Tolnai Népújság, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-03 / 232. szám
A MEGYEI KÖRKÉP 2015. OKTÓBER 3., SZOMBAT A kollektív bölcsességre építve szeretnék megalapozni a fejlesztését Menjen, vagy maradjon? A kollektív bölcsességre építve szeretnék megalapozni a yá- rosközpont fejlesztését, ezért közös gondolkodásra hívta a városban élő építészeket Süli János polgármester. A minap indult Paksi esték sorozatnak lesz folytatása e témában és más szakterületen is. Vida Tünde vtunde67@gmail.com PAKS A városháza és a közeli Táncsics park sorsáról egyeztetett Pakson élő és dolgozó építész szakemberekkel Süli János polgármester. Mivel minden mindennel összefügg, más kérdések is terítékre kerültek. Volf Klaudia, az önkormányzat munkatársa gondolatébresztésként néhány diával illusztrálva tette fel a kérdést, „menjen vagy maradjon” a mostani városháza, milyen funkciót kapjon a szép zöld, de funkcionálisan még „üres” Táncsics park. Abban, hogy a városháza mostani formájában nem méltó arra, hogy „képviselje” a várost az egybegyűltek között, nem volt vita. A kérdés az, hogy a mostanit újítsák-e fel, vagy épüljön egy új. Mostani formájával szemben nemcsak esztétikai, hanem energetikai kifogások is felmerülnek. Akadt olyan hozzászóló, aki a jelenlegi városközponti épületek megtartása és felújítása mellett érvelt, mások szerint új épület kell, a mostaninak pedig új funkciót kell találni. Egy új városháFolytatják Süli János polgármester vitaindítójában arról beszélt, hogy különös tekintettel a küszöbön álló nagyberuházásra, felvetődik egy sor kérdés a város fejlesztésével kapcsolatban, amelyekre a városban élőkkel közösen szeretne választ adni. Szavai szerint különböző forrásokból pénzhez juthat a város, így lehetőség nyílhat a fejlesztésekre. amelyeket jól tervezetten szeretnének végrehajtani. Horváth András főépítész arra hívta fel a figyelmet, hogy el kell végezni a szakszerű igény- felmérést. számba kell venni a lehetőségeket. Véleménye szerint egy tervpályázat meghirdetése is hozhat új, használható ötleteket. za befogadására alkalmas lenne a közeli Táncsics park, amelynek hasznosítása kiemelt témája volt a mostani fórumnak. Sárosi Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy megfelelő mértékekben kell gondolkodni, hiszen a „felduzzasztott” intézmény- rendszert akkor is fenn kell tartani, amikor vége lesz a blokkok építésének és visszaáll a régi rend. Czink Dóra arról beszélt, hogy egy rendezvénytérre is szüksége lenne a városnak. A Sárgödör tér Jól tervezetten egyes programokhoz már kicsi, nincs másik olyan helyszín, ahol adottak a technikai feltételek. - Ha azt szeretnénk, hogy az itt élők itt is költsék el a pénzüket, szükség van egy ilyen térre - hangsúlyozta. Szó esett a közelség és rendezetlenség okán a volt konzervgyári területről is, amely most vegyes hasznosítású, ipari, kulturális és üzleti tevékenységet is befogad, de a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető a városközpont ékességének. A Paksi esték sorozat folytatódik. Egyrészt ebben a témában. Süli János szavai szerint legközelebb meghívják azt a tíz, mesterképzésre járó építészt, akik nyári kurzusukon a paksi város- fejlesztési lehetőségeket vizsgálták. A külsős szakemberek véleménye új ötleteket hozhat a helyiek számára - indokolta a polgármester. Hozzátette, más területeken, például a kultúra témakörében is számítanak a paksiak véleményére, ötleteire. A terv az, hogy az energiaellátás kérdését is napirendre tűzzék. Ezt már nem helyi, hanem országos szakemberek bevonásával tervezik megvitatni. A Paksi esték alkalmai nyilvánosak, várnak minden érdeklődőt. Érvek a park funkció mellett Azzal, hogy a rendelőintézet mellé megépült a balneológia, egyfajta egészségügyi, rekreációs központ alapjai alakultak ki a Táncsics parkban, amit - mint elhangzott érvként - folytatni lehetne azzal együtt, hogy az itt lévő tanuszoda sorsát is rendezni kell, hiszen az atomerőmű tulajdonában és üzemeltetésében lévő épület korszerűtlen, dönteni kell arról, itt vagy másutt épül-e új, esetleg a meglévő épület gazdaságosan felújítható-e. Mert - mint elhangzott - tanuszodára szükség van. Klézl Teréz fő- kertész véleménye szerint szükség van szabad területekre a városban, ezért ő megfontolná a Táncsics park beépítését, inkább az egészségügyi, rekreációs funkciót erősítené. Volf Klaudia is a park funkció mellett érvelt. mondván, a városközpontban nincs olyan terület, ahol szabadon játszhatnának, pihenhetnének a gyerekek, családok. A Kresz-park kihasználtsága is jelzi, kell egy ilyen tér a városban. Süli János polgármester szerint meg kellene fontolni, hogy a parkba készüljön egy olyan „látványosság”, amiért érdemes lesz megállni Pakson. Olyan uniká- lis dolog, amiért betér a városba az a 30 ezer műszaki turista, aki meglátogatja az atomerőmüvet. Ot hétig dolgoztak nálunk észt diákok SZEKSZÁRD Küzdöttek a honvágy- gyal, esküvői előkészületeknél segédkeztek, megnézték