Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-26 / 277. szám
g MEGYEI KÖRKÉP 2015. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK HÍREK Emlékműsor és kiállítás Tamásiban TAMÁSI A Szovjetunióba elhurcoltak emléknapja alkalmából emlékműsort rendeztek a Könnyű László Városi Könyvtár olvasótermében. Az eseményt Porga Ferenc polgármester nyitotta meg, majd Lehmann Erzsébet visszaemlékezéseiből Fegyveresi Anikó olvasott fel részleteket - mondta el Czom- pó Márta könyvtáros. Ezt követően dr. Bognár Zalán, a Ká- roli Gáspár Református Egyetem docensének „Málenkij robot-különös tekintettel a német származásúakra” című előadását hallgathatták meg ez érdeklődők. B. L. A kukoricát levágták TOLNA MEGYE Csaknem teljesen befejezték a kukorica betakarítását a megyei gazdálkodók. A 90 323 hektárnyi termőterületnek a 95 százalékán már levágták a tengerit, a hektáronkénti megyei átlag 7,4 tonna lett, ami jóval az országos átlag felett van. Az őszi búza (48 ezer hektáron) és az őszi árpa (11500 hektáron) vetése is a vége felé közeledik. A tervezett területen, 85 ezer hektáron, a mélyszántást eddig 40 ezer hektáron sikerült megoldani. Ez utóbbi művelet már a tavaszi vetéseket készíti elő. M. I. Megtalálták a táskatolvajokat PAKS Táskát loptak november 21-én éjszaka egy paksi szórakozóhelyen, benne készpénzzel, iratokkal és egyéb értékekkel. A Paksi Rendőrkapitányság eljárást indított lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A rendőrök egy 21 éves férfit és egy 16 éves helyi lakost gyanúsítanak a lopással. A táskát, a készpénz egy részét a szórakozóhely közelében megtalálták és lefoglalták, közölte a megyei főkapitányság sajtószolgálata. 1.1. Rendhagyó programot szervezett romának és rendőröknek az együttműködés továbbfejlesztése érdekében a megyei rendőr-főkapitányság és a Területi Kisebbségi kapcsolattartó Munkacsoport a budapesti Terror Háza Múzeumba. Ihárosi Ibolya Harmincketten vettek részt a közelmúltban azon a programon, amely során harmincketten ellátogattak a Terror Házába, majd az Országos Rend őr-fők a p i tá ny Ságra, ugyanis a résztvevők közül tizenöten rendőrök voltak, a többiek pedig roma vezetők. Mindkét fél érdeke, hogy jó legyen a kapcsolat a rendőrök és romák között. A megyében már sok évre nyúlik vissza a formalizált kapcsolat is, együttműködési megállapodás formájában. Azt, hogy a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság ilyen eredményes együttműködést alakított ki a megyei és a területi roma nemzetiségi önkormányzatokkal, országos szakmai elismertségnek örvend. Hangsúlyosan beszélt erről az Országos Rendőr-főkapitányságon Lakatos Tibor ezredes, a Központi Kisebbségi Kapcsolattartó Munkacsoport (KKKM) vezetője. Ez esetben is mindkét fél megelégedésére. A mindennapok gyakorlatában is működő együttműködésnek köszönhetően az évek során nem egy konfliktust sikerül feloldaniuk. A korábbi programok közt szerepeltek, már konferenciák, oktatások, kerekasztal-be- szélgetések. Orsós Zoltánnak, a főkapitányság romaügyi területi összekötőjének ötlete volt, hogy a személyes kapcsoltok elmélyítése céljából szervezzenek másfajta programot is. Azért éppen a Terror Házába, mert a holocaust, a náci és a kommunista diktatúra is olyan téma, amelyekről van még mit tanulni és beszélgetni. Kérdésünkre elmondta, mivel az ötletre fogadókésznek mutatkozott a múzeum, a megyei rendőri és roma