Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-13 / 266. szám
0 GAZDASÁG 2015. NOVEMBER 13., PÉNTEK HÍREK Tovább csökkenő roamingdíjak Novemberben lép hatályba az Európai Parlament által elfogadott egységes távközlési piacról szóló rendelet, amely alapján jövő tavasszal tovább csökkennek, 2017. június 15- től pedig megszűnnek a roamingdíjak - hangzottéi a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) csütörtöki háttér- beszélgetésén. Az uniós rendelet értelmében a belföldi hívások díjait nem haladhatják meg a roamingdíjak, és ez két lépcsőben valósul meg. 2016. április 30-tól a hazai díjakon felül csak meghatározott, a korábbinál jóval alacsonyabb pluszdíjat számolhatnak fel a szolgáltatók roa- minghívás esetén, 2017 közepétől pedig - a nemzeti szabályozási hatóság engedélyével - csak kivételesen indokolt esetben lehet felárat alkalmazni. MTI Ennyit hozott a rezsicsökkentés A rezsicsökkentéseknek köszönhetően 2013-2014- ben 373 milliárd forintot takarítottak meg a lakossági fogyasztók, akik a legtöbbet a villany- számlán spóroltak - közölte tegnap a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Egy kétgyermekes, társasházban élő család fogyasztását figyelembe véve, földgázzal és távhővel való fűtés esetén több mint 100 ezer forint marad évente a családoknál. A villanyért csaknem 160 milliárddal fizettek kevesebbet a két év alatt a fogyasztók. A földgáznál 139 milliárd volta lakossági felhasználók összes megtakarítása, a távhő árának csökkentésével 35 milliárd. Idén év végéiga lakosság további 242 milliárdot takarít meg, valameny- nyi ágazatot figyelembe véve több mint 268 milliárdot. MW Felgyorsult az ipari kibocsátás Szeptemberben az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a nyers és a munkanaphatással kiigazított adatok szerint egyaránt - közölte tegnap a KSH. Augusztusban is jelentős, 6,2 százalékos volt a termelés növekedése. Szeptemberben az előző hónaphoz képest 2,9 százalékkal nőtt az ipar kibocsátása. Az elemzők az ipari termelés 6,5-7 százalékos növekedésére számítanak az idei év egészében. MW Jó esélyt lát a magyar felminősítésre a miniszter Varga: másképpen csökken a bankadó AZ ÜZLETI NAPILAP St™* *Kd»áSp.)Snkii Momnwk to.JMdetemaS*k jcrotóWetatsi imlfeöniu'töei) B ' ASag Varga Mihály szerint jó esély van arra, j Magyarországot felminősítsék j mm «üzletin Negyedmillió kötelezőt válthatnak át az idén BUDAPEST Az autósok fele, mintegy 2 millió üzemben tartó változtathatna kötelező gépjármű-felelősségbiztosításán (kgfb) az év végén - közölte tegnap a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége elnöke. Papp Lajos elmondta, közülük várhatóan 180 ezren mennek át új biztosítóhoz, további 70 ezer felmondja a jelenlegi szerződését, majd ugyanannál a biztosítónál újra megköti a kedvezőbb díj miatt. Az ugyanannál a biztosítónál történő újra- kötés miatt nyújtották be azt a módosító javaslatot, amely szerint a meglévő ügyfelek nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, mint az új ügyfelek. Papp a célt üdvözlendőnek tartotta, de szerinte nem szerencsés, ha egy képviselő nyújtja be az egyéni indítványt, mivel így nem kötelező a szakmai konzultáció. Úgy vélte, az sem szerencsés, ha egy liberalizált piac díjaiba belenyúl az állam, bár a kötelező biztosításnál jogában áll meghatározni annak kereteit. MW Valószínűleg módosítani kell a bankadó csökkentéséről szóló törvényen, mert az Európai Bizottság tiltott állami támogatást sejt - mondta a Világ- gazdaság konferenciáján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Hornyák József jozsef.hornyak@mediaworks.hu BUDAPEST A bankadó csökkentéséből két pontot kifogásol az Európai Bizottság - válaszolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter lapunk kérdésére a Világgazdaság Mit ér a vállalat, ha magyar? című konferenciáján. Az egyik kifogás, hogy a kormány összesen 10 milliárd forintos adókedvezményt ad azoknak a bankoknak, amelyek a válság idején is növelték hitelezésüket. Varga szerint ezt a bizottság tiltott állami támogatásnak minősítheti. A másik probléma, hogy a magyar kormány az Ukrajnában és Oroszországban jelentős veszteséget elszenvedő bankoknak szintén kedvezményt ad. Ez főképp az OTP-t érinti. Ha hozzá kell nyúlni a bankadóhoz, akkor az emiatt lesz - mondta a miniszter -, de nem szabad, hogy mindez befolyásolja az Erstével és az EBRD-vel kötött megállapodást, amelynek része a bankadó csökkentése és a magyar állam tulajdonszerzése az Erstében. Mint ismert: a Moody’s hitel- minősítő épp a napokban javította pozitívra a magyar állam- adósság besorolásának kilátását, és kedvezőnek tartják a bankadó csökkentését. Ha az egységes mérséklés mégis meghiúsulna, akkor elemzők szerint Magyarország nem kerül ki a bóvliból a közeli jövőben. Varga hangsúlyozta: jó esély van arra, hogy Magyarországot felminősítsék. A Fitch november 20-án vizsgálja felül a besorolását, egyesek szerint akár már ekkor kiemelhetik az országot a befektetésre nem ajánlott kategóriából, csaknem négy év után. Az állam nem tervezi, hogy eladja részesedéseit magyar cégekben - mondta újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály -, nem kell számítani arra, hogy a Rich- terben és a Mólban meglévő tulajdonrészüktől mostanában megválnának. A kormány sikeresnek tartja az OTP-részvények eladását - tette hozzá. A bér terén olcsó országnak számítunk, de ez is kell ahhoz, hogy kompenzáljuk a negatívumokat, például a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát - mondta Bőd Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a Világgazdaság konferenciáján. Előadásában kiemelte: egyre jobban változik az a modell, amely szerint a nyugati cégek kiszervezik a termelést. „Rájöttek arra, hogy ennek is van kockázata, és csökkent a cégek kockázati étvágya. A nagyvállalatok újragondolták ezeket, így hozzák vissza a termelést. A kérdés a professzor szerint már csak az, hogy Kínából hova viszik vissza a termelést, Romániába, Szerbiába vagy Magyar- országra. Szerinte az nem igaz, hogy oda viszik a termelést, ahol a bér alacsony. Ez csak egy szempont, ami nincs az első három tényező között, amelyet figyelembe vesznek a beruházásoknál. Ehhez kapcsolódva elmondta: Dél-Európa „fájdalmas” átalakulása még nem zárult le, ez pedig esélyt jelent a régiónk számára. A multik technológia szempontjából kapnak egy olyan támogatást, amelyet a magyarok nem - mondta László Csaba, a KPMG senior partnere. Ha a tíz leggazdagabb magyar ember összeáll, akkor sem tud annyit kutatásra és fejlesztésre költeni, mint ameny- nyit egy telekommunikációs multi. Rengeteg előnye van a nagy cégeknek, de nem rugalmasak, egy közepes cég viszont gyorsabban tud reagálni. A Világgazdasági Fórum kutatása szerint Magyarországon a vállalat tulajdonosa nagyon meghatározó szerepet játszik, vagyis nélküle alig hoznak meg döntéseket, és komoly etikai problémák is vannak. A tehetségmegtartásban is rosszul szerepel az ország, ráadásul az innovációs képességben is a sereghajtók között vagyunk a WEF listáján, amely több mint 140 országot vizsgál. „Nem gondolom, hogy a magyar cégek rosszabbak, mint a társadalmi közeg, amiben élnek” - hangsúlyozta László Csaba. A társadalmi közegünk a Balkánra hasonlít, a nagyon erős hierarchia és az ügyeskedés nem veszett ki. Hullámzó az építőipar teljesítménye BUDAPEST Szeptemberben 8,1 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest - közölte tegnap a KSH. Az előző hónaphoz hasonlítva az építőipar termelése 8,3 százalékkal nőtt. Az év során két hónapban csökkent az építőipar-termelés, augusztusban 6,9, júliusban 1,9 százalékkal. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint hullámzó az építőipar teljesítménye, hónapról hónapra csökken a múlt évhez mért növekmény. Az építőipar így is megismételheti tavalyi teljesítményét, a 2100 milliárd forintos termelési értéket. Szerinte a rendelésállomány alakulása „tragikus”, szeptemberben csaknem 50 százalékkal volt kisebb, mint az egy évvel korábbi. Koji úgy vélte, a lakosság alacsonyabb kamatszinten történő finanszírozása, az áfacsökkentés, az engedélyezési eljárás egyszerűsítése lenne szükséges ahhoz, hogy a lakásépítések és -felújítások elmozduljanak a mostani holtpontról. MW/MTI Az elektronikus dohánytermék párája is káros az egészségre Neten nem lehet majd e-cigit venni BUDAPEST A kormány szigorítaná az elektronikus cigaretta (e-ci- garetta) használatát és forgalmazását, egy a parlament előtt lévő törvényjavaslat értelmében a jövőben interneten nem lehet majd ilyet vásárolni - közölte az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerdán. Be- neda Attila szerint tévhit, hogy az e-cigaretta nem káros és segít a leszokásban. A napvilágot látott kutatások alapján döntött úgy a kormány, hogy törvényben szabályozzák az e-cigaretta használatát és forgalmazását. A cigaretta párája káros a környezetre és az egészségre, hosz- szabb távon pedig komoly megbetegedéseket okozhat, hasonlóan, mint a hagyományos dohánytermékek. Az újabb egészségügyi törvényjavaslat az uniós irányelveknek megfelelően bővíti a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, a javaslat nem tesz különbséget a niko- tinos és a nikotin nélküli e-ciga- retták között. Beneda szerint az uniós dohányirányelvek miatt kellett pontosan meghatározni az e-cigaretta fogalmát és forgalmazásának feltételeit, jelezve egyben azt is, hogy az e-cigarettát nem fogják betiltani, de ezen termékekhez is a dohányboltokban lehet majd hozzájutni. A törvényi változtatások a jövő év nyarán lépnek életbe. MW/MTI Az e-cigarettához majd csak dohányboltokban lehet hozzájutni Járadékfizetés nyugdíjkasszáktól? MAGYARORSZÁG Az önkéntes nyugdíjpénztárak kötelesek lennének járadékot szolgáltatni a nyugdíj- korhatárt elérő tagjaiknak - áll egy pénzügyi salátatörvényben elhelyezett kormányjavaslatban. A Világgazdaság szerint e járadékot legalább öt éven át kaphatná az arra jogosult havi, negyedvagy féléves gyakorisággal. A nyugdíjpénztár biztosítótól vásárolt életjáradékot is kínálhatna tagjainak, s az a nyugdíjkorhatár betöltése után a tag élete végéig járna. A tagnak a járadékfolyósítás, illetve az ütemezett pénzkivonás időtartama alatt bekövetkezett halála esetén a pénztár által még nem folyósított összeget a kedvezményezett, illetve az örökös kapná. A járadékszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnének az 1000 fő alatti pénztárak. A betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014-es uniós irányelv alapján a kártalanítás határideje 2023-ig a jelenlegi 20-ról fokozatosan 7 munkanapra csökkenne. Ha az Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) hét munkanapon belül nem fizetne a betétesnek, akkor utóbbiak írásbeli kérésére az ÓBA köteles lenne nekik - megélhetési költségei fedezésére - rész- kifizetést biztosítani a kéréstől számított öt munkanapon belül, ami nem haladhatja meg a mindenkori - 2015-ben 28 500 forintos - öregségi nyugdíjminimum négyszeresét. MW Magyarország olcsónak számít Központosított a cégirányítás
