Tolnai Népújság, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-09-06 / 33. szám

2015. SZEPTEMBER 6., VASARNAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Jövőnk és becsületünk a hagyományainkban van A múlt a mának üzen Hagyományt ápolnak és őriz­nek, legyen az több évszázad­dal vagy több évtizeddel ez­előtti. A honvédelem ügye soha nem avul el, és soha nem me­rülhet feledésbe. , Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu Több évtizedes hagyománya van annak, hogy a mohácsi csata év­fordulóján koszorúzással egybe­kötött megemlékezést tartanak a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen. Az idei megemlékezésen, csak­úgy, mint az előző években, részt vettek a Nemzetközi Szent György Lovagrend Tolna megyei priorátu- sának, valamint a Magyar Nem­zetőrök Országos Szövetsége Tol- na-Baranya Megyei Szervezeté­nek tagjai.- Mi a jelentősége, mi az üzene­te az ilyen alkalmaknak? - kér­deztük Kovács Jánostól, a lovag­rend megyei priorjától, nemzetőr vezérőrnagytól, a Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesület szekszárdi szervezetének vezetőjétől.- Minden nemzetnek köteles­sége megőrizni és ápolni a ha­gyományait. Különösen igaz ez a nagy csatákra - legyenek azok győztesek vagy vesztesek ame­lyek során sokszor évszázadokra dőlt el a nép, az ország sorsa. Min­den nagy történelmi csatában ka­tonák ezrei áldozták az életüket a hazáért vagy a függetlenségért, az ő áldozatuknak is kijár a tisz­teletteljes főhajtás. Különösen fel­értékelődik ez azóta, mióta meg­szűnt a sorkatonai szolgálat. A kö­zösség tudatformáló ereje, a bá­torság, a példamutatás, a hazafi­as nevelés, a haza védelme irán­ti elkötelezettség, önfeláldozás a legfontosabbak azok közül, ame­lyek a sorkatonai szolgálat alatt kialakultak a fiatalokban. Emel­lett rengeteg gyakorlati dolgot is megtanultak, például az önállósá­got. S bár külső ellenségtől nem kellett megvédeni a hazát, a kato­nák így is sokat tettek érte, mert katasztrófa, természeti csapá­sok esetén az ország mindig szá­míthatott a honvédségre - mond­ja Kovács János, aki a szekszárdi Budai Nagy Antal laktanya utolsó parancsnoka volt. Megőrizni egy darabot a múltjukból A Honvéd Hagyományőrző Egye­sület Szekszárdi Szervezete az utolsó szekszárdi katonai alaku­lat nevében különleges emlék­tárggyal kedveskedik a 2002. május 9-én megszűnt Szekszár­di Budai Nagy Antal laktanya volt parancsnokainak. Az ötletet a laktanya lebontása adta: ami­kor a helyszínre látogattak, pont akkor emelte ki a falból a bon­tógép a parancsnoki iroda abla­kait, és a nap megcsillant az ön­tött réz ablakkilincseken. Meg­kérdezték a bontás vezetőjét, hogy elvihetik-e emlékbe, ami­re igenlő választ kaptak, így ke­rültek hozzájuk az 1936-ban ké­szült tárgyak. 2014-ben a SPAR üzletközpont átadásakor a lak­tanya tiszteletére emléktáblát avatott a szekszárdi szervezet. Ekkor döntötték el, hogy felku­tatják a laktanya volt parancs­nokait, és meglepik őket ezzel az emléktárggyal, amely saját irodájuk része volt, és egészen biztosan „közvetlen érintkezés­ben" álltak vele. A díszdobozba tett kilincsek mellé minden volt parancsnok adományozási ok­iratot kap, valamint a laktanya alaprajzát, történetét, egy fotót a bejárati kapuról, és egy 1989- es meghívót, amely katonai es­kütételre szólt. A legtöbbet elemzett csata A mohácsi csata vagy mohácsi vész 1526. augusztus 29-én zaj­lott le a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között, magyar vereséggel. A csatát a későbbi történetírásunk úgy em­legette, mint „nemzeti nagylé­tünk nagy temetőjét”. Valószínű­leg a mohácsi csata a magyar hadtörténelem legtöbbet emle­getett ütközete. A magyar sereg mindössze 24.800 emberből állt, 85 ágyúval volt felszerelve, s még néhány horvát hadtest állt emellett rendelkezésre. A gya­logság egy részét zsoldosok tet­ték ki, az idegenek közt főleg