Tolnai Népújság, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-28 / 227. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ Aki rászokott a könyvre, örökre kitart mellette Az író ment és átad HÍREK Visszakapta a láncfűrészt KISMÁNYOK-HIDAS Visszakaphat­ta a tulajdonosa azt a láncfű­részt, amit még augusztus 20- án loptak el kismányoki házából. A Bonyhádi Rendőrkapitányság a bejelentést követően isme­retlen tettes ellen indított eljá­rást lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás eredményeként egy 38 éves hidasi férfit kihallgattak gyanúsítottként. A terhelt beis­merő vallomást tett, szabadlá­bon védekezhet. A rendőrök az eltulajdonított láncfűrészt lefog­lalták, majd a sértettnek vissza­adták. Az ügyben a további el­járást a Bonyhádi Rendőrkapi­tányságfolytatja le. 1.1. Három gyanúsított a lopási ügyben CSIKÓSTŐTTŐS-DOMBÓVÁRA Dom­bóvári Rendőrkapitányság lo­pás vétség elkövetésének meg­alapozott gyanúja miatt eljárást indított egy csikóstőttősi férfi el­len. Még 2013. őszén történt, hogy eltulajdonítottak egy alu­míniumból készült féltetőt egy csikóstőttősi lakatlan házból. A rendőrök kihallgattak gyanúsí­tottként egy 35 éves csikóstőt­tősi férfit, valamint szintén hely­béli két társát, egy 39 éves fér­fit és egy 30 éves nőt. A terhel­tek szabadlábon védekezhet­nek. A kapitányság a nyomo­zást lezárta, az ügy iratait a já­rási ügyészségnek vádemelési javaslattal átadta. B. L. Megemlékezés a tizedik évfordulón BÁTASZÉK Németh Kálmán újra­temetésének 10. évfordulója alkalmából tartottak megemlé­kezést a bátaszéki temetőben a Bátaszéki Székelyek Baráti Körének szervezésében pénte­ken délután. Az Amerikában el­hunyt néhai plébános hamva­it 2005-ben hozták vissza Bá- taszékre Szabó Aladár kezde­ményezésére. Németh Kálmán annak idején tizenötezer buko­vinai székelyt segített Magyar- országra telepedni. V. M. A napokban mutatták be a me­gyeszékhelyen Ékes László író-újságíró új könyvét. A Ko- csiúton az Apám kenyere, a Kő­risfák és a Gyalogúton után a szerző negyedik kötete. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu- Tapasztalatai szerint valóban fo­gyóban vannak azok, akik „igazi” könyveket akarnak olvasni? - tet­tük fel a kérdést Ékes Lászlónak.- Érdekesek az olvasók. Há­rom éve már nem jelennek meg írásaim a megye lapjaiban, ál­lítólag mégis jó páran olvas­nak bennük engem. Elképzelhe­tő az is, hogy fogyóban vannak az „igazi” könyveket lapozok - a könyvtárosok és a kiadók tudná­nak erről többet mondani -, de az a tapasztalatom, hogy aki rá­szokott az olvasásra, a könyv il­latára, ízére, adományára, egy- egy szerzőre, az nem tud lemon­dani többé róla.- Mi inspirálta az írásra és a té­maválasztásra?- Az elmúlt idő alatt sokan ér­deklődtek, lesz-e új könyvem, biztattak, segítettek. Bevallom, békés órán néha rám köszön az öregedő múlt. Ilyenkor képze­letben felülök apám lovas kocsi­jára, és végigzörgünk a kerék­vágta utakon. Dolgozik a sosem rest emlékezet, sorolnak az érté­kek: mesélő tájak, emberek, ar­cok, mondások, mulatságok, da­lok, huncutságok, események, korok elevenednek meg ben­nem. Megkerül az elveszettnek hitt. Kitart mellettem a hit. Fel­dereng a régen feledett. Beko­pogtat a hajdan útnak eresztett. Előfurakodik a más időre félre­tett. Meg-meglep a földijeim me­sélte sok szép történet. Tudom, annyi a világ, amennyit megta­lálok, megértek, magamévá te­szek belőle. Mivel mindezt meg akarom mutatni másnak, hogy ő is gondolja, élje át a saját ré­gi világát, vagy így ismerje meg a múltat, ezért született meg a Kocsiúton című könyvem. A könyvírás székelyesen szólva: „Nemes