Tolnai Népújság, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-31 / 255. szám
0 GAZDASÁG 2015. OKTÓBER 31., SZOMBAT Engedett a kormány az EU-nak - egykulcsos díj lesz Győztek a láncok Végre több hús mehetne a virslibe, kolbászba BUDAPEST Módosítaná az agrártárca a Magyar Élelmiszerkönyvet, és a rendelettel több hús kerülne a húskészítményekbe. A kormány honlapjára felkerült tervezet szerint várhatóan 2016. január 1-jével változnának meg a szabályok, az ismertető ugyanis ezt a dátumot jelöli meg a Magyar Élelmiszerkönyv következő módosításaként. De az elképzelés egyelőre csak javaslat, az még nem tekinthető sem az agrárminiszter, sem a kabinet véleményének. A párizsi hústartalmának minimális értékét a mostani 40 százalékról jövőre legalább 51 százalékra kellene emelni. Vagyis így már több mint fele arányban kellene húst tartalmaznia. Az 51 százalékos arányt más felvágottaknál és a virslinél is be kellene tartani. A krinolinnál, a szafalá- dénál és a csemege debreceninél viszont már 55 százalék lesz a küszöbérték, míg a Zala felvágottnál 55-ről 60-ra emelik a határt. A sütnivaló kolbász esetén a hústartalom jelenleg legalább 50 százalékos, ez 65-re emelkedne. A téliszaláminál annyival szigorodna a szabályozás, hogy az nem tartalmazhatna rekesz- és rágóizmot. A kenőmájasba pedig legalább 25 százalék májat is tenni kellene majd. A változtatás egybeesik azzal - hívja fel a figyelmet a Vs.hu -, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet éppen a héten adta ki: a vörös húsokból készült feldolgozott hústermékek rákkeltőek, míg maga a vörös hús - sertés, marha, birka, ló stb. - valószínűleg rákkeltő lehet. A lap szerint azonban nem derült ki a tervezetből, hogy a lépésnek köze lenne-e az egyébként világszerte vitatott tanulmányhoz, de az azóta eltelt idő rövidsége miatt valószínűleg nincs egybeesés. MW Jobb minőséget! A minisztérium az új szabályozást azzal indokolta, hogy így a vásárlók korrektebb, részletesebb tájékoztatást kapnának a termékek béltartalmáról, és a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő, Magyar- országon előállított és ismert hústermékek jobb minőségben készülnének. ü_ Visszaállítja az eredeti, egykulcsos élelmiszer-felügyeleti díjat a kormány. A nagy láncok győzelmére árnyékot vet, hogy kötelező létszámnövelést írnak elő a boltoknak. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A sávos élelmi- szerlánc-felügyeleti díj kapcsán folytatott vizsgálatának „lezárása érdekében indokolt az Európai Bizottság felvetései alapján az Éltv (az élelmiszerláncokról szóló szabályozás) módosítása” - indokolja egyértelműen a kabinet, hogy miért állítja vissza az eredeti, 0,1 százalékos mértéket az élelmiszerlánc-felügyeleti díjaknál. A kormány új, öt pontból álló törvényjavaslatot nyújtott be, a 2015 előtt érvényes szabályokat állítják vissza. Ezzel a legkisebb boltok rosszabbul járnak, hiszen nekik (500 millió forgalom alatt) az új szabály alapján nem kellett volna fizetniük. A nagy láncok azonban megmenekülnek az őket sújtó többmilliárdos tehertől, ám újabb előírást kapnak a nyakukba. Az új paragrafusok szerint ugyanis a nullasávos kulcs bevezetésével párhuzamosan csak az 50 milliárdosnál kisebb forgalmú üzletek fizettek volna 0,1 százalékos mértéket, míg a sávos rendszerben a nagyobb cégekre 5-6 százalékos díjat szabtak ki. Ez alapján a nagyobb láncoknak csaknem 30 milliárd forintot kellett volna befizetniük. A legtöbbet pedig a Spar és a Tesco fizette volna, náluk a teher a harminc- szorosára emelkedett volna. A kabinet a reklámadónál ugyanúgy visszavonult, ahogyan most a láncok esetében is, bár néhány napja még arról volt szó, hogy keményen ellenállnak: megtámadták az Európai Bíróságnál a felfüggesztő határozatokat. Arról nincs hír, hogy a kormány a dohányipar különadójánál (ahol ugyanilyen felfüggesztés van érvényben) hasonló visz- szavonulást tervezne,-igaz, általában az érintettek nem lehetnek maradéktalanul elégedettek az ilyen győzelmekkel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban egyértelműsítette: nem érdemes támadni a kormányzati adókat, mert így vagy úgy, de az érintettek be fogják fizetni a terhet a költségvetésbe. Az élelmiszerláncok most új terhet kaphatnak a nyakukba: a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a Magyar Idők információja szerint előírás lenne, hogy 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazott álljon a vásárlók rendelkezésére. Ez értelemszerűen a nagyobb hipereket üzemeltető láncoknak (Tesco, Auchan) lenne kedvezőtlen, ám igencsak érzékenyen érintheti a diszkontokat (Lidi, Penny, Aldi) is. A szabályt a kormányzathoz közel álló lap azzal indokolta, hogy fogyasztóvédelmi szempontból indokolt, és „megoldaná a kiskereskedelemben mára kialakult súlyos munkaerőhiányt”. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára érdeklődésünkre azt mondta: számos részlete egyáltalán nem ismert a szabályozáskezdeménynek, így részletekbe nem lehet bocsátkozni. A Spar Magyarország Kft. élesebben fogalmazott, mint írták, egyelőre csupán egy sajtóhírrel állunk szemben, kíváncsian várják a fejleményeket, és természetesen továbbra is nyitottak a párbeszédre a döntéshozókkal. Vámos György szerint addig nem lehet számolni az esetleges szabály hatásaival, amíg nem világos, hogy mindezt bruttó alapterületre értelmezik, vagy nettó kereskedelmi felületre, illetve a munkaerőbe beletartozik-e a vezetőség (amely ugyancsak folytat kereskedelmi tevékenységet), valamint az árufeltöltő. A BUX index alakulása MW-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás <%) Millió Ft FHB 700 1,45 5 RABA 1362 0,89 8 MTELEKOM 392 0,51 266 MÓL 12805 0,23 1103 APPENINN 206 0 8 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolso ár (H) Változás (%) Millió Ft SYNERG0N 47-6 0 OTP 5489-3,19 12553 RICHTER 4725-2,46 2407 CIGPANN0NIA 141-0,7 2 EMASZ 22640-0,64 0 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. október 30.) Datum Uj élsz. ar(Ft) MALMI BÚZA 2015. december 49000 MAtMI BÚZA index 2015. december 49000 TAKARMÁNYBÚZA 2015. december 45800 TAKARMÁNYKUKORICA 2015. november 46400 TAKARMÄNYKUK0RICA 2015. december 47000 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. március 48510 TAKARMÁNYKUKORICA ndec 2015. november 46400 TAKARMÁNYKUKORICA ndex 2015. december 47000 TAKARMÁNYKUKORICA nctec 2016. március 48510 TAKARMÁNYÁRPA 2015. december 45500 OLAJNAPRAFORGÓ 2015. november 122400 OLAJNAPRAFORGÓ index 2015. november 122400 REPCE 2016. március 109000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. október 30.) €/Ft 309,77-1,28 Ft S/Ft 281,48-2,27 Ft CHF/Ft 285,10-l,43Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. október 30.) ! Vételi Eladási I Budapest Bank 301,08 319,70 CIB Bank 298,19 323,03 Citibank 297,29 322,93 Erste Bank 301,64 319,02 FHB Bank 301,40 319,40 K&H Bank 302,10 319,50 MKB Bank 299,52 318,68 OTP Bank 301,37 318,73 Raiffeisen Bank 301,40 320,04 Érintheti a boltokban dolgozók bérét A jelenlegi információk alapján az OKSZ főtitkára szerint a szabályozás ütközhet az uniós alapelvekkel, bár hangsúlyozta: szinte semmit sem tudni a részletekről. Azt viszont kiemelte, hogy az előírás nem oldaná meg a kiskereskedelem egyes területein mutatkozó szakember- hiányt, hiszen ahol eddig hiányzott a hentes a pultból, ezután is fog. Sőt, szerinte a szabályozás a kiskereskedelemből elbocsátott leépített munkaerő kérdését sem oldaná meg, hiszen a KSH adatai szerint 34 ezer olyan munkanélküli van, akinek az előző munkahelye a kiskereskedelemben volt, míg ez a szabályozás nagyjából plusz ötezer fő elhelyezkedését jelentené. Az is kérdés, miként reagálnak az üzletek, ha további munkaerőt keli alkalmazniuk. Ekkor ugyanis nagy valószínűséggel hozzányúlnak a bérrendszerekhez is, aminek a vége az lehet, hogy a jelenlegi munkavállalóknak a hó végi „fizetési borítékba" kevesebb kerül. Ötezer fő elhelyezkedését jelentené az új rendelkezés. Mit ér a vállalat, ha magyar? BUDAPEST Globalizáció és lokalizáció - ugye milyen rémes idegen szavak? Pedig főleg az előbbiről, egyre több szó esik, s már nemcsak a gazdasági elemzésekben, hanem a mindennapi szófordulatokban is. Nemzetkö- zisedik minden, a termeléstől kezdve a szolgáltatáson át a kultúráig. Aki sikeres akar lenni, alkalmazkodik. Az üzletben ez azt jelenti, hogy egy vállalat, miután itthon megvetette a lábát, alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz (ez lenne a lokalizáció), a határon túl is szerencsét próbál. Van olyan magyar cég - például a Prezi -, amely Amerikáig meg sem állt, s az itthoni tudást, fejlesztéseket az USA-ból indította piachódító útjára. A belföldi és külföldi piacnyerés együtt vezethet el addig, hogy egy cég egyre értékesebbé válik. Csak magyar piacra dolgozva korlátozottá válik a növekedési lehetőség. Csak külföldre tekintve talán hiányzik a biztonságos hátország. Mit ér a vállalat, ha magyar? - teszi fel a kérdést a Világgazdaság napilap november 12-i üzleti konferenciáján. S a kérdésre lesz elméleti és nagyon sok gyakorlati válasz is tanácsokkal, hitel- és pályázati lehetőségek ismertetésével megspékelve. A program részleteiről bővebb információt a www.vg.hu/konferencia weblapon talál. MW Több száz méhész demonstrált a hamisítások miatt Tüntessék fel, mi van a mézben! Ezek a kínai méhészek sok borsot törnek az EU méhészeinek orra alá BUDAPEST A mézhamisítás ellen demonstrált 400 méhész Budapesten. Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke elmondta, akciójukat addig folytatják, amíg eredményt nem érnek el a fogyasztók megfelelő tájékoztatásában, a hamisítás visszaszorításában. Az idén a brémai akkreditált labor vizsgálata kimutatta, a beküldött keverék mézminták 40 százaléka ipari méz volt, a többi pedig igen gyenge minőségű, de mindegyiknél kínai eredetű mézet használtak fel. Jelenleg a méz címkéjén származási helyként nem tüntetik fel a pontos eredetét, ehelyett az EU-ból, illetve az EU-n kívülről való származás szövege szerepel. Hiányzik a béltartalom százalékos arányú feltüntetése is. Cserényi Péter, az OMME szakmai elnökhelyettese felhívta a figyelmet, hogy a méz keverésében többnyire Kínából és Dél-Amerikából származó mézet használnak az EU-ban, és ezzel nemcsak a fogyasztókat tévesztik meg, hanem a magyar és az EU-s méztermelőket is kiszorítják a piacról, rontják az exportjukat. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója bejelentette, boltjaikból kivonták a kínai hányadot is tartalmazó mézeket. BRÜSSZELBEN is tüntettek a magyar, horvát, román, szlovák méhészek. Takács Ferenc, a Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület tagja azt is elmondta, a kínai import méz mintáinak azonnali, minden összetevőre kiterjedő EU-s laboratóriumi vizsgálatát szeretnék elérni. A petíciót francia, német és görög méhészek is aláírták. Korábban a hamis kínai méz évekig ki is volt tiltva az unióból, mert szigorúan tiltott antibiotikumot tartalmazott. MW
