Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-23 / 274. szám

2015. NOVEMBER 23., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD f róla nyilván, törekedni fog arra, hogy mind konformistább visel­kedést tanúsítson, a tüntetések­től inkább tartózkodik majd - vé­li Majtényi László. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információsza­badság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a parlament által a múlt héten elfogadott jogszabály nem alkotmánysértő. Az ugyan nem kérdés, hogy korlátozza a magán­szférához való jogot, de garanci­ákat tartalmaz arra, hogy csak a legfontosabb állami célok, pél­dául a bűnüldözés, terrorelhárí­tás esetén és csak ehhez rendelt adatkérők tehetik ezt. A tervezet­hez képest a jogalkotó a NAIH ag­gályait elfogadva kivette a sport- rendezvények beléptetésével ösz- szefüggő adatkérés lehetőségét. Arra a kérdésre, hogy az adat­kérésre jogosult állami szervek, köztük a nemzetbiztonsági hi­vatalok jellegéből adódóan való­A biometrikus arcképprofil (a külső személyiségjegyek mé­résével) nem azonos az em­ber arcmásával, vagyis a róla készült portréfotóval. A profil­hoz az arcnak bizonyos pontja­iból képeznek számokból álló adatsort, és ehhez a számsor­hoz sem a személy nevét ren­delik, hanem egy technikai kapcsoló számot. A biometri­kus sablon közvetlenül, végle­gesen, megváltoztathatatla­nul és letagadhatatlanul kap­csolódik az emberhez. Lecse- rélhetetlen, szemben a sze­mélyi okmányok számával. ban nyugodtak-e lehetünk-e jog­követő állampolgárként, a címze­tes egyetemi tanár kiemelte: csak bűncselekmény elkövetésével le­hetne eltérni a biometrikus adat­kezelés törvényes céljaitól.- Ne feltételezzünk törvénysér­tést az állami szervekről, sokkal inkább szorgalmaznám a biza­lom erősítését állam és állampol­gár között - mondta lapunknak Péterfalvi Attila. Kik használhatják majd a nyilvántartást? Az arcképprofil személyes adat, amelyet célhoz kötötten hasz­nálhat a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-vég­rehajtás vagy a nyomozást vég­ző szerv. Az arcképelemzés is­meretlen személy azonosításá­ra vagy személyazonosság el­lenőrzésére használható. A jog­szabály hatályba lépését köve­tő ősfeltöltéssel, mai ismerete­ink szerint mintegy 4 milliárd fo­rintból, 50 munkatárssal meg­alapítandó központba kerülnek az arcképek, amelyekből az arc­képprofilt képzik. A központ útlevélből vagy jogo­sítványból származó fényképe­ket kap meg, de eljutnak hoz­zá á menekültügyi és a közpon­ti idegenrendészeti nyilvántar­tás fotói is. Egyetért vele? Péterfalvi Attila „Nemcsak a törvénynek kellett megfelelni a célhoz kötöttség elvének, hanem minden ügy­ben indokolni kell a kérés cél­szerűségét. Az általános és un i- verzális azonosító kód haszná­lata alkotmányellenes, ezért fontos kiemelni, hogy a felhasz­nálás nem lesz általános. Mivel emberi munkaerő kell hozzá, nem lesz automatizált sem. Az informatikai rendszerek jelle­géből adódóan minden adatké­rés visszakövethető lesz.” Majtényi László „A lakosság egészének és ide­genrendészeti, menekültügyi nyilvántartásokban szereplő I külföldieknek az arcképmodell- jeit kezelő nyilvántartás eszköze olyan alapjogi korlátozás, amely elbukik a szükségesség és ará­nyosság tesztjén. Ez a törvény ebben a formában nem ment volna át a Sólyom László elnök­letével működő Alkotmánybíró­ságon, de a Paczolay Péter vezet­te taláros testületben is kérdé­ses lett volna a többsége.” Optimistán készül Áder a párizsi klímacsúcsra BUDAPEST Több tényező is op­timizmusra ad okot az ENSZ pá­rizsi klímakon­ferenciája előtt Áder János köz- társasági elnök Áder János értékelése sze­rint. Az államfő a Kossuth rádió Vasárnapi újság műsorában ezek egyikeként beszélt arról, hogy Ba­rack Obama amerikai elnök és a Kínai Kommunista Párt központi bizottsága is a klímaváltozást ne­vezte a legfontosabb nemzetbiz­tonsági kihívásnak. A két legna­gyobb szennyezőről beszélünk - hívta fel a figyelmet Áder, kitérve arra, hogy a két ország tavaly ok­tóberben megállapodást is kötött a klímaváltozás kedvezőtlen ha­tásainak visszaszorításáról. Biztatónak nevezte, hogy azok az elsősorban olajipari cégek, amelyek korábban Koppenhá­gában „megfúrták” a megálla­podást, ma mellette vannak. Az, hogy a végrehajtást is ilyen lel­kesen támogatják-e majd, az egy másik kérdésmert így is jelentős különbség van a hozzáállásban. A kiotói konferenciához ké­pest sokkal több lesz a résztve­vő, s 156 ország már tudatta, mi­lyen kibocsátás-csökkentést vál­lal. Ebből azt is lehet tudni, hogy milyen eredményei lesznek, ha maradéktalanul végrehajtják azt - fűzte hozzá Áder. Az elnök a klímaváltozás - már ismertebb következményei mel­lett - a parlagfű továbbterjedését, az új kórokozók, növénykártevők megjelenését is említette. Pél­daként hozta a tigrisszúnyogot, amely hatvan éve csak Ázsiában volt jelen, mára már Európában is életképes populációja jelent meg. A rovar trópusi betegséget ter­jeszt, ami ellen nincs gyógyszer. MTI/MW Tudta-e? Kormányzati Facebookként lett ismert, mintha tízmillió magyar fényképalbumaként lapozhatnák a hatóságok ké- nyükre-kedvükre. Az arckép- profil-nyilvántartást vezető bio- metrikusadat-központ szabá­lyozása azonban nem ad lehe­tőséget a térfigyelő kamerákra tapadó Nagy Testvér-üzemmód­ra. Ehhez a hatóságoknak tör­vényt kellene sérteniük. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu BUDAPEST A minap hozott par­lamenti döntés januártól ősfel­töltéssel rendszerezi egységes adatbázisba a személyes okmá­nyokon szereplő fotókról készült profilokat, vagyis számokból ál­ló adatsorokat, és kódokat rendel hozzájuk. A magánszférát korlá­tozó döntés már a tervezetekor megérintette a jogvédőket. A bio­metrikus adatbázis szerintük al­kalmas lehet arra, hogy arcfel­ismerő rendszerrel összekötve megállapítható legyen egy tünte­tésen vagy futballmeccsen részt­vevők személyazonossága. Az arckép ugyanis együttműködés, személyes okmány átadása nél­kül is beazonosíthatóvá tesz. Majtényi László egyetemi ta­nár, az Eötvös Károly Közpoliti­kái Intézet (EKINT) elnöke oszt­ja az aggályokat.- Ettől a törvénytől van okunk félni - mondta kérdésünkre a jog­tudós -, és ennek a pudingnak nem az evés lesz a próbája. Ezt a pudingot nem szabadott volna megfőzni. Látványos botrányok persze nem várhatók, hiszen ezek az adatkezelések természetszerű­leg nem a nyilvánosság előtt tör­ténnek, a törvény önmagában el­fogadhatatlan. Az egyetemi ta­nár elmondta: Izraelben hason­ló módon, Ausztráliában pedig, és ez fontos különbség, intézmé­nyek, hatóságok szerint megosz­tott, tehát nem önálló és egységes formában működik biometrikus adatot rögzítő rendszer. Auszt­rália, tette hozzá, mintajogállam demokratikus garanciákkal és erős társadalmi kontrollal, hata­lommegosztással, Magyarorszá­gon szerinte jó ideje nem beszél­hetünk mintajogállamról. Az EKINT elnöke kiemelte: hazánkban a személyes adato­kat három nagy állami rendszer megosztva kezelheti: a személy­azonosítójel, a taj-szám és az adó- azonosító jel elkülönített adatbá­zisokban szerepelnek. A biomet­rikus arcképprofil nyilvántartá­sa ugyan nem lesz univerzális azonosító, de az említett három rendszer mellé egy negyediket épít, mondta. Az egyetemi tanár az informá­ciós önrendelkezés fogalmát be­vezető 1983-as karlsruhei bíró­sági határozatra is utalt.