Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-30 / 280. szám
0 GAZDASÁG 2015. NOVEMBER 30., HÉTFŐ HÍREK Új erőművekre lesz igény BUDAPEST Mintegy 5400 megawatt új áramtermelő kapacitás létesítése lesz szükséges a következő tíz évben nagy valószínűség szerint tizenöt év alatt pedig legalább 7000 megawattal kell bővíteni a magyarországi erőműállományt a biztonságos energiaellátás érdekében - áll a Magyar Villamosenergia-ipari és Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) elemzésében. Új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a vil- lamosenergia-igények növekedése miatt. Magyarországon Európához hasonlóan jellemző, hogy már nem növekszik a korábbihoz hasonló mértékben a villamosenergia-igény, mert előtérbe kerültek a hatékonysági törekvések. A magyarországi erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége tavaly 8936 megawatt volt. MTI/MW Más módon kell majd pályázni BUDAPEST Új uniós pályázati módot kell megtanulni, amellyel nem az operatív programokon, hanem a közvetlenül Brüsszelből kapott versenyképesség-javító pályázatokon lehet részt venni - mondta Kiss Antal, a fejlesztési tárca miniszteri biztosa. Kiss Antal szerint az EU 130 milliárd eurót szán saját verseny- képességének javítására, ezeken a pályázatokon határon túli magyarok is részt vehetnek. Az operatív programok várhatóan 2020 után a fejlettségi szint miatt eltűnnek, de ezek az uniós „pénzcsapok” ez után is elérhetőek lesznek. MTI/MW Szilveszterkor teltház lehet BUDAPEST „Jobb lesz az idei karácsonyi foglaltság a fővárosi és a vidéki szállodákban is, mint tavaly, szilveszterkor országszerte teltházra számítanak“ - mondta a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége főtitkára. Kovács István kiemelte: vidéki szállodák adatai szerint a foglaltság decemberben 50-60 százalék között, a karácsonyi napokban a wellness-, gyógy-, és kastélyszállodákban 70-80 százalék közötti lesz. A karácsony és szilveszter között hasonlóan erős, míg a szilveszter körüli 3-4 napban közel telt ház lesz vidéken is a fővároshoz hasonlóan. MTI/MW Mennyire képes megtartani cég legjobbjait? Elkötelezett, de nem elégedett dolgozók A magyar dolgozók 62 százaléka elkötelezett a munkahelye felé, ez azonban nem jelent elégedettséget is. A fizetést, az előrelépés lehetőségét és a kollégák számát kevesli az átlagos munkavállaló. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu BUDAPEST Az Aon Hewitt tizenöt éve méri a dolgozói elkötelezettséget Magyarországon. A kutatás azokat a munkavállalókat tekinti elkötelezettnek, akik másoknak is ajánlják a munkahelyüket, nem tervezik a váltást és az elvárásokon felül teljesítenek. Magyarországon egy átlagos vállalatnál a globális átlaggal azonos szintű ez a kötődés, míg Európa álláshelyei rosszabb képet mutatnak, 57 százalékosat. Az európai unós csatlakozás idején a hazai munkavállalóknak még az 50 százaléka el tudta képzelni, hogy más tagországokban vállaljon munkát, és körülbelül egyharmaduk tervezte is ezt. „Ez a magabiztosság a 2008-as globális válság után összeomlott, a dolgozók elkezdtek ragaszkodni az állásukhoz, féltek a leépítésektől” - mondta Bakos Réka, az Aon Hewitt elkötelezettségmérés és fejlesztés üzletág vezetője. Öt-hat éve ismét erősödik ez a fajta önbizalmi index, de a 2004-es szintnek még a közelében sincs. Az 1980-1995 között született Y-generáció tagjaival vagy az informatikai szakmák képviselőivel, mint megtudtuk, más a helyzet, rajtuk sokkal inkább érezhető a magabiztosság. Előbbiek fiatalok és korszerű a tudásuk, utóbbiak hiányszakmában dolgoznak. A fiatal informatikusok: a fentiek szerint most övék a jövő. A 62 százalékos elkötelezettsé- gi ráta tovább árnyalható. A munkahelyükhöz erősen ragaszkodó és lojális dolgozók csupán 15-20 százalékát teszik ki a