munka. Nem es fizetik meg!” Az inspirációt nekem az értékmentés és az átadása adja. Nem lényegtelen az sem, hogy alkothatok, örülhetek, bosz- szankodhatom, játszhatom, ál- modozhatom, mesélhetek, va­rázsolhatok, képzeletem táltosá­val szállhatok, gondolkodhatok. Ezt megteheti a velem tartó ol­vasó is. Izgalmas, szép nyugal­mat, békét kapok és - remélhe­tőleg - adok. Lényeg a mentendő és tanúságtevő téma, ami lehet bármi a közeli és a távoli múlt­ból. Egy a kikötés: igaz legyen, és az olvasóról szóljon, mert ak­kor lesz az övé is a történet.- Mit találhatnak az olvasók a Kocsiúton-ban?- Az új kötetembe léleksimo­gató kisprózákat meg sírós, ne­vetős, mára már eltűnt falusi világot, embereket, értékren­det Idéző, rövid novellákat tet­tem. Még valamit: a mai humo­risták egy része a falusi embert részegnek meg hülyének lát­tatja, és nem nevettet, hanem kinevettet. Számos példát ho­zok ezért a sziporkázó parasz­ti elme mókájából. A könyv­ben az újdonságot a történetek mellett az is adja, hogy ezúttal nem illusztrációkkal, hanem egy könyvbeli kiállítással ta­lálkozhat az olvasó. Keresztes Zsuzsa budapesti keramikus, szobrász, rongyképész megka­pó rajzaival együtt szárnyalhat a fantázia, tolonghat, tágulhat az emlék, élhet az olvasó kí­váncsisága. Többek lehetünk általuk, velük. A képek mellé szavak kerültek, a szavak mel­lé képek. Mintha egy kiállítá­son lennénk: megnyitó-mélta­tás, látvány sugallta érzés, él­mény, meg-megállás, kikíván­kozó gondolat. Ütötte-verte a családot, három évet kapott érte SZEKSZÁRD Rendszeresen ütöt­te-verte, trágár, megalázó sza­vakkal illette egy 44 éves szek­szárdi férfi az ikertestvérét és édesanyját 2014. februárjától a novemberi őrizetbe vételéig. Február 21-én például meg­pofozta, ököllel ütötte és több­ször karon rúgta testvérét. Áp­rilisban karóval ütlegelte, ököl­lel arcul ütötte. A bevérzések, zúzódások gyógytartama kü- lön-külön és együttesen is nyolc napon belüli, de az arcát ért ütések miatt csak a szeren­csének köszönhető, hogy nem történt súlyos sérülés. Az arc­csontok ugyanis nagyon köny- nyen törnek. Szeptemberben az édesanyját verte meg, akinek az arcán lila foltok keletkeztek. Októberben pedig a szoba be­ton, de szőnyeggel borított pad­lójára lökte a sértettet, akinek a testén zúzódások keletkeztek. Novemberben pedig a konyhá­ban bántalmazta az édesanyját Az ítélet nem jog­erős, a vádlott eny­hítésért fellebbezett a vádlott, oly módon, hogy fe­dőt nyomott az arcához és nagy erővel a falhoz szorította a sér­tettet. A fenti esetekben a sér­tettek orvosi ellátásra szorul­tak, és azt igénybe is vették. A szakértő szerint a vádlott nem szenved és nem szenve­dett kóros elmeállapotban, sze­mélyiségzavarban, amely kor­látozta volna tettei következ­ményeinek felismerésében és az annak megfelelő cselekvés­ben. A némileg gyengébb értel­mi képességű férfi nehezen ke­zeli indulatait, ezért a további­akban is várható, hogy erősza­kos cselekedeteket követ el, el­sősorban testvére és édesany­ja ellen. A Szekszárdi Járásbíróság a férfit rendszeres testi sér­tés bűntettével, valamint tes­ti sértés vétségével elkövetett kapcsolati erőszak bűntetté­ben mondta ki bűnösnek. Ezért a vádlottat három év börtönre ítélte és további három évre el­tiltotta a közügyek gyakorlásá­tól. A bíróság a másodfokú dön­tésig fenntartotta előzetes le­tartóztatását. Az ítélet nem jog­erős, mert a vádlott enyhítésért fellebbezett. 