a szüreti fesztivált, és sokat tanultak, tapasztaltak. Négy észt középiskolás diák töltötte Szek- szárdon öt hetes gyakorlatát, közülük hárman rekreációs menedzsernek, egy lány pedig utazás szervezőnek tanul. Utóbbi, Ethel Luik munkájával nagyon meg voltak elégedve, elsődleges feladata az utazási iroda internetes oldalának fejlesztése volt. Mint mondja, biztos helye van odahaza annál a cégnél, ahol először volt gyakorlaton. Mind a négyen Tar- tuban, Észtország második legnagyobb városában tanulnak, és az Erasmus+ programmal jutottak el Magyarországra. A Szekszárdi Szakképzési Centrum Bezerédj István Szakképző Iskolája, illetve Boczné Drégely Judit koordinálta itt tartózkodásukat, szombaton utaznak haza. Rauno Karro, az egy szem fiú a csapatban, ő továbbá Sti- ina Harak, Hanna-Grete Rüütli borászatoknál dolgoztak ezekben a hetekben. Elmondták, iskolájuk ezt az időszakot a gyakorlatok teljesítésére szánják. Rauno egyébként igazi sportember, a Bátaszék-Bonyhád futáson is részt vett. Stiina táncol, és mindketten szívesen foglalkoznának gyerekekkel. Hanna-Grete boldog kutyatulajdonos, és nem kizárt, hogy rendőr lesz, mint az édesapja. B. K. Rauno, Ethel, Hanna-Grete és Stiina a Bezerédj-ben Kapcsolatépítést, nyelvtanulást, feledhetetlen élményeket ad Huszonöt éves barátság Idén ünnepelte 25. születésnapját a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és a treuchtlin- geni Senefelder Schule cserekapcsolata. A bonyhádi iskola idén is fogadta a treuchtlingeni Senefelder Schule delegációját. Ezúttal húsz diák és két kísérő tanár töltöttel nemrég egy hetet Magyarországon. A házigazdák színes programokat szerveztek nekik - a vendégek családoknál voltak elszállásolva. - A testvérkapcsolat alapja az elhivatottságban rejlik. Ugyanis 1990-től, közös összefogásnak köszönhető, hogy még mindig töretlen az együttműködés. Az iskolák növendékei rendszeresen látogátják egymást, nyolc-tíz napot töltenek külföldön. Ősszel a németországi gyermekeket látjuk vendégül, míg a bonyhádiak tavasszal utaznak Treuchtlingen- be - mondta Heidecker Edina tanár. Minden évben 15-20 gyerek jött Bonyhádra; időközben a tanárok között is barátságok alakultak ki. - Szerintem ez tartja életben ezt a cserekapcsolatot - szögezte le Váczi Enikő tanár. - Értékes dolog, hogy egész magas szinten tanulják a gyerekek a német nyelvet, anyanyelvi környezetben gyakorolhatják. Kapcsolatokat is építhetnek nyelvtanulás címén.- Vendégeink megtekintették Budapest nevezetességeit. Óbányán a turistaházban volt egy ot- talvásos éjszaka túrázással, sport- programokkal, kézműves foglalkozással. Ez mindjárt a hét elején volt, és segített abban, hogy összekovácsolódjon a magyar és a német társaság. Voltak Pécsen; Bonyhádon a zománcgyárat nézA Petőfi-gimnázium és a treuchtlingeni Senefelder Schule csoportjai évente kétszer találkoznak ték meg; Herbst Helgánál fazekas- kodtak. Minden napra jutott program. Mondták is a gyerekek, túlfeszített héten vannak túl, de nagyon élvezték - jegyezte meg Váczi Enikő. - Tavasszal a mi gyerekeink mennek Németországba. Treuchtlingen egy kis ékszerdoboz Bajorország északi részén Nürnberg mellett. A közösségi létforma megélése fontos a tinédzserek számára. Egy ilyen közösségnek megtartó ereje van: a gyerekek megtanulhatják a másik országból, kultúrából érkezők megértését és elfogadását, megtapasztalhatják az alkalmazkodást, lojalitást. A gyerekek között még házasság is létrejött. A fiú a német, a lány a magyar csapatban volt. Tartották a kapcsolatot. A lány kiköltözött Treuchtlingenbe, ott élnek, már családjuk van. Balázs L. A kezdetek 1989 decemberében a treuchtlingeni Senefelder-Schule a Bajor Fiatalok Kórétól (Bayerischer Jugendring) egy listát kapott, amely tartalmazta azon magyar gimnáziumok nevét és címét, amelyek szívesen alakítottak volna cserekapcsolatot német, illetve bajor gimnáziumokkal, iskolákkal. így esett a választás a bonyhádi intézményre. 1990 februárjában az első diákok levelet váltottak. A tavaszi szünetben került sor a két iskolavezetés közti párbeszédre. 1990 szeptember 16. és 27. között utaztak először treuchtlingeni diákok Bonyhádra. 1991 tavaszán pedig a magyar gyerekek kirándultak Németországba. Sokat tettek érte 1990 óta a kötelék a két iskola között erősödött. Amikor 2006-ban a bonyhádi gimnázium 200 éves fennállását ünnepelte, a jubileumi ünnepségre az akkori iskolavezető, Werner Sittauer is hivatalos volt. Az alapító tagok közül Ulrike Rauscher a 20. jubileumi utazásig kísérte a diákokat, azóta magán céllal jön csak Bonyhádra. Ugyanígy Felix Birnthaler is, aki néhány éve nyugdíjas. 2007 óta német részről Tino Lemke tanár a kapcsolat életben tartója. Magyar részről pedig Sánt- ha Lászlóné, Körper Mária és Tamás Erika tanárok tettek sokat a kapcsolat alakulásáért és fennmaradásáért. i « ■ : - j#l jvM Arról is beszéltek, milyen funkciót kapjon a szép zöld, de funkcionálisan még ' l|j . ..üres' Táncsics park