né­metek, bajorok és csehek vol­tak, de akadt néhány spanyol is. A hazai erők közül sem volt mindegyik magyar nemzetisé­gű. A török sereg elit egysége­inek száma 30 ezer fő lehetett, amelyhez hozzájöttek az irregu- láris csapatok, az aszabok, az akindzsik és a többi egység. így ebből állt össze a hatvanezer fős török sereg. A vesztes mohácsi csata után az ország fővárosa védtelenné vált. Mohácsnál a ki­rály és vele együtt a főnemesség és főpapság jelentős része meg­halt, a további védekezés meg­szervezése nehézségekbe ütkö­zött, az ország végképp három részre szakadt. HIRDETÉS Munkaadókkal es munkát keresőkkel foglalkoznak Jó lépést tettek SZEKSZÁRD Lehet(etlen), lehetsé­ges. Ez a mottó szerepelt a Jó lépés projekt molinóján. Weiszné Sza­bó Magdolna projektmenedzser beszédében hangsúlyozta, az Új­ra Dolgozni Tolnában Egyesület­ben csúcsérték a munka, a szer­vezet munkamániások gyüleke­zete. Freudot idézve - egészséges ember az, aki tud dolgozni és sze­retni - elmondta, tapasztalataikat megosztják másokkal is. Az egye­sület munkáltatókkal és munkát keresőkkel foglalkozik. A mun­kaadók igényeihez alkalmazkod­va a munkaerő kiválasztásában segítenek, előszűrnek, illetve öt­leteket adnak partnereiknek. Az egyének pedig jó bánásmódot és felkészítést kapnak tőlük. A megalapításuk óta eltelt 15 évben négyezer emberrel kerül­tek kapcsolatba, 1700-at segítet­tek tartós elhelyezkedéshez, náluk az utánkövetést is vállalták. Több mint 500 munkáltatóval ápolnak kiváló kapcsolatot. Arkhimédészt megemlítve - adjatok egy fix pon­tot, és én kifordítom sarkaiból a vi­lágot - a vezető kiemelte, ha talál­Kajsza Péter egyesületi elnök nak egy szilárd pontot, a lehetősé­geket meg tudják sokszorozni. Az elmúlt három évben három nagy projektjük volt: a Forduló­ban hátrányos helyzetben lévő emberek szerezhettek akár OKJ-s bizonyítványt; a Kitörési Pontok Összhatása nevűben kétszázan intézményeknél végeztek önkén­tes munkát, s helyezkedhettek el; a Jó lépés célja pedig, hogy a meg­változott munkaképességű embe­reket visszavezesse a nyílt mun­kaerőpiacra. A menedzser zárás­„A leghátrányosabb helyzetű cso­portok munkaerő-piaci esélyei­nek növelése érdekében motivá­ló képzések és kapcsolódó szol­gáltatások támogatása munka­erő-piaci szolgáltatóknál” című pályázati kiírásra benyújtott „JÓ LÉPÉS” elnevezésű projekt záró­rendezvényét (TÁMOP 5.3.8.A3- 12/1-2012-0037) tartotta az Újra Dolgozni Tolnában Egyesület szerdán a Babits Mihály Kulturá­lis Központ Csatár Termében. Ké­pünkön Kajsza Péter, az egyesü­let elnöke a pulpitusnál. ként hozzátette: a pályázatok össz­költsége 140 millió forint volt, 10- 11 embert foglalkoztattak, 6-7 fo­lyamatosan bedolgozott nekik. Több mint 750-en jelentős segít­séget kaptak a projektek kerete­in belül. Kinyílik a világ A zárórendezvényen dr. Haag Éva, Szekszárd alpolgármeste­re megjegyezte, az egyesület városi feladatot lát el. de kibő­vítették működési területüket, így Tolnán, Bonyhádon és Pak­son is tartanak ügyfélfogadást. - A kilátástalan helyzetű em­bereket visszavezetik az élet­be, hogy kinyíljon számukra a világ - ezt már Appelshoffer Ágnes, Tolna polgármestere tette hozzá. Halmai-Nagy Ró­bert, a Babits Mihály Kulturális Központ igazgatója a közössé­gi művelődés feladata a társa­dalmi felzárkózásban címmel tartott előadást. Kajsza Péter szakmai vezető kö­zölte: az előző évekhez képest ki­magaslóan magas volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a képzéseken részt vevők között, mégis fizikai munkakörben he­lyezkedtek el többen. B. L. Logisztika Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu N em hiszem el, hogy ezt a helyzetet csak így lehetett kezelni. Nem hiszem el, hogy emberek ezreit csak méltatlan körülmé­nyek között, megalázó helyzetbe hozva, félelemben tartva le­hetett várakoztatni napokig, hetekig. Nem hiszem el, hogy az