- Ha egy polgár bizonytalan abban, milyen adatokat tartanak A jogszabály korlátozza a magánszférához | való jogot, de a garanciákkal próbálja kivédeni a törvénysértéseket, Vagyis - biztonságunk érdekében - csak az árra jogosultak használhatják az adatbázist Egy hét múlva kezdődik Az ENSZ november 30. és de­cember 11. között tartja 21. klímakonferenciáját Párizsban; a 195 országot érintő tanács­kozás célja egy olyan globális megállapodás aláírása, amely­nek betartásával sikerül vissza­szorítani az éghajlatváltozást és 2 Celsius fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést. Kevesebb a kiadó lakás, ezért szöktek meg az albérleti árak - Mára lecsillapodott a bérbeadói piac Irreális elvárások a fizetőképes kereslethez képest MAGYARORSZÁG Az iskolaév elrajto­lása után lecsillapodott a bérbe­adói piac, októbertől megállt a nö­vekedés - áll a Jófogás és a GKI Di­gital országos, albérletpiaci elem­zésében. Miközben a napi hírek az emelkedő árakról, a bérbeadói piac dinamikus növekedéséről szólnak, az igazság az, hogy 2015- ben sem a kiadó lakások, sem az albérletkeresők száma nem nőtt jelentősen. Az albérleti piacon ta­pasztalható változások elsődleges mozgatórugója a kiadó körből ki­kerülő és az eladó körben megje­lenő ingatlanok magas aránya. Az öngerjesztő áremelkedés sokkal inkább tükrözi a lakás- tulajdonosok már-már irreális elvárásait, mintsem az albérle­Igencsak izzasztó dolog egy jó albérletet találni a diákoknak Budapest/vidék arányok Míg vidéken már akár egy há­rom szobás lakás is bérelhe­tő 100 ezer forint körül, addig Budapesten ennyiért ma leg­feljebb egy egyszobás lakást mérnek. A nagyobb egyetemi városok jellemzően 2-3 hóna­pos csúszással szokták követ­ni a fővárosi ártrendeket, de az idén Budapesten az első fél­év átlagos érték felett marad­tak az albérleti árak, a megyei jogú városok esetében viszont nyár végére nagyjából vissza­tért a rend. tét keresők valós fizetési képes­ségeit. Kevesebb a kiadó lakás, így tudtak jelentősen emelkedni az árak. Úgy tűnik azonban, az iskolaév elrajtolása után lecsilla­podott a piac, októbertől ugyanis megállta növekedés. Az albérletek „használói” alap­vetően két fő csoportba bontható­ak: a hosszú távon bérlő, saját in­gatlannal nem rendelkezők kö­rére, másrészt a felsőoktatási in­tézményekben tanulók csoport­jára. Utóbbiak köre az, amely jel­lemzően meghatározza az albér­letpiacot, hiszen nagyobb fluktu­ációt generál. Az albérlethirdeté­sek számának változásából látha­tó, a februári, valamint a szeptem­beri felsőoktatási képzések indu­lása jelentős hatással van a kíná­lati oldalra. Az ezt megelőző hóna­pokban, a ponthatárok kihirdeté­sekor s a képzések tényleges in­dulásakor nyílik lehetőség a jobb áron történő újbóli bérbeadására. A Jófogás.hu a keresztfélévek in­dulására jósolja a következő nagy lakáskeresési hullámot. Az albérleti piac szinte csak a fővárosban és a megyei jogú váro­sokban működik érdemben, jólle­het a nyári és őszi csúcsot követő­en az év végére ott is jelentős mér­tékben lecsökken a kiadó ingatla­nok köre. Ennek oka, hogy már jó­val kevesebb felsőoktatásban ta­nuló keres albérletet, és a hasz­nált ingatlanok piaca folyamato­san élénkül. MW

Next

/
Thumbnails
Contents