúr első ízben vett részt a PISA felmérésben, tanulói rögtön az első nyolc közé kerültek, matematikából egyedül Kína és Sanghaj előzte meg. Még érdekesebb az egész úgy, hogy egy főre vetítve Szingapúr költi a legkevesebbet oktatásra az OECD országok közt. Igaz, ezt a pénzt jól célzottan használják fel, olyan kulcsterületek fejlesztésére mint a tanerő magas színvonalú fejlesztése, a diákok lehetőségeinek fejlesztése és az esélyegyenlőség biztosítása. A szingapúri oktatási rendszerben az iskoláknak két típusa van, az át lami és az államilag támogatott, tipikusan egyházi iskolák! Az állami iskolák esetében a fenntartást teljes egészében az állam fedezi, az egyházi iskolák esetében pedig szintén kapnak egy meghatározott fejkvótát a gyerekek után az államtól, ami olykor eléri az iskolák jövedelmének 90 százalékát is. Persze e két kategória között is vannak átmenetek, ezek az úgynevezett „független” iskolák, amelyek szintén részesülnek kiegészítő állami juttatásban. Az, hogy az oktatás kulcsterület, az is jól mutatja, hogy az állami költségvetési, több mint 20 százalékát, fordítják Szingapúrban oktatási célokra. Ezen felül a pariié ment még külön fejlesztési költségekre is biztosít forrást az oktatási intézmények számára. A finanszírozáshoz tartozik, hogy bár az általános iskola hat osztálya tandíjmentes, egy kisebb összeget „általános költségek fedezeteként” mégis fizetni kell a családoknak minden gyermek után, de a szegényebb családok esetében az állam átvállalja ezt a költséget is. Ezen felül az Edu Save Account (Oktatási Takarék Alap) program keretében, amelyet a szülőkkel együttműködve terveztek és alakítottak ki, az Oktatási Minisztérium letétbe helyez egy bizonyos, a parlament által jóváhagyott összeget a gyermekek számára egy külön számlán, amelyet a szülők a gyerekek kiegészítő, fejlesztő óráira, vagy éppen felsőoktatásuk költségeire használhatnak fel. Mi is egészen pontosan az a PISA? Sokan legyintenek, hogy a PISA csak egy a sok mérőeszköz közül, mégis ez a világban az egyik legbefolyásosabb vizsgálat, amelyre hivatkoznak a szakemberek, amikor az egyes oktatási rendszerek megítéléséről van szó. Ezt a felmérést ugyanis nem oktatáskutatók kezdeményezték, hanem egy gazdasági szervezet, az OECD, amely a világ legfejlettebb országait tömöríti. A célja pedig az, hogy segítségével nyomon kövessék a humán tőke fejlődését és állapotát. Nem a lexikális ismereteket vizsgálja, hanem azt, hogy a diákok hogyan tudják használni a megszerzett tudásukat. A legutóbbi megmérettetésen mind a 34 OECD tagállam és 31 partnerország vett részt, ezek az országok pedig a világgazdaság több mint 80 százalékát képviselik. A felmérés nem verseny. Következésképpen, nem is a ranglista a leglényegesebb. Ezek a vizsgálatok azért fontosak, mert abban segítik az országokat, hogy saját problémáikat megértsék, és megtalálják a helyi feltételekhez alkalmazható megoldásokat. Nagyon odafigyelnek az esélyegyenlőségre is. PANORÁMA Beetetés Maros László laszlo.maros@mediaworks.hu A z ember meg sem lepődik manapság egy-egy élelmiszer- ipari botrányon. Emlékszem, csak legyintettem amikor különleges anyaggal megfestett magyar disznóhús került a svéd piacra marhahúsnak álcázva. Örüljenek a derék svédek, hogy legalább húst kaptak, járhattak volna rosszabbul is. És akkor sem tudtam haragudni, amikor megtudtam, hogy az oly kedvező áron vásárolt sajt valójában „növényi anyagokból” készült. A dolgok jó oldalát nézve viccesen azzal dicsekedtem, hogy közel egy hétig vegetáriánus voltam. De az már egy kicsit jobban szíven ütött, amikor kiderült, hogy egy különleges tetűből nyert színanyag miatt olyan guszta az epres joghurt. Nagyanyám mindig azt mondta gyerekkoromban: „sosem tudod, mitől hízol”, és lám milyen bölcs asz- szony volt... Az pedig az egészséges életmódba vetett hitemet törte egy időre derékba, amikor megtudtam, hogy az olcsón vett ásványvizem nem több, mint egyszerű ivóvíz, amit utólag dúsítottak némi ásványi anyaggal. Persze ezt követően ismét nagymama örökbecsűje vigasztalt: miért lenne benne ásvány, ha egyszer a dobostortában sincs dob? Ezért úgy döntöttem, félre a tudományos magyarázatokkal, vevőket kábító maszlaggal! Mit nekem a legkitűnőbb húsból, legminőségibb halból készült darálók, a legformásabb gyümölcsből pépesített lekvár, vagy a csak természetes anyagokat tartalmazó félkész étel, aminek a szavatossági ideje az egy emberöltőt is meghaladja. Maradok a házi kosztnál. A gyanús püréket és mindenféle csomagolt, ételnek látszó anyagokat meg egye meg aki főzte. Nem hiába mondta a mama: sosem tudod, mitől hízol Markolóval mentek az automatának Az elkövetők a pénzautomata megszerzése után felgyújtották a markolót NEWRY Valószínűleg az évszázad egyik legfurcsább rablását követték el észak-ír tettesek péntekre virradóra. Lopott markolóval rontottak neki egy benzinkúti ATM-nek és egy alapos rombolás után megléptek a pénzzel. A péntek hajnali akciót az Armagh megyei Newry közelében lévő benzinkút biztonsági kamerái is rögzítették. A BBC által megszerzett felvételen az látható, hogy egyszer csak megjelenik a kihalt benzinkúton egy hatalmas lánctalpas markológép és két kapucnis férfi, akik hol a többtonnás monstumot terelgetik a „helyes” Irányba, hol pedig egy fehér pótkocsis furgont állítanak a menekülés irányába. Aztán a markoló beméri a megfelelő távolságot és szépen lassan lebontja az épület oldalát, ahol a pénzkiadó automata is másodpercek alatt a földre kerül. A másnap a helyszínen készült képek alapján az is kiderült, hogy az elkövetők nem sokat pepecseltek a pénzautomata megszerzése után, mert egyszerűen felgyújtották a lánctalpas kotrógépet és otthagyták a helyszínen. Nekik nem is hiányozhatott a markológép, hiszen a rendőrök gyorsan kiderítették, hogy a benzinkút elleni roham előtt pár órával lopták el egy építkezésről. MW Hatvanhat év óta először találkozott a két ország vezetője Kína és Tajvan útkereszteződése SZINGAPÚR, Peking Hatvanhat év óta először találkozott Kína és Tajvan vezetője Szingapúrban. Hszi Csin-ping és Ma Jing-csiu 80 másodpercen át tartó kézfogását az egész világon közvetítették. „A mai napot számon fogják tartani a történelemben” - jegyezte meg Hszi Csin-ping kínai elnök. Hozzáfűzte: semmilyen erő nem választhatja el a Tajvani-szoros két partját, amely „egy családot” alkot. Úgy vélte: a felek útkereszteződéshez értek, amelyben meg kell választani jövőbeni kapcsolatuk irányát. Ma Jing-csiu tajvani elnök az ellenséges érzelmek visszafogását és a viták békés kezelését szorgalmazta és egyfajta forródrót létrehozását vészhelyzetek esetére. Felvetette: aggodalommal tekint a kínai szárazföldi oldalról fennálló katonai fenyegetésre. Hszi Csin-ping igyekezett megnyugtatni partnerét arról, hogy a fegyverek nem irányulnak a tajvaniak ellen. A forródrótos ötletet pedig elfogadhatónak tartotta. A Kuomintang párti köztársasági kormány a kínai polgárháború végén, a Kínai.Népköztársaság 1949. októberi pekingi kikiáltása után menekült Tajvanra, amely azóta a Kínai Köztársaságként, vagyis de facto független államként működik. Peking Kína részének tekinti és a pekingi vezetésnek kinyilvánított célja az ország újraegyesítése. MW Ma Jing-csiu tajvani és Hszi Csin-ping kínai elnök a szombati találkozón Ne randizzon német lány muszlim fiúval! BERLIN A németországi Szász-An- halt tartományban dolgozó gimnáziumi tanárok szakszervezetének (PHVSA) vezetői eltanácsolják a német diáklányokat a muszlim vallású férfiaktól. Az egykori NDK területén fekvő, 2,2 millió lakosú tartományban működő pedagógus-szakszervezet Gymnasium in Sachsen-Anhalt (Gimnázium Szász-Anhalt- ban) című lapjának legutóbbi számában az érdekképviselet elnöke és elnökhelyettese, Jürgen Mannke és Iris Seltmann-Kuke egy cikkben kifejtik, hogy „sok fiatal, erős, többnyire muzulmán férfi” érkezik az országba. Megjegyezték: „Teljesen természetes, hogy ezeknek a gyakran képzetlen fiatalembereknek is van igényük a szexualitásra”. Úgy vélték: „felelősségteljes pedagógusként” fel kell vetniük a kérdést, miként „tudjuk úgy felvilágosítani 12 éves kortól fiatal lányainkat, hogy ne bocsátkozzanak felszínes szexuális kalandba” ezekkel a „bizonyára gyakran vonzó muzulmán férfiakkal”. A Bild című lap online kiadásában pénteken megjelent beszámoló szerint a szakszervezeti vezetők írása felháborodást keltett. A tartományi kormány kulturális minisztere, Stephan Dorger- loh azt mondta: a szakszervezet „felerősít pletykákat, féligazságokat terjeszt, és furkósbotként használja értékeinket”. MW I y