teljes populációnak. A másik véglet 3 százalékos, ez a csoportot lélekben felmondottnak nevezi a szakma. E motiválatlan, kifelé kacsingató dolgozókkal érdemes mihamarabb döntésre vinni a dolgot. Termelni szeretettel Egy kutatás szerint a brit közszféra évi 26 milliárd fontot veszít a munkavállalók motiválatlansága miatt. Bakos Réka szerint aki szereti a munkahelyét, az jobban dolgozik, így a cégek is egyre inkább törekszenek arra, hogy elkötelezetté tegyék a dolgozóikat. A vállalatok teljesítménye nagyban függ attól. hogy a dolgozók mennyire tudják kihozni magukból a maximumot. Jól mutat a CV-ben Nemcsak a márkák, a telefonok, laptopok, magas szárú tornacipők és órák fontosak az 20- 35 éves korosztály számára. Bakos Réka tapasztalatai szerint ezek a fiatalok a prémium munkahelyeket is gyűjtik. Jól mutat az önéletrajzban (CV) egy-két év, de még néhány hónap is, amit elismert és általában multinacionális brandet képviselő világcégnél vagy népszerű magyar start up-nál töltöttek el. Fontos az egyensúly A versenyképes fizetés itt csak a negyedik helyen szerepel a munkahelyhez ragaszkodás megítélésében a Randstad Hungary korábbi kutatása szerint. Az alkalmazottak elégedettsége és lojalitása szempontjából a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint ezzel összhangban a rugalmas munkavégzés a legfontosabb. A harmadik helyen a közvetlen felettessel való kapcsolat áll. „Az elkötelezettség nem azonos az elégedettséggel” - mondta Bakos Réka. A szakértő szerint az elkötelezettség direkt eszközökkel nem befolyásolható, míg az elégedettségért sokat tehet a munkáltató. Korábbi kutatások azt mutatták ki, a fizetésemeléssel pozitív irányba mozdítható az elkötelezettség, de ez átlagosan csupán 3 hónapig tart, utána beépül az elvárások közé. A fizetésnek egyébként nem az abszolút értékét tekinti lényegesnek a dolgozók nagy része, hanem a teljesítményarányosat. Az elvégzett munka mennyiségét és minőségét miként értékelik a munkahelyen: ez a kérdés. A korábbi évekhez képest új trend is megmutatkozott az idén: fontos tényező lett, hogy a vállalkozások mennyire képesek megtartani a legjobb embereiket. A felmérés szerint kevesebb mint minden második dolgozó gondolja úgy, hogy rendelkezésére áll a munkavégzéshez szükséges humánerőforrás. A felmérés szerint a munka- vállalók 44 százaléka nem bízik abban, hogy a cége képes megtartani a legjobb embereit. Ez abból is fakad, hogy a legtöbb dolgozó úgy érzi, a vállalaton belül kevés a fizetés és az előrelépési lehetőség is. Bakos Rékát a magas elköte- lezettségi arány és az állásvesztéstől való félelem kapcsolatáról is kérdeztük. Nem azért elköte- lezettek-e a munkavállalók, mert féltik a munkahelyüket? A megkérdezett dolgozóknak ugyanis csak egyharmada gondolja úgy, hogy könnyen elhelyezkedne, ha kitennék a cégétől, 22 százalék viszont határozottan tart ettől, és fél a munkaerő-piacra kerüléstől. A kelet-közép európai régióban a válság óta folyamatosan a sereghajtók között van Magyarország ezzel az értékkel. Bajban a kisboltok, több ezren csuknak be MAGYARORSZÁG Az idei első félévben 2327 egységgel csökkent a boltok, áruházak száma, 2011- hez képest pedig már 11 ezerrel. Visszaesett a boltos vállalkozások száma is, fél év alatt 1574 egységgel, négy év alatt pedig hétezerrel. A legnagyobb vesztesek a kisboltosok. Nőtt a bolt nélküli települések száma is 2011- 2015 között - írja a Blokkk.com. A KSH legfrissebb adatai szerint június 30-án közel 142 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyet kereshettek fel a vásárlók, ami viszont 2300 egységgel kevesebb a 2014 év véginél. Míg 2011. végéhez képest 11 ezerrel lett kevesebb a kiskereskedelemben tevékenykedő boltok száma, ezzel az ágazati vállalkozások száma is csökkent. Feltehetően a piaci verseny mellett az online kassza rendszere is megtette a magáét az elmúlt egy év alatt. Európai viszonyokhoz mérten még így is elaprózottnak számít a magyar kiskereskedelmi hálózat, így további leépülés várható az elkövetkező években is. Csökkent az üzletek alapterülete is, a 2011. évi 18,5 millióról 17,4 millió négyzetméterre, tehát egymillió négyzetméterrel kevesebb alapterületen tolonghatnak a vásárlók. Az átlagos alapterület 2 négyzetméterrel nőtt ugyanakkor, most éppen 123 négyzetméter, amely azért a nagyáruháztól messze van. MW Sok helyen nincs is bolt Több olyan település van, ahol egyáltalán nincs bolt: 2011-ben 3011 településen volt valamilyen üzlet, ma már csak 2958 a boltos települések száma, ami azt jelenti, hogy 53-mal gyarapodott azoknak a helyeknek a száma, ahol helyben nem lehet vásárolni alapvető árucikkeket. A legkisebb egyboltos vállalkozások körében az üzletszám csökkenés 2011-2015 között több mint ötezer egység volt. A 2-5 üzlettel rendelkező kisvállalkozások körében 3700 volt a boltszám csökkenés, a két sávot összevonva pedig a kisvállalkozások 9172 üzletet veszítettek el. Ez 80 százalékát teszi ki az ösz- szes bezárt üzletnek. Marad az e-matricás pótdíjbeszedés rendszere - Változhat a parkolási díjjal kapcsolatos bírságolás Több százezer autós próbált meg bliccelni MAGYARORSZÁG Tavaly 276 ezer pótdíjfizetési felszólítást küldött ki az e-matricák értékesítését és ellenőrzését végző Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt., ebből mintegy 2,5 milliárd forint pótdíjat fizettek be - tájékoztatta a Világgazdaságot a NÚSZ annak kapcsán, hogy a kormányzat a jelenlegi pótdíjrendszert átalakította volna, a pótdíjak beszedését a rendőrség hatáskörébe utalta volna át. Azoknak, akik a Dl, D2, U kategóriában, vagyis jellemzően személyautóval, e-matrica nélkül használják a díjköteles gyors- forgalmi utat - 30 napon belül - mintegy 15 ezer forint pótdíjat kell fizetniük, ezen túli fizetés Az ellenőrzés és ■ ;'W a díjak beszedésedül a NÚSZ feladata marad e-útdíJ TOIX V E-MATRICA VIGNETTE esetén pedig csaknem 60 ezer forint a bírság összege. A NÚSZ-nak nincsenek hatósági jogkörei, de fejlesztései révén növelni tudta az ellenőrzések hatékonyságát, és meggyőzte az érintett minisztériumokat, hogy értelmetlen változtatni a bevált rendszeren. Úgy tudjuk, hogy a NÚSZ a hazai bliccelők mellett a külföldiekkel szemben is egyre hatékonyabban tud fellépni, a társszervekkel fenntartott kapcsolatai révén. A NÚSZ nemrég integrálta díjellenőrzési rendszereit, a felállított kamerák egyszerre képesek az e-matricás, valamint a teherautók által használt HU GO e-útdíjrend- szerben is ellenőrizni a használati jogosultságot. Ezzel olyan helyeken is megvalósul a kamerás ellenőrzés, ahol ennek a technikai feltételei korábban nem voltak meg. Az integrációt követően a korábban csak HU-GO-el- lenőrzést végző portál az év első hét hónapjában csaknem 50 ezer jogosulatlan e-matricás úthasználatot regisztrált. Idén az első nyolc hónapban 8,69 millió e-matricát értékesített a NÚSZ Zrt., az ebből származó bevétel bruttó 45,4 milliárd forint volt. A társaság tájékoztatása szerint az e-matricás bevételek időarányosan teljesültek. Az e-matrica-vásárlás, elmulasztását tehát továbbra is pótdíjfizetéssel szankcionálja a NÚSZ, de valószínűleg változik a parkolással kapcsolatos bírságolás gyakorlata. Ha a parlament elfogadja a módosítást, akkor nem a szabálysértés konkrét idejétől ketyeg az óra, hanem akkortól, amikor a vétkes jármű üzemben tartója az erről szóló postai értesítőt kézhez veszi. Ezen a ponton azért változik a jogszabály, mert a jelenlegi gyakorlatban nem igazolható, hogy a járművezető megtalálja-e a bírság fizetésre felszólító, a szélvédőre helyezett „mikuláscsomagot”. D. J. 2,5 milliárd forintot fizettek a bliccelők az elmúlt évben