vezetők, nem volt akadálya az útnak. Hozzátette, hogy az együtt töltött nap, a közös élmények sikeresen mélyítették el a már meglévő kapcsolatokat. Talán még idén, de a jövő év elején mindenképpen szeretnének konferenciát szervezni az aktuális társadalmi kérdésekről, például a romák helyzetéről, migrációról. A Terror Háza Múzeumot legalább egyszer mindenképpen látni kell. Valóban hatásosak az annak is szánt érzelmi efektek. A pinceszint börtöncellái önmagukban is rettenetesek. Ahhoz azonban, hogy érdemben szólni lehessen a kiállítás tartalmáról, nyilván végig kellene nézni a rengeteg képet és apró betűs feliratokat, a falakra felkasírozott újságcikkeknek a jelentős részét. Találkozás a Terror Házában Fogadta a csoportot Schmidt Mária. Széchenyi-díjas történész. a Terror Háza Múzeum, a XX. és a XXL Század Intézet főigazgatója. a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. Az érdekes beszélgetésben elmondta, véleménye szerint a cigányok nem mutatják fel a társadalomnak saját hőseiket. A cigányoknak büszkének kellene lenniük kultúrájukra, azt autentikusan bemutatva. Ki kell állniuk saját magukért. Hiányolták a roma vezetők, hogy a Terror Házában a romákról és az ellenük elkövetett bűnökről alig esik szó. Megkérdezték, hogy tervezik-e roma múzeum létrehozását. A főigazgató erre azt válaszolta, hogy nem szeretne egy ma is létező, aktív kultúráról múzeumot kialakítani. Folyamatban van viszont a cigány kulturális központ létrehozása, amelyre a pénz Is megvan, mielőbbi megvalósításának nem ez az akadálya. Hogy mi, azt nem részletezte. Szóba kerültek a múzeum keltette érzelmi hatások, amelyekkel kapcsolatban a főigazgató azt mondta, fontos, hogy megéljük az érzelmeinket, a negatívokat is. de a világnak legfőképpen szeretetre van szüksége. Korábban nem tapasztalt érzelmek Sárközi Károly, az Országos Roma Nemzetiségi Önkormányzat egyik megyei tagja kérdésünkre hangsúlyozta, hogy valós, tartalmas együttműködés van a megyében a romák és rendőrök között. Mint mondta, nagy hatással volt rá a Terror Háza, mert olyan érzelmeket adott számára, amilyeneket korábban nem élt át. - Éreztem a múltat, élem a jelent és aggódom a jövőért. Utóbbit azért, mert ismét felfedezni véli, a letűnt idők szélsőséges erőit. Ha ez a fajta gondolkodásmód, eszmerendszer, ideológia felüti a fejét, akkor amit a múzeumban éreztem, annak van alapja, fogalmazott. Bízik viszont abban, és ez nem roma kérdés, hogy ebben az országban, szeretett hazájában, elgondolkodnak azon, hogy nincs helye az acsarkodásnak, mert az acsarkodásért már megfizettünk, ők ráadásul magyarként és roma emberként is. Szerinte a cigányság mindig békeszerető nép volt, soha nem kezdeményeztek konfliktusokat. Elviselték azt is, hogy a mindenkori társadalom perifériáján, akár meg is alázták őket. Magyarként és romaként is csak annyit kérnek, hogy egyenjogú emberként bánjon velük a magyar nemzet. A térség önzetlen segítőit díjazták TAMÁSI A térség véradóit köszöntötték nemrégiben, a Tamásiban rendezett ünnepségen. Vannak közöttük, akik már több mint százszor segítettek embertársaikon, így Haág János 113-szoros, Berkes Béla 103-szoros, Tóthi György 102-szeres és Hermann Ádám 101-szeres véradó. Nyolcvanszoros donorként vehetett át elismerést Panácz László és Sáliéi Lajos, 75-szöröként Varga Zoltán Sándor, 70-szeresként Orsós István és Kovács Béla, míg hatvanszoros véradóként Ercsényi- né Szőke Katalin és Szűcs Józséf. Az 50. véradás alkalmából Mar- csa Jánosnét, Iker Magdolnát, Kovács Mária Piroskát, Tóth Istvánt, Csike Tamást, Porga Józsefet, Sólyom Istvánt, Szabó Istvánt és Száraz Istvánt köszöntötték, a 40-szeres véradók Mikoly Tibor Márton, Gaál Sándor, Varga István Albert, Adrián Péter, Csuti Klára Ida és Schellenberger Ervinné, a harmincszorosok Kis Miklós, Lipics József, Katona Ferencné, Ötvös Zsolt, Vacsora József, Frei Zoltán, Jakab János, Kárász Attila Miklós, Rom- sics József, Dávid Ferenc és Var- jassy János Géza. Véradás szervezői munkájáért ezüst emlékérmet kapott Szita Gyuláné, a véradó mozgalom támogatásáért Tamási önkormányzatát és a Kop-Ka Zrt.-t díjazták, az önkéntesek közül Kaszás Lászlónét, Pintér Lászlónét és Jakab Jánosnét. H. E. Tilinger Sándor az ötórai teán DOMBÓVÁR Tilinger Sándor volt Markovits Magdolna Ötórai Tea című beszélgetéssorozatának legutóbbi vendége. A dombóvári fotós mesélt a gyerekkoráról, a családjáról, arról, hogy Ba- lássy Gyuszi bácsi szakköre révén miként került kapcsolatba a fényképészettel, hogyan alakult az életútja. Szóba került, hogy Tilinger Sándor korábban újságoknak, így lapunknak is készített képeket, és az is, hogy kezdeményezésére alakult meg újból a dombóvári fotóklub. A beszélgetés végén régi képekből, köztük a fotós díjazott fényképeiből volt vetítés. H. E. A zenekar idén éppen a mozgalmasnak ígérkező adventi időszakban ünnepli húszéves fennállását Több mint negyven Csuigó-koncert karácsonyig TOLNA MEGYE A Csurgó Zenekar december 1-je és karácsony között több mint negyven koncertet ad szerte az országban. Már jó ideje nem került hullámvölgybe a csapat, mely idén éppen az adventi időszakban ünnepli húszéves fennállását. A következő hetekben Baranya megyében, Budapesten, Csókakőn,, de Tolna megyében több helyen, így Bátaszéken, Pakson, Tamásiban is megfordulnak a medinai zenészek. - Nehéz végigcsinálni egy-egy ilyen pörgősebb időszakot, de nagyon nagy öröm, hogy egyre több helyen szeretnek, ajánlanak, és vissza is hívnak minket - mondja a zenekar vezetője, Siklósi Krisztián. ElsősorElsősorban gyerekeknek szóló koncerteket adnak, gyakran vissza is hívják őket ban gyerekeknek szóló koncerteket adnak, de mintegy kedvtelésből vállaltak felnőtteknek szóló népzenei fellépéseket is. A zenekar ebben a húsz évben sokat vállalt, a zenei világ széles szeletét hasította ki, ennek megfelelően énekelt verseket, a ‘20-as, ‘30- as évek zenéjét is játszotta népzenei repertoárja és saját számai mellett. A szekszárdi és környékbeli óvodákban már évek óta heti rendszerességgel tartanak mozgáskoordinációs foglalkozásokat. 2007-től nemcsak óvodákban, hanem koncerteken is zenélnek a kicsiknek. Siklósi Krisztián úgy érzi, jó úton járnak, és a céljuk is az, hogy elsősorban a legfiatalabbakhoz szóljanak. B. K. Szülinapi buli A Csurgó Zenekar december 12- én, a bonyhádi táncházzal ösz- szekötve ad születésnapi koncertet a művelődési házban, így ünnepli huszadik évfordulóját. Siklósi Krisztán, az együttes frontembere kevés dolgot áruit el a nagy eseménnyel kapcsolatban. de annyit igen. hogy most is készülnek meglepetésekkel. A műsorban komoly szerephez jut a népzene, lesznek olyan dalok, melyeket megszerettek és magukra igazítottak (például Quimby), és gyerekkoncert-rész- letet is lát. hall tőlük a - remélhetőleg aktív - közönség. A « I I I < I