Tolnai Népújság, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-26 / 226. szám
2015. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD J Négyezerből egyet ' -.v Az osztrák-magyar viszony már most sokkal jobb, mint péntek reggel 8 órakor volt - mondta Orbán Viktor Werner Faymann osztrák kancellárnak Bécsben Kemény szavakkal készült a békülésre Orbán Viktor miniszterelnök Werner Faymann osztrák kancellárral. A bécsi megbeszélések legfontosabb üzenete: Magyarország inkább lezárja a horvát határt, mint hogy ellenőrzés nélkül átengedje Ausztriába a menekülteket. Szlovénia határára kerítés nem, csak mobil eszközök kerülnek. Trencséni Dávid david.trencseni@mediaworks.hu BECS „Miközben Magyarország védte az EU határait és igyekezett betartani a schengeni egyezményt, valamint a dublini rendeletet, aközben baráti tüzet kaptunk a hátunkba Ausztriától” - értelmezte az elmúlt hetek verbális adok-kapokját Orbán Viktor miniszterelnök, miután Bécsben megbeszéléseket folytatott Reinhold Mitterlehner alkancellárral és Werner Faymann kancellárral. A magyar kormányfő finoman viszonozta is a „baráti tüzet”, amikor megjegyezte: „Készen állunk arra, hogy innentől nem emlékszünk arra, hogy lenáciztak bennünket, ami mégiscsak abszurd egy osztrák politikustól.” Majd sietve megjegyezte: „...az osztrákmagyar viszony már most sokkal jobb, mint péntek reggel 8 órakor volt.” A tegnapi megbeszélés egyik legfontosabb pontja Faymann e heti, az uniós csúcson tett megjegyzése, miszerint ha Magyar- ország csak a kerítéssel tudja megállítani a menekülteket, akkor inkább engedje tovább őket. Erre vetette fel Orbán, hogy ez esetben egy ellenőrzött közlekedési csatornán keresztül juttatják el a magyar hatóságok a menekülteket az osztrák határig. Ezt a lehetőséget a tegnapi tárgyaláson a kancellár nem támogatta. Ausztria irányába „nincs korridorhelyzet” - mondta Orbán, mivel „korridort nem lehet úgy szervezni, hogy a végén lé vő ország azt nem fogadja el”. Ezért az a feladat, hogy a szerb határon működő, a hozzá fűzött reményeket beváltott határrendészeti rendszer jöjjön létre Magyarország és Horvátország között is a határátlépés európai formáinak biztosítása érdekében - mondta a miniszterelnök, kiemelve, hogy ezt, ha „nem is teljes szívvel”, de Ausztria is tudomásul veszi. A magyar-horvát zöldhatár tervezett lezárása előtt a magyar kormányfő felkeresi a visegrádi együttműködés (V4) tagállamait, a magyar kormánytagok pedig Horvátországba látogatnak, hogy a sikeres akcióhoz szükséges támogatást megszerezzék. Indoklásul Orbán Viktor hoz-' zátette: nem elég csak a sajtón keresztül elmondani a világnak, mit miért tesz Magyarország. A kormányfő hozzátette: a határzár létesítése „nem szeretet kérdése”, Magyarország „nem Orbán: Baráti tüzet kaptunk a hátunkba Ausztriától. Hová tűntek a koptok? Nem vettek letelepedési kötvényt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemrég egy francia kongresszuson kijelentette, hogy Magyarország 2014-ben ezer egyiptomi keresztényt (kop- tot) fