Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-11-29 / 44. szám

2015. NOVEMBER 29., VASARNAP SZTORI Attól, hogy egy étel meghonosodott nálunk, még nem biztos, hogy a miénk rack Obama, Ferenc pápa - nehéz olyan hírességet találni, akiről mint kérés, Zaya Vandan ne hal­lott volna. No, napjaink magyar politikusa némiképp érthetően hiányoznak a listáról. A divathul­lámok persze jellemzőek, az Al­konyaitól pirkadatig című kult­film idején George Clooney mo­dern törzsi nyaktetkója aratott, s mindig kedveltek a különféle szö­vegek, idézetek. Előfordulnak hor­rorbeütésű figurák is. Olykor tel­jes testet betöltő, jakuza-típusú színes megrendelések is jönnek. Ma már nem lehet olyan szak­mát mondani, amelynek képvise­lői tabuként tekintenének a teto­válásra. Orvos, ügyvéd, sőt, egy­házi ember is tetováltat, utóbbi Jé­zus életét a felsőtestére. De a hit nem oly múlékony, mint a percce- lebek népszerűsége. Balassa Tamás Megküzdünk a kü rtőska I ácsért Hagyományos román termék­ként regisztráltatná az EU-ban a kürtőskalácsot Románia, de nem lesz egyszerű dolguk, mert hazánk is megküzd érte. Fábos Erika HUNGARIKUMOK Romániában ed­dig egy szilvalekvár rendelkezik a hagyományos termék megneve­zéssel. Achim Irimescu, a románi­ai mezőgazdasági miniszteri tárca várományosa jelentette be, hogy a kürtőskalács mellett a szebeni sza­lámi, az Ibanesti-i sós túró és a bar- casági Novae füstölt hal európai vé­dettségét szeretnék elérni. De a Magyarországon bejegyzett Nemzetközi Kürtőskalács Szaktes­tület már 2013 decemberében kez­deményezte, hogy hagyományos különleges termékként jegyeztes­sék be a kürtőskalácsot az Európai Unióban. A testület azért alakult, hogy védettséget szerezzen a szé­kely-magyar sütemény számára. Az agrártárca be is jelentette: fel­lépnek a kürtőskalács „hagyomá­nyos különleges termék“ uniós be­jegyeztetése érdekében. Horváth Dezső gasztronómiai szakíró szerint a kürtőskalács ere­detije se nem román, se nem ma­gyar. A XVIII. századi magyar sza­kácskönyvekben nem szerepelt, holott egy 1450-es heidelbergi le­írás már közzéteszi a dorongos kőt- tes sütemény, vagy a dorong fánk receptjét, ami szinte a kürtös kalá­csé. Ha tehát dönteni kell, az erede­ti recept inkább német. „Más kérdés, hogy Erdélyben megmaradt és a napi konyha részé­vé vált, míg Németországban elfe­lejtették. Újabb kori hódítása tehát Erdélyhez kötődik. Szoktak úgy igazságot tenni, hogy a kürtőska­lács „keletkezését” onnan számít­ják, amikortól a karamellizált cu­kor rákerült, ezt erdélyi újításnak tarják” - mondta Horváth Dezső. Ha a kürtös kalács nem is biztos, két olyan édességünk van, ami rög­tön világhírű lett, ahogy elkészült. A Dobos-torta, Dobos C. József keze munkája, aki nem is cukrász, ha­nem szakács volt és 1885-ben szü­letett meg a híres desszertje. Az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás magyar éttermében pedig a Rákó­czi túróslepény volt a legnagyobb siker, ahol Rákóczi János volt a konyhafőnök. Ő kreálta a híres sü­teményt, s ugyancsak szakács volt. Nemcsak a sütemények között van marakodás azon, melyik nem­zet sajátja egy recept. A magyar­nak tekintett lángos, a lecsó vagy a töltött káposzta sem magyar éte­lek. Nehezíti a dolgot, hogy az első magyar nyelven írt szakácskönyv csak a 17. századból maradt ránk.- Az első nyomtatott magyar nyelvű szakácskönyv legrégebbi fennmaradt kiadása Szakácsmes­terségnek könyvecskéje címmel 1695-ben jelent meg Kolozsváron, Misztótfalusi Kis Miklós nyom­dászműhelyében - mondta Hor­váth Dezső. - Mivel az 1695. évi példányok címlapján az olvasható, hogy „most megbővíttetvén több szükséges és hasznos étkek neme­inek készítésével”, létezett korábbi kiadás. Mivel a leírt receptekben több nemzedék tudása is felhal­mozódhatott, úgy ez a 16. századi magyar konyháról is képet ad. Eb­ből kiderül, hogy a káposztás éte­lek közül rengeteg tekinthető ma­gyar ételnek, mert már az első is­mert receptgyűjteményünkben, több mint húsz káposztás leírás volt. Többségük Erdélyből került a magyar konyhába. A török hatás is erős a gasztronómiánkra, tőlük kaptuk például a lángost és a töltött káposzta is az ő közvetítésükkel ju­tott el hozzánk." Horváth Dezső szerint a pásztor ételek magyar ételek, akár még a honfoglaláskori gyökereket is őr­zik. Legelismertebb a gulyás.- A klasszikus vagy igazi gulyás receptnek azt tekintjük, amiben pi­rospaprikát is használtak - mond­ta Horváth Dezső. - Ez 1826-ban je­lent meg, egy kassai szakácskönyv­ben. Ez az ételünk olyan népszerű, hogy már 1868-ban egy egész sza­kácskönyvet szenteltek neki, fran­ciául íródott és Strasbourgban je­lent meg, de nemrégiben Ameriká­ban az ötödik legszeretettebb étel volt egy közvélemény-kutatásban. A halászlé, a pörköltek ugyancsak a magyar konyhához tartoznak és igaz még nem évszázados, de ere­deti magyar recept a brassói apró­pecsenye, a székely káposzta, vagy az újházi-tyúkhúsleves is, ami hi­vatalosan kakasból készült. Kü­lönbség tehát, hogy egy étel csak elterjedt, meghonosodott nálunk, vagy az eredete ide köthető. A leghíresebb magyar szakácskönyv sem magyar, hanem fordítás Az elmúlt években legdivatosabb magyar szakácskönyv az 1829- ben megjelent Czifray István ál­tal jegyzett receptgyűjtemény. Erre úgy szokás hivatkozni, mint magyar konyha valódi értéke­it bemutató gyűjteményre. Hor­váth Dezső szerint azonban ez a könyv nem magyar és nem is az a szerzője, akinek tulajdonítják.- Trattner Mihály kiadásában, 1818-ban már megjelent egy szakácskönyv, amit németből fordított CZ. I. monogrammal a „szerző” - mondta Horváth De­zső. - Tudjuk, hogy ez a jelölés Czövek István jogászt jelöli és az 1829-ben megjelent könyv, az 1818-as bécsi szakácskönyv for­dításának, harmadik kiadása. A félreértés onnan eredhet, hogy 1829-ben Trattner már nem élt, veje vette át a könyvkiadót és nem tudhatta kit takar a monog­ram. Élt azonban akkoriban egy híres szakácsmester, akit így hív­tak, de az egészen biztos, hogy a híres Czifray könyvet, nem Czif­ray István írta, mert az egy oszt­rák gyűjtemény fordítása. Obamát, Ferenc pápát Lenint, valamint a kevésbé örök szerelmet is tetováltatják BŐRRE MENŐ I AZ ÖNKIFEJEZÉS Ma már nem tabu a tetoválás: orvos, ügyved, de olykor meg egyházi ember is tetováltat BŐRRAJZ Nem is volt olyan rég, 1990 környékén, ami­kor a test tetoválása itthon bűnös viselkedésnek szá­mított, viselőinek a leg­többen látatlanban kiosz­tottak volna egy életfogy- tiglant. Az előítélet a bör- töntetkókból, az alkarra varratott átszúrt