Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-18 / 270. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. NOVEMBER 18., SZERDA Hit és gerinc Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu N incs még egy olyan ország mint a miénk, ahol az emberek ennyire a lelkűkre vennék a napi politika eseményeit. Hall­gattam a tévét vacsorakészítés közben, olyan műsor ment, amibe betelefonálhattak, és elmondhatták a véleményüket a nézők az adott témában. Egy idősebb hölgy fejtette ki elkeseredetten a po­litikusokkal kapcsolatos negatív észrevételét. A monológja végén már szinte sírva mondta: nem lehet, hogy most is csalódnia kell. Hallgatom az embereket az utcán, a boltban, ott is sokan a politi­kusok viselt dolgait taglalják, ki így, ki úgy ítéli meg a helyzetet, de kevés a közömbös ember. Köny- KÍ az 3 bálák, aki nyű lenne azt mondani, nem a törvény minden ezen az em|)er élete, kit ^ . érdekel, ki mit csinál, van ennél betűjét betartja . fontosabb dolgom is. De hát ez így nem igaz. Mert igen is szá­mít, hogy egy országnak van-e tekintélye, az itt élőknek hite, tar­tása, gerince. Vajon milyen hatást vált ki a hétköznapi állampol­gárból az a hír, hogy a „nagyokra" csak rugalmasan vonatkozik a törvény szava, rajta viszont minden egyes betűjét számon kérik?! Kisebb stiklikben felmentést ad magának ma az is, akinek amúgy lenne erkölcsi tartása, de minek, mondja magában. Ki az a balek ebben az országban, aki pontosan adózik, a törvényt minden vonat­kozásában betartja? Könnyebb, jobb lesz ettől az élete? A választ le sem merem írni. Erkölcsileg kinek van hitele ilyen helyzetben bár­kin számon kérni kisebb-nagyobb szabálytalanságokat? Érthető tehát, ha az idei ősz rosszkedvűvé, kiábrándulttá teszi az embereket. És erről nem az időjárás tehet. Süt rólunk a pesszi­mizmus, ingerültek, barátságtalanok vagyunk egymással. Ki te­het erről? A választ mindenki a saját ízlése szerint fogalmazza meg. Gondatlanul elkövetett hamis vád SZEKSZÁRD Ritka bűncselek­mény ügyében hirdetett ítéle­tet a Szekszárdi Járásbíróság. A szakembereken kívül bizony­nyal nem sokan tudják, hogy a hamis vád vétségét gondatlanul is el lehet követni. Márpedig e bűncselekmény elkövetésében mondott ki a bíróság bűnösnek két szekszárdi férfit. Az egyszer már pénzbüntetésre ítélt I. ren­dű 43 éves vádlottat két, a 44 éves II. rendűt pedig egy év pró­bára bocsátották. A két férfi tavaly január 30- án tett feljelentést hamis ma­gánokirat felhasználásának gyanúja miatt. Határozottan azt állították, hogy egy, a Szek­szárdi Járásbíróságon folyamat­ban lévő ügyben a keresetet be­nyújtó férfi hamis iratot hasz­nált fel, mert a papíron nem az ő aláírásuk szerepel. A magán­okirat szerint a vádlottak köte­lezettséget vállaltak arra, hogy a nekik kölcsön adott 1,6 millió forintot a megadott határidőre visszafizetik. A feljelentés kapcsán meg is indult az eljárás a megnevezett férfi ellen, de azt meg is szűn­tették, mert a kirendelt igaz­ságügyi szakértő megállapí­totta, hogy a kölcsönszerződé­sen lévő névaláírások a vádlot­taktól származnak. Később ezt egy másik szakértő is megerő­sítette. A Szekszárdi Járásbíróság a bizonyítási eljárás során nem tudta minden kétséget kizáró­an megállapítani, hogy a vádlot­tak a hamis vád bűncselekmé­nyét szándékosan követték vol­na el. Mint kiderült, a kölcsön­nel kapcsolatban több szerző­dés is készült annak összegé­re és a visszafizetés határide­jére vonatkozóan. A számítógé­pen szerkesztett és kinyomta­tott szerződésen kéziratos meg­jegyzés is szerepelt. A vádlottak szerint ez később került az irat­ra, ezért nem ismerték fel, hogy azonos azzal, amelyet ők láttak és aláírtak. A bíróság megálla­pította, hogy a vádlottak nem jártak el kellő gondossággal, mielőtt alaptalanul bűncselek­ménnyel vádolták meg ismerő­süket. Az ítélet jogerős. 