1.1. A Magyar Kultúra Lovagja Ékes László 1950. március 9-én született Értényben. Dombóvá­ron érettségizett, tanítói diplo­mát Kaposvárott, magyar szakos tanári diplomát Pécsett szerzett. A nagykónyi általános iskolában kezdett tanítani, közben műve­lődési házat igazgatott. Arany­érmes pávakört vezetett a fa­luban. és összegyűjtötte a Kop­pány menti népdalokat. Nyolc évig tudósította a Tolna Megyei Népújságot, aminek munkatár­sa, 1987-ben pedig olvasószer­kesztője lett. 1995 után a Piac főszerkesztője, a Hozam című lap újságírója, a Tolnai Krónika olvasószerkesztője, tizenhat évig volt a Tolnai Extra főszerkesztő­je. 2012-től szabadúszó újságíró. Házas, felesége Császár Judit. Hobbija az újságírás, olvasás, tú­rázás és zenehallgatás. Könyvei: Tolna Megyei Útikönyv (társszerző), Két szem barack, Kopjafák a Donná! (Békés Sán­dorral közösen), Fesztiválos szekszárdi pünkösdök (Gottvald Károllyal közösen), Kőrisfák, Apám kenyere, Szent János és Pál Kápolna (szerkesztés), Gya­logúton. Díjai: Országos ÁVÜ riportpá­lyázat II. díj. Szekszárdi né­metségért nívódíj. Honvédele­mért kitüntetés I. fokozat. Csá- nyi-díj. Pedagógusjelöltek Or­szágos Szakmai Konferenci­ája III. díj. Magyar Kultúra Lo­vagja cím. A tervek szerint a regöiyi általános iskolában helyezik majd el a nem mindennapi alkotást A falu történetét örökíti meg a terepasztal REGÖLYKülönleges, az esemény­hez méltó tárggyal gyarapodott Regöly. - Mintegy öt évvel ez­előtt pillantottam meg elő­ször a pacsmagi tavak partjá­ról Regöly templomának tor­nyát, és elfogott annak az elő- érzete, hogy fontos hely lesz az életemben - mesélte a készítő, Vadinszky Jánosné. - Rokon- szenv és bizalom ébredt ben­nem, amikor később a gondo­san kialakított portákat és a szépen művelt földeket meglát­tam. Megéreztem azt a hajdan volt nagyságot, ami itt az em­berek lelkében élt egy igen tá­voli múltban, s ami valamiképp beköltözött a tájba, a környezet­be is, és onnan sugárzott felém. Ám arról a pontról, ahol álltam, sehogy sem juthattam köze­lebb a dologhoz. így hát szeret­tem volna a magasba emelked­ni, hogy ne csak egy-egy rész­letet, hanem az egészet lássam - s még az idő kerekét is visz- szapörgetni, hogy megtaláljam Regöly sajátos atmoszférájának forrását. Ezek az akkori gondo­latok és érzések vezettek az új­ratelepítés évfordulóján a te­repasztal ötletéhez és elkészíté­séhez, mellyel a gyerekek szá­mára szemléletessé tehető egy­részt a domborzat és a táj, más­részt a településszerkezet idő­beni változása. A cserélhető elemek segítsé­gével öt korszakot jeleníthet­A terepasztal tulajdonosa a regöiyi egyházközség nek meg a kelta időktől napja­inkig. A makett épületekkel és egyéb kiegészítő elemekkel tet­ték gazdagabbá az élményt. így madártávlatból, egyéni néző­pontunkból felemelkedve, egy egészen más perspektívából láthatunk rá azokra a dolgok­ra, amikről azt gondolnánk, hogy olyan jól ismerjük már, mint a tenyerünket. A terepasz­talt úgy alakították ki, hogy ne csupán a lakóhely megismeré­séhez nyújtson segítséget, ha­nem használható legyen segéd­eszközként egyéb tantárgyak­nál is. Ilyen lehet például a kör­nyezetismeret, melyhez indító lépésként természetkártyákat is mellékeltek. Venter M. Történelem Regöly újratelepítésének 300 éves évfordulója alkalmából a helyi Karitász Csoport jóvoltából a falu öt történelmi korszakát ábrázoló terepasztal készült el, amelyet a közelmúltban mutat­tak be. A csoport a későbbiek­ben az általános iskolában sze­retné elhelyezni a terepasztalt, hogy a gyerekek úgy nőhesse­nek fel, hogy ez az alkotás az él­ményeik szerves része lehessen, elősegítse kötődésüket a szülő­falujukhoz. A terepasztal költsé­geit a Pécsi Püspökség finanszí­rozta, tulajdonosa a Regöiyi Ró­mai Katolikus Egyházközség.

Next

/
Thumbnails
Contents