szívek­ből és Szeretlek Bözsik- ből indulhatott. Ehhez képest ma már divatos a tetovált test. Zaya Vandan, a Te­toválok Éjszakájának szervezője elmondja: amíg ma csak Buda­pesten több száz sza­lon működik (sajnos, de erről később), ad­dig 1993-ban a má­sodikat nyitotta fér­je, Sárközi Zsolt. Ő 1990-ben még titkolta, uuvei íug- lalkozik, pár évvel később a Dark Art Tatoo nemzetközileg elismert, hosszú várólistás művésze lett. A 90-es években az alkotók kül­földi magazinokat forgattak, kí­sérletezgettek. Aki igazán ügye­sen dolgozott, annak híre ment. Az áttörést a 2000-es évek „ipa­ri forradalma“ hozta meg, korsze­rű anyagokra és berendezések­re cserélve a kellékeket. Később a tengerentúlon elindultak a va- lóságshow-k, a Miami Ink, az LA Ink, ami a boomot jelentette a te­Star Wars-minták és ajándék tetkó a Tetoválok Éjszakáján toválásban. Fiatalok tömege akar­ta ezt a szakmát választani. Az eredmény az lett, hogy sok mű­vész mellett sok „kutyaütő is gya­korolja e tevékenységet“. Vizsga hazánkban nem kell hozzá, tan­folyamokon lehet tanulni, szem­ben Ausztriával, ahol anatómiai, szövettani, virológiái modulokból kell vizsgázni. A Tetoválok Szakmai és Érdek- védelmi Egyesülete próbál fellép­ni azért, hogy a szakma letisztul­Százkét művész egy időben lesz látható alkotás közben az idei Teto­válok Éjszakáján, ahol a látogatók ajándék egy tetoválással is gazda­gabbak lehetnek. A tehetséges fia­talok mellett a rendezvényen nem­zetközileg elismert, több hónapos, jón, a tetováltatok ötletszerű ösz- szekaristolás helyett művészi ki­vitelezéssel, felelős alkotóval ta­lálkozzanak. Zaya Vandan szá­mos példát említ, amikor a tétová­iénak meg kell próbálnia lebeszél­nie a megrendelőt.- Tizennyolc év alatti fiatalokat nem szabad vállalni, mert kifor­ratlanok, a tetoválás viszont hosz- szú távú döntés - mondja Zaya Vandan. - Szívesen járunk gimná­ziumokba, hogy beszéljünk a fia­vagy akár éves várólistás művé­szek is részt vesznek. Az esemény mögött áll a Tetoválok Szakmai és Érdekvédelmi Egyesülete (TSZÉE), biztosítva a művészi kivitelezést. A rendezvényen piercerek is dolgoz­nak, akik szintén sorsolás alapján tatoknak a tetoválásáról, sok he­lyen szívesen fogadnak, másutt lecsapják a telefont. A szakértő hozzátette, érdemes lebeszélni a tetoválásra vállalko­zókat arról is, hogy elsőre látha­tó helyre, kézfejre, nyakra, arcra kérjenek mintát. Ezeket a felüle­teket csak akkor célszerű válasz­tani, ha máshol már nemigen van hely. Szintén helyt kell állni, ha valaki a szerelme arcmását sze­retné magán látni. Ennek ugyan­ingyen helyeznek be testékszere­ket. Az esemény a Csillagok hábo- rúja-sorozat előtt tiszteleg: 15 mű­vész Star Wars-mintával készül a rendezvényre, amelyet a Dürer Kertben és Dürlinben rendeznek december 5-én. is, ha lesz, nem fog örülni a követ­kező partner. És nehéz az arcból Mária-képet kreálni, aztán a túl sok takaró tetoválásból előállhat egy nagy fekete négyzet - moso­lyog a lehetőségen a szervező. Nemcsak a tetoválás megítélé­se, a minták trendje is változott. A 90-es évek elejét a nonfiguratívok uralták, mára a realisztikus áb­rázolások népszerűek. Ebből vi­szont: bármi, illetve bárki. Lenin, Che Guevara, Dosztojevszkij, Ba-

Next

/
Thumbnails
Contents