1.1. Néhány éve zajlott tizenkét fő részvételével egy nagysikerű talpmasszőr tanfolyam a megyei egyesület szervezésében (képünk illusztráció) Tolna megyében mintegy 180- an dolgoznak a több mint 400 munkaképes korú látássérült közül, a foglalkoztatottság ál­talában 35-40 százalékos. Az ő esetükben is érvényesül a szabály: minél magasabban képzett valaki, annál könnyeb­ben tud elhelyezkedni. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu TOLNA MEGYE - Az utóbbi időben elég sokan el tudtak helyezked­ni a tagjaink közül. Nemrégi­ben például kizárólag látássé­rülteknek hirdettek munkale­hetőséget Tamásiban, Regöly- ben és a környéken. Általános­ságban elmondható, hogy a leg­több a betanított könnyű fizikai munkát kínáló ajánlat. Örven­detes tény, hogy a fiatalok ta­nulnak, mert jól tudják, hogy ha jó szakmát választanak, ak­kor nagy eséllyel el fognak he­lyezkedni. A sima érettségi már nem elég, kell valamilyen végzettség is. Jól el lehet helyez­kedni a masszőr végzettséggel fürdőhelyeken, gyógyászati centrumokban, és az informa­tikai tanfolyamokon sikerrel részt vevők is könnyen talál­nak munkát. A felsoroltak mel­lett a megyében élő látássérül­tek dolgoznak emellett jogász­ként, ügyvédként, szociális se­gítőként, vagy éppen ottho­ni munkával, bedolgozóként - foglalja össze Kovács Lászlóné, a látássérültek megyei egyesü­letének elnöke. A megyei szervezet igyekszik minden segítséget megadni tag­jainak ahhoz, hogy minél na­gyobb eséllyel jelenjenek meg a munkaerőpiacon. Évente több alkalommal vesznek részt kü­lönböző tanfolyamok megszer­vezésében, lebonyolításában, és rendszeresen tartanak állás- keresést támogató tréningeket. Egy ilyen tréning éppen most van folyamatban Segítünk megtalálni a helyed! címmel. A tréning, amelynek megvalósí­tását a szekszárdi önkormány­zat humán bizottsága támogat­ta, két részből áll. Az első már le is zajlott, ennek során külön­böző kompetenciák elsajátítása mellett a látássérültek munka­végzését segítő segédeszközö­ket is bemutattak. A tréningen részt vevők az előadók és cso­portos beszélgetés révén meg­ismerkedhettek különböző ál­láskeresési módszerekkel, ál- .láshirdetési forrásokkal, az ön­életrajz és motivációs levél írá­sának fortélyaival. A program szervezésével segítségére vol­tak az érdeklődőknek abban is, hogy megtalálják helyüket a munka világában. Hiszen na­gyon fontos, hogy motiváltán, önbizalommal telve, megfele­lő naprakész tudással képesek legyenek a munkahelyek fel­kutatására, és megismerjék, használják azokat a segédesz­közöket, amelyek a munkavég­zés során segítségükre lehet­nek. Számos tényező befolyá­solja a fogyatékkal élők elhe­lyezkedési esélyeit, de tapasz­talataik szerint a fenti infor­mációk és tudás birtokában na­gyobb eséllyel tudnak a látássé­rültek elhelyezkedni, munkába állni. A program második ele­meként a későbbiekben állás- keresési és tanfolyami börzét is lebonyolítanak. Tízszázalékos a hazai érintettség A 2011. évi népszámlálás adatai szerint az országban 456.638 fő, azaz a népesség 4,56 száza­léka vallotta magát fogyatékos személynek. Nemzetközi vizsgá­latokra épülő szakértői becslé­sek ezzel szemben azt mutatják, hogy a lakosság átlagosan 10 százaléka él valamilyen fogyaté­kossággal - a valós szám tehát hazánkban is inkább az 1 milliót közelítheti. Ezt alátámasztja az az - ugyancsak népszámlálási - adat is, amely szerint Magyar- országon 1,6 millió fölött van a tartósan beteg, egészségkáro­sodott emberek száma. Figye­lembe véve, hogy a tartós beteg­ség az esetek jelentős részében valamilyen fogyatékosság kiala­kulásával is jár, összességében mindenképpen milliós nagyság- rendű érintett társadalmi cso­portról beszélhetünk. Országos program a munkavállalásért Elkészült az Országos Fogya- tékosságügvi Program (2015 -2020), amely kimondja, hogy a fogyatékos és megválto­zott munkaképességű szemé­lyek foglalkoztatása