orszá­gunktól csak ennyi tellett. Hangsúlyozom, nem a migráns helyzet politikai oldalával kívánok foglalkozni. Nem azzal, hogy miért és kik jöttek - pontosabban menekültek - és milyen okból. Nem kívánom elemezni, hogy az életüket akarták-e inkább megóvni, vagy jobb kö­rülmények között akarnak élni, és azt sem, hogy ki, vagy mi az oka annak, hogy így történt. A kialakult helyzet, pontosabban annak ke­zelése lenne a téma. Mint abszo­lút laikus, úgy gondolom, hogy ha már megindult egy ilyen em­bertömeg, akkor a logisztika lett volna a legfontosabb feladat. Be­szélni velük, tolmácson keresz­tül, tájékoztatni, vízről, élelem­ről, fekhelyről, tisztálkodási le­hetőségekről, orvosi ellátásról gondoskodni. Ez minden embernek kijár, aki ilyen helyzetbe került. Hol maradtak a logisztikai szakem­berek? Hol volt a szervezett, rendezett, profi módon irányított vál­ságkezelő központ, a szakemberek, a hozzáértők? Hol maradtak a sátrak, matracok, ásványvizek, pokrócok, gyógyszerek? Ha volt, azt jobbára civilek adták, a sajátjukból. Amiben biztos vagyok, ez az időszak nem fog bekerülni a nemzet aranykönyvébe. Jobb esetben csak értetlenség, de nagyon sokszor gyűlölködés, elutasítás, fenye­getés fogadta nálunk azokat az embereket, akik a segítségünket kér­ték, és meg is kellett volna kapniuk. Hogy miért? Böjté Csaba atya ezt így indokolta: mert Isten selejtet nem teremtett. HIRDETÉS PASHA Kft. Varrónőket keresünk Dombóvárra! Magas minőségű fehérneműk gyártásához jó kézügyességű, tényleg dolgozni akaró munkatársakat keresünk. Teljes munkaidőben, egy műszakban, bejelentett munka, garantált minimálbér + teljesítményarányos fizetés + béren kívüli juttatások. Jelentkezését rövid fényképes önéletrajzzal várjuk szeptember 10-ig: ____7200 Dombóvár, Borsos Miklós u. 3., pasho @cbantelle.fr .................. ..... , . HIRDETÉS Da lmandi Mezőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság Középhídvégi Műszaki ágazata felvételt hirdet Tengelic-Középhídvégi munkavégzési helyre az alábbi munkakörökben ÁLTALÁNOS LAKATOS MEZŐGAZDASÁGI GÉPKEZELŐ Alkalmazás feltétele: Szakirányú végzettség Mezőgazdasági gépkezelő munkakör esetén mezőgazdasági gépész végzettség, * vagy mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány megléte Egészségügyi alkalmasság B kategóriás jogosítvány Bővebb felvilágosítás Heidt János műszaki egységvezetőtől kérhető a 06-30-4111817 telefonszámon munkanapokon 8-tól 15-óráig. HIRDETÉS KÖZÉRDEKŰ HIRDETMÉNY A Panteon Kegyeleti Szolgáltató Kft. 7100 Szekszárd, Alkony u. 1. (telefon:74/511-755) értesíti az érintett hozzátartozókat, hogy az általa üzemeltetett temetőkben: • Alsónyék, köztemető • Alsónyék, református temető • Bátaszék, Garay u. köztemető • Mözs, Temető u. katolikus temető • Mözs, temető u. református temető • Szedres, köztemető • Szekszárd, Alsóvárosi köztemető • Szekszárd, Újvárosi köztemető • Szekszárd, Szőlőhegyi köztemető • Tolna, Hajós u., katolikus temető az 1990-év előtt betemetett sírok a 2005-év előtt megváltott urnahelyek az 1955-év előtt megváltott sírboltok használati ideje lejárt. Kérjük az érintett hozzátartozókat, hogy a temetési helyek újraváltása érdekében a Temetőgondnokságot (Szekszárd, Alkony u. 1.) felkeresni szíveskedjenek. Az újraváltás elmulasztása a temetési hely feletti rendelkezési jog megszűnését vonja maga után. (145/1999. (X.1.) kormány rendelet 18§ (5.)) A lejárt használati idejű temetési helyek ezen hirdetmény megjelenését követően 6 hónap múlva, de legkésőbb 2016. március 31-ét követően felszámolásra kerülhetnek. Ezen hirdetményt a 145/1999. (X.1.) kormányrendelet 19§ (3) bekezdésének rendelkezései alapján jelentettük meg. Első közzététel. Panteon Kft. temetőgondnokság www.panteon-temetkezes . h u Hol voltak a szakemberek, a szervezettség, a hozzáértők? A I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents