Tolnai Népújság, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-28 / 227. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ Aki rászokott a könyvre, örökre kitart mellette Az író ment és átad HÍREK Visszakapta a láncfűrészt KISMÁNYOK-HIDAS Visszakaphatta a tulajdonosa azt a láncfűrészt, amit még augusztus 20- án loptak el kismányoki házából. A Bonyhádi Rendőrkapitányság a bejelentést követően ismeretlen tettes ellen indított eljárást lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás eredményeként egy 38 éves hidasi férfit kihallgattak gyanúsítottként. A terhelt beismerő vallomást tett, szabadlábon védekezhet. A rendőrök az eltulajdonított láncfűrészt lefoglalták, majd a sértettnek visszaadták. Az ügyben a további eljárást a Bonyhádi Rendőrkapitányságfolytatja le. 1.1. Három gyanúsított a lopási ügyben CSIKÓSTŐTTŐS-DOMBÓVÁRA Dombóvári Rendőrkapitányság lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított egy csikóstőttősi férfi ellen. Még 2013. őszén történt, hogy eltulajdonítottak egy alumíniumból készült féltetőt egy csikóstőttősi lakatlan házból. A rendőrök kihallgattak gyanúsítottként egy 35 éves csikóstőttősi férfit, valamint szintén helybéli két társát, egy 39 éves férfit és egy 30 éves nőt. A terheltek szabadlábon védekezhetnek. A kapitányság a nyomozást lezárta, az ügy iratait a járási ügyészségnek vádemelési javaslattal átadta. B. L. Megemlékezés a tizedik évfordulón BÁTASZÉK Németh Kálmán újratemetésének 10. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést a bátaszéki temetőben a Bátaszéki Székelyek Baráti Körének szervezésében pénteken délután. Az Amerikában elhunyt néhai plébános hamvait 2005-ben hozták vissza Bá- taszékre Szabó Aladár kezdeményezésére. Németh Kálmán annak idején tizenötezer bukovinai székelyt segített Magyar- országra telepedni. V. M. A napokban mutatták be a megyeszékhelyen Ékes László író-újságíró új könyvét. A Ko- csiúton az Apám kenyere, a Kőrisfák és a Gyalogúton után a szerző negyedik kötete. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu- Tapasztalatai szerint valóban fogyóban vannak azok, akik „igazi” könyveket akarnak olvasni? - tettük fel a kérdést Ékes Lászlónak.- Érdekesek az olvasók. Három éve már nem jelennek meg írásaim a megye lapjaiban, állítólag mégis jó páran olvasnak bennük engem. Elképzelhető az is, hogy fogyóban vannak az „igazi” könyveket lapozok - a könyvtárosok és a kiadók tudnának erről többet mondani -, de az a tapasztalatom, hogy aki rászokott az olvasásra, a könyv illatára, ízére, adományára, egy- egy szerzőre, az nem tud lemondani többé róla.- Mi inspirálta az írásra és a témaválasztásra?- Az elmúlt idő alatt sokan érdeklődtek, lesz-e új könyvem, biztattak, segítettek. Bevallom, békés órán néha rám köszön az öregedő múlt. Ilyenkor képzeletben felülök apám lovas kocsijára, és végigzörgünk a kerékvágta utakon. Dolgozik a sosem rest emlékezet, sorolnak az értékek: mesélő tájak, emberek, arcok, mondások, mulatságok, dalok, huncutságok, események, korok elevenednek meg bennem. Megkerül az elveszettnek hitt. Kitart mellettem a hit. Feldereng a régen feledett. Bekopogtat a hajdan útnak eresztett. Előfurakodik a más időre félretett. Meg-meglep a földijeim mesélte sok szép történet. Tudom, annyi a világ, amennyit megtalálok, megértek, magamévá teszek belőle. Mivel mindezt meg akarom mutatni másnak, hogy ő is gondolja, élje át a saját régi világát, vagy így ismerje meg a múltat, ezért született meg a Kocsiúton című könyvem. A könyvírás székelyesen szólva: „Nemes munka. Nem es fizetik meg!” Az inspirációt nekem az értékmentés és az átadása adja. Nem lényegtelen az sem, hogy alkothatok, örülhetek, bosz- szankodhatom, játszhatom, ál- modozhatom, mesélhetek, varázsolhatok, képzeletem táltosával szállhatok, gondolkodhatok. Ezt megteheti a velem tartó olvasó is. Izgalmas, szép nyugalmat, békét kapok és - remélhetőleg - adok. Lényeg a mentendő és tanúságtevő téma, ami lehet bármi a közeli és a távoli múltból. Egy a kikötés: igaz legyen, és az olvasóról szóljon, mert akkor lesz az övé is a történet.- Mit találhatnak az olvasók a Kocsiúton-ban?- Az új kötetembe léleksimogató kisprózákat meg sírós, nevetős, mára már eltűnt falusi világot, embereket, értékrendet Idéző, rövid novellákat tettem. Még valamit: a mai humoristák egy része a falusi embert részegnek meg hülyének láttatja, és nem nevettet, hanem kinevettet. Számos példát hozok ezért a sziporkázó paraszti elme mókájából. A könyvben az újdonságot a történetek mellett az is adja, hogy ezúttal nem illusztrációkkal, hanem egy könyvbeli kiállítással találkozhat az olvasó. Keresztes Zsuzsa budapesti keramikus, szobrász, rongyképész megkapó rajzaival együtt szárnyalhat a fantázia, tolonghat, tágulhat az emlék, élhet az olvasó kíváncsisága. Többek lehetünk általuk, velük. A képek mellé szavak kerültek, a szavak mellé képek. Mintha egy kiállításon lennénk: megnyitó-méltatás, látvány sugallta érzés, élmény, meg-megállás, kikívánkozó gondolat. Ütötte-verte a családot, három évet kapott érte SZEKSZÁRD Rendszeresen ütötte-verte, trágár, megalázó szavakkal illette egy 44 éves szekszárdi férfi az ikertestvérét és édesanyját 2014. februárjától a novemberi őrizetbe vételéig. Február 21-én például megpofozta, ököllel ütötte és többször karon rúgta testvérét. Áprilisban karóval ütlegelte, ököllel arcul ütötte. A bevérzések, zúzódások gyógytartama kü- lön-külön és együttesen is nyolc napon belüli, de az arcát ért ütések miatt csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt súlyos sérülés. Az arccsontok ugyanis nagyon köny- nyen törnek. Szeptemberben az édesanyját verte meg, akinek az arcán lila foltok keletkeztek. Októberben pedig a szoba beton, de szőnyeggel borított padlójára lökte a sértettet, akinek a testén zúzódások keletkeztek. Novemberben pedig a konyhában bántalmazta az édesanyját Az ítélet nem jogerős, a vádlott enyhítésért fellebbezett a vádlott, oly módon, hogy fedőt nyomott az arcához és nagy erővel a falhoz szorította a sértettet. A fenti esetekben a sértettek orvosi ellátásra szorultak, és azt igénybe is vették. A szakértő szerint a vádlott nem szenved és nem szenvedett kóros elmeállapotban, személyiségzavarban, amely korlátozta volna tettei következményeinek felismerésében és az annak megfelelő cselekvésben. A némileg gyengébb értelmi képességű férfi nehezen kezeli indulatait, ezért a továbbiakban is várható, hogy erőszakos cselekedeteket követ el, elsősorban testvére és édesanyja ellen. A Szekszárdi Járásbíróság a férfit rendszeres testi sértés bűntettével, valamint testi sértés vétségével elkövetett kapcsolati erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért a vádlottat három év börtönre ítélte és további három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság a másodfokú döntésig fenntartotta előzetes letartóztatását. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott enyhítésért fellebbezett. 