terén min­den esetben elsődleges cél a mi­nél nagyobb arányú nyílt munka­erő-piaci elhelyezkedés. Ebben kulcsfontosságú a foglalkozta­tók és a munkavállalók közötti kapcsolat megteremtése, mind­két oldal felkészítése, ösztön­zése. Kiemelt feladat a munka­erő-piaci kereslet-kínálat felmé­rése. illetve az egyes - köztük az alternatív - munkaerő-piaci szol­gáltatások fejlesztése. Ezért kü­lönösen fontos az atipikus foglal­koztatási formák elterjesztése: a távmunka, részmunkaidő egyes lehetőségeinek támogatása: il­letve a munkáltatók ilyen irányú érzékenyítése. felkészítése. A gazdaság mérlege nem volt valós, megszegték a szabályokat Elmarasztalták a Gemenc Zrt.-t is Igazolniuk kell, mennyit szüreteltek BUDAPEST-GEMENC Befejezte az Ál­lami Számvevőszék (ÁSZ) a Ge- menci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vagyongazdálkodásának ellen­őrzését. Mint ismeretes, az ÁSZ mind a 22 működő állami erdő- gazdaságot vizsgálta, s tegnap 12 erdőgazdaságról készített jelen­tést mutatott be sajtótájékoztatón Domokos László elnök. Megálla­pították, hogy a Gemenc Zrt. mér­lege nem a valós állapotot tükröz­te, a vagyonnyilvántartása nem felelt meg a szabályszerűségi kö­vetelményeknek, a vagyonkezelé­si szerződés pedig nem támogatta a vagyongazdálkodási feladatok átlátható végrehajtását, valamint a szabályszerű vagyongazdálko­dást. A tulajdonosi joggyakorlók A gemenci erdei vasút tevékenysége az ellenőrzött idő­szakban nem támogatta teljes kö­rűen a felelős vagyongazdálkodás megvalósulását. A Gemenc Zrt. Európában a leg­nagyobb kiterjedésű ártéri jellegű területen gazdálkodik. A terület a Szekszárd-Kalocsa vonalától dél­re, egészen az országhatárig hú­zódik a Duna jobb és bal partján. A társaság mérleg szerinti vagyo­na nem tartalmazta a vagyonke­zelésében lévő állami erdők és az­zal szerves egységet képező egyéb földterületek, valamint az egyéb kezelt vagyon értékét. A vagyon­kezelésbe vett eszközöket nem mutatta be. A vagyonnyilvántar­tás tételesen nem tartalmazta a vagyonkezelt eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, a vezetett nyilvántartás nem bizto­sította az átláthatóságot és az el­számoltathatóságot. Az 1996-ban kötött vagyonkezelési szerződést és a vagyonkezelési díjat a felek évente nem vizsgálták felül, az hatályon kívül helyezett jogszabá­lyi hivatkozásokat tartalmazott, illetve nem tartalmazott minden szükséges előírást. A Gemenc Zrt. az ágazati szabályokat nem teljes körűen tartotta be, 2009-2013. kö­zött a vonatkozó szabályok meg­sértése miatt több esetben került sor bírság kiszabására. Megkerestük Csonka Tibort, a Gemenc Zrt. igazgatóját is, aki nem kívánt az üggyel kapcsolat­ban nyilatkozni. M. I. TOLNA MEGYE Vészesen közeledik a szőlőszármazási bizonyítvány és az első borszármazási bizo­nyítvány kérelmek leadásának határideje, figyelmeztetett Kele­men Erika, a Szekszárdi Borvi­dék Hegyközségi Ta­nácsának titkára. A szüret befejeztével a termelőknek - bor­vidéktől függetlenül - az adatszolgáltatá­si kötelezettségük még hátra van. Legkésőbb november 30-ig van lehetőségük a szüret után kikér­ni a szőlőszármazási bizonyítvá­nyokat. Függetlenül attól, hogy a termelő adómentes borelőállító vagy egyszerűsített adóraktárral rendelkezik, a származási igazo­lást ki kell kérnie. A nullás jelen­tést is le kell adni. Az új hegyközségi törvény ér­telmében amennyiben a tag az adatszolgáltatási kötelezettségé­nek a határidőn belül nem tesz eleget, úgy a köz­gyűlésen szavaza­ti joggal nem ren­delkezik, továbbá mulasztási bírságot kap. Az egyszerű­sített adóraktári engedélyesek­nek az első borszármazási bizo­nyítványt (seprős újbor) 2016. ja­nuár 10-ig kell kikérni. A szekszárdi hegyközség ar­ról is tájékoztatja tagjait, hogy az iroda december 21-től janu­ár 3-ig zárva tart. M. I. Nem szavaz­hat és bírsá­got kaphat f

Next

/
Thumbnails
Contents