Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-05 / 259. szám
^ MEGYEI KÖRKÉP________________________________________________________________________________________________________________2015. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Tovább folytatódik az M6-os és M60-as építése Újra szabad a pálya Három gázpalackot hoztak ki az égő épületből DUNAFÖLDVÁR Három gázpalackot hoztak ki egy lángoló duna- földvári házból tegnap hajnalban a rendó'rök. Öt óra 15 perckor érkezett a bejelentés telefonon a rendőrségre, hogy egy állampolgár lakástüzet vett észre. A ház udvarán a rendőröket egy sokkos állapotban lévő 55 éves nő fogadta, aki elmondta, hogy senki nincs bent az épületben. Az egyenruhások 8-10 méteres lángoszlopról számoltak be, amikor értesítették a tűzoltókat, majd elzárták a gázvezetéket, és áramtalanították a teljes terjedelmében égő melléképületet. Még arra is volt idejük és bátorságuk, hogy kihozzanak három gázpalackot a lángoló épületből. A palackokat az utcán helyezték biztonságba. A tüzet a katasztrófavédelem munkatársai eloltották, de a melléképület teljesen leégett. Szerencsére senki sem sérült meg, tájékoztatta lapunkat Huszti Gábor, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. 1.1. Tisztelet a magyar tudománynak SZEKSZÄRD 2012-ben szervezték meg először, azóta már hagyomány, hogy a Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai a kutatásaikról tartott előadással tisztelegnek a Magyar Tudomány Ünnepe előtt. így volt ez az idén is, a múzeum könyvtár- termében tartott program során az érdeklődők néprajzból, régészetből, helytörténetből és történelemből kaptak érdekes, izgalmas ízelítőt. Az előadók a bemutatkozás sorrendjében: dr. Szabó Géza, Czövek Attila, dr. Vízi Márta, dr. K. Németh András, dr. Balázs Kovács Sándor, dr. Gaál Zsuzsanna, Lovas Csilla, dr. Kápolnás Mária és Fuksz Márta. Az előadások témái széles kört öleltek fel. Hallhatott a közönség például a szekszárdi ipari park területén folyó régészeti kutatásokról, nemeskéri Kiss Pál munkásságáról, a Tolna megyében dolgozó fényképészekről és műtermeikről, valamint megismerhették öt szekszárdi borászcsalád hagyományait. v. M. Kiírták a tendert az M60-as gyorsforgalmi út Pécs és Barcs (országhatár) közötti szakasza, valamint az Esztergom és az Ml-es autópálya közötti útszakasz megvalósítására. A tenderek már megjelentek a Közbeszerzési Értesítőben. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu Az M60-as gyorsforgalmi út Pécs és Barcs (országhatár) közötti szakasza megvalósítási, műszaki terveire írt ki közbeszerzést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. - adta hírül az MTI. Az M60-as gyorsforgalmi út Pécs-Barcs közötti szakaszának a megvalósíthatósági tanulmánya kiegészül a környezeti hatástanulmány kidolgozásával, valamint a környezetvédelmi engedély megszerzésével. A 2><2 sávos gyorsforgalmi út hossza mintegy 70 kilométer, a tervezési sebessége pedig óránként 130 kilométer. A korábbi tervekkel és információkkal ellentétben tehát nem autóút épül az Mó-os meghosszabbításaként, hanem autópálya. Az Mó-os horvátországi továbbépítése az Eszék mellett haladó A5-ös autópálya-szakasszal jelentene kapcsolatot. Tolna megyében a régen várt autópálya-építés 2007 februárjában lakossági fórummal kezdődött, ahová azok a földtulajdonosok, bérlők kaptak meghívást, akiknek birtokát érintette az autópálya-építés miatti kisajátítás. A kisajátítási eljárást követően indulhatott az építkezés, amelyben megyei cégek, vállalkozók is szép számban vettek részt, főképpen a földmunkák és a szállítás területén. Az Mó-os autópálya 115 kilométeres új szakaszából több mint 80 kilométer épült Tolna megyében. Mint a 2010. áprilisi avatási ünnepségen elhangzott, az idáig gazdaságilag hátrányos helyzetű térség számos települése bekapcsolódhat a sztrádának köszönhetően az európai vérkeringésbe. Akkoriban úgy számították, hogy legalább negyven perccel megrövidül a fővárosba vezető út, de az azóta eltelt idő alatt kiderült, hogy ennél még jobb az arány, legalább egy órával előbb lehet a fővárosba érni, méghozzá kényelmesebben, és főként biztonságosabban, mint a régi 6-oson. Az építők igen nagy munkát végeztek 2008 nyarától 2010 tavaszáig. Sok helyszínen, sokféle tevékenységet kellett összehangolni. Megmozgattak 13 millió köbméter földet, lefúrtak, levertek 57 kilométernyi cölöpöt, felhasználtak 14 ezer tonna betonvasat, felszereltek 280 kilométernyi szalagkorlátot. A sztrádát 30 éven át koncesszióban üzemeltetik, s azt követően, 2040-ben adják át a magyar szakhatóságnak. Ezerötszáz- milliárd jut a városoknak, megyéknek BUDAPEST-SZEKSZARD Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) elnökeként, Szita Károly, Kaposvár polgármestere pedig a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökeként írt alá stratégiai együttműködési megállapodást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel. A kormány a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon (TOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programon (VEKOP) keresztül több mint 1500 milliárd forinttal támogatja a magyarországi települések fejlesztéseit. A megállapodás célja, hogy folyamatos legyen a párbeszéd a kormány, a megyék és a megyei jogú városok között ezek megvalósítása során. A kormány úgy döntött, hogy a 2020-ig hazánkba érkező 12 ezer milliárd forint uniós forrás a 60 százalékát közvetlenül a gazdaságfejlesztésre, versenyképességünk emelésére fordítja. Varga Mihály hangsúlyozta, az hogy 2017. június 30-ig kiírják a 2014- 2020 közötti uniós ciklus minden pályázatát, olyan versenyelőnyt nyújt a hazai gazdasági szereplőknek, amelyre sem nálunk, de az unió más tagállamaiban sem volt még példa. F. V. Mintaprojekt hat partnerrel TAMÁSI Az önkormányzat és hat partnere megállapodást kötött, hogy közösen valósítanak meg egy üvegházas növénytermesztésre alapozott megújuló gazdaságot. Tamási mellett cégek, egy nonprofit kft., egy alapítvány és a Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági és Élelmiszer-tudományi Kar Gazdaságtudományi Intézete is a partnerek között van. Az országban egyedülálló mintaprojekt megújuló energia- források helyi kiaknázására és hasznosítására épül. A projekt helyi településcsoportok lakóinak hosszútávon biztosít munkát, tisztes jövedelmet. Tamásiban működik már helyi terméküzlet, a Zöldalma Ház, de a helyben, közmunkával megtermelt javakat felhasználják a közétkeztetésben is. B. K. Az északi régióban is fejlesztenek Közbeszerzést írtak ki az Esztergom és az Ml-es autópálya közúti kapcsolat fejlesztése címet viselő beruházásra is. A tervezett új út az 1-es számú főút és a 1101. jelű út herceghalmi csomópontjának körforgalmú csomóponttá történő átépítésével indul. A kezdő csomópont és az Ml-es autópálya herceghalmi csomópontja közötti 2x1 sávos utat felújítják. Az Ml-es autópálya alcsomópontjait átépítik, ezek között és Zsámbékig az 1101. jelű utat 2x2 sávos gyorsúttá építik át. Innen teljesen új nyomvonalon, 2x2 sávos gyorsforgalmi út készül a 10-es számú főútig, amelyet - valamint a Budapest-Esz- tergom vasútvonalat - egy külön szintű csomóponttal keresztezi az új út. Itt csatlakozik a 117-es számú meglévő főútra a nyomvonal, amely 2x2 sávosra bővül. Az út teljes hossza 39,7 kilométer lesz. Időben közelebb kerülhet az Adria Az M6-os és az M60-as továbbépítésére Orbán Viktor miniszterelnök áprilisi pécsi látogatásán is ígéretet tett. A korábbi tervekkel és információkkal ellentétben nem autóút épül az M6-os meghosszabbításaként, hanem autópálya. Az M6-os horvátországi továbbépítése az Eszék mellett haladó A5-ös autópálya-szakasszal jelentene kapcsolatot. Az M60-as esetében Horvátországban sincs egyelőre folytatása az útnak, a tervek szerint az A13-as autópálya lenne az M60-as horvát párja. A Vrbo- vec és Belovár közötti szakaszt kezdték el építeni 6 évvel ezelőtt, ám azóta leálltak a munkálatok, és nincs hír a folytatásról. Talán a magyarországi fejlemények hatására déli szomszédaink is felmelegítik az A13-as terveit, és akkor Pécshez és Tolna megyéhez is időben jelentősen közelebb kerülhet a tengerpart. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közzétette a Közbeszerzési Értesítőben a paksi híd tervpályázatát Gyors volt a reagálás a társadalmi igényekre PAKS-KALOCSA-BUDAPEST Keresik a Paks és Kalocsa térségében építendő új Duna-híd leendő tervezőjét. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. közzétette a Közbeszerzési Értesítőben az erre vonatkozó tendert több közlekedésfejlesztési beruházásra vonatkozó kiírással együtt, számolt be róla az MTI. A Kalocsa és Paks térségében tervezett új Duna-hídra - valamint a kapcsolódó közlekedési infrastruktúra fejlesztésére - kiírt megvalósítási tender keretében el kell készíteni a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt, a környezetvédelmi hatás- tanulmányt, valamint az engedélyezési- és a tendertervet is. A híd régi vágya a kalocsai, Kalocsa környéki embereknek. A megépítését szorgalmazó erők év elején erősödtek fel a Pakson tervezett két atomerő- művi blokk építési előkészületeinek hírére. 2015. január 27- én alakult meg dr. Bálint József, Kalocsa polgármestere elnökletével a Kalocsa-Paks Duna-Hí- dért Egyesület. A Paks II. beruházáshoz kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében tartott negyvenegy lakossági fórumon többször terítékre került a híd kérdése. A társadalmi igény kifejezetten gyorsan eljutott a kormányzat elé: 2015. május közepén Lázár János, MiniszterelnökséA paksi Duna-híd a túlpartot is bekapcsolná a gazdasági vérkeringésbe get vezető miniszter bejelentette, hogy döntés született egy új Duna-híd építéséről Kalocsánál annak érdekében, hogy a beruházásban részt tudjanak venni a Bács-Kiskun megyében élők, onnan érkezők is. Dr. Aszódi Attila kormány- biztos többször elmondta a tervezett Duna-híd kapcsán, hogy nem az erőműépítés miatt van rá szükség, hanem azért, hogy a kalocsai régió is bekapcsolódhasson a beruházásba. A híd hosszú távra szolgálja a kalocsai térség jövőjét, hiszen nemcsak az erőműhöz jelent majd közvetlen csatlakozást, hanem az M6-oshoz is. Vida T. Paraméterek A hídszerkezet hossza 1060 méter. A falszerkezet teljes szélessége 17.15 méter az ártéri hídnál, és 23,08 méter a mederhíd- nál. A támaszok száma 12 darab, a legnagyobb nyílás 220 méter. A korábbi hírek szerint úgynevezett „extradosed" átkelő készül, azaz egy függesztett-feszített híd. amely átmenetet képez a geren- dahíd és a ferdekábeles híd technológiája kozott, ehhez hasonló az M43-as út Tisza-hídja. A tender tartalmazza a Paks-Gerjen összekötő út terveinek elkészítését is 9,6 kilométer hosszban, egy meglévő földút nyomvonalán.