1.1. A Magyar Kultúra Lovagja Ékes László 1950. március 9-én született Értényben. Dombóváron érettségizett, tanítói diplomát Kaposvárott, magyar szakos tanári diplomát Pécsett szerzett. A nagykónyi általános iskolában kezdett tanítani, közben művelődési házat igazgatott. Aranyérmes pávakört vezetett a faluban. és összegyűjtötte a Koppány menti népdalokat. Nyolc évig tudósította a Tolna Megyei Népújságot, aminek munkatársa, 1987-ben pedig olvasószerkesztője lett. 1995 után a Piac főszerkesztője, a Hozam című lap újságírója, a Tolnai Krónika olvasószerkesztője, tizenhat évig volt a Tolnai Extra főszerkesztője. 2012-től szabadúszó újságíró. Házas, felesége Császár Judit. Hobbija az újságírás, olvasás, túrázás és zenehallgatás. Könyvei: Tolna Megyei Útikönyv (társszerző), Két szem barack, Kopjafák a Donná! (Békés Sándorral közösen), Fesztiválos szekszárdi pünkösdök (Gottvald Károllyal közösen), Kőrisfák, Apám kenyere, Szent János és Pál Kápolna (szerkesztés), Gyalogúton. Díjai: Országos ÁVÜ riportpályázat II. díj. Szekszárdi németségért nívódíj. Honvédelemért kitüntetés I. fokozat. Csá- nyi-díj. Pedagógusjelöltek Országos Szakmai Konferenciája III. díj. Magyar Kultúra Lovagja cím. A tervek szerint a regöiyi általános iskolában helyezik majd el a nem mindennapi alkotást A falu történetét örökíti meg a terepasztal REGÖLYKülönleges, az eseményhez méltó tárggyal gyarapodott Regöly. - Mintegy öt évvel ezelőtt pillantottam meg először a pacsmagi tavak partjáról Regöly templomának tornyát, és elfogott annak az elő- érzete, hogy fontos hely lesz az életemben - mesélte a készítő, Vadinszky Jánosné. - Rokon- szenv és bizalom ébredt bennem, amikor később a gondosan kialakított portákat és a szépen művelt földeket megláttam. Megéreztem azt a hajdan volt nagyságot, ami itt az emberek lelkében élt egy igen távoli múltban, s ami valamiképp beköltözött a tájba, a környezetbe is, és onnan sugárzott felém. Ám arról a pontról, ahol álltam, sehogy sem juthattam közelebb a dologhoz. így hát szerettem volna a magasba emelkedni, hogy ne csak egy-egy részletet, hanem az egészet lássam - s még az idő kerekét is visz- szapörgetni, hogy megtaláljam Regöly sajátos atmoszférájának forrását. Ezek az akkori gondolatok és érzések vezettek az újratelepítés évfordulóján a terepasztal ötletéhez és elkészítéséhez, mellyel a gyerekek számára szemléletessé tehető egyrészt a domborzat és a táj, másrészt a településszerkezet időbeni változása. A cserélhető elemek segítségével öt korszakot jeleníthetA terepasztal tulajdonosa a regöiyi egyházközség nek meg a kelta időktől napjainkig. A makett épületekkel és egyéb kiegészítő elemekkel tették gazdagabbá az élményt. így madártávlatból, egyéni nézőpontunkból felemelkedve, egy egészen más perspektívából láthatunk rá azokra a dolgokra, amikről azt gondolnánk, hogy olyan jól ismerjük már, mint a tenyerünket. A terepasztalt úgy alakították ki, hogy ne csupán a lakóhely megismeréséhez nyújtson segítséget, hanem használható legyen segédeszközként egyéb tantárgyaknál is. Ilyen lehet például a környezetismeret, melyhez indító lépésként természetkártyákat is mellékeltek. Venter M. Történelem Regöly újratelepítésének 300 éves évfordulója alkalmából a helyi Karitász Csoport jóvoltából a falu öt történelmi korszakát ábrázoló terepasztal készült el, amelyet a közelmúltban mutattak be. A csoport a későbbiekben az általános iskolában szeretné elhelyezni a terepasztalt, hogy a gyerekek úgy nőhessenek fel, hogy ez az alkotás az élményeik szerves része lehessen, elősegítse kötődésüket a szülőfalujukhoz. A terepasztal költségeit a Pécsi Püspökség finanszírozta, tulajdonosa a Regöiyi Római Katolikus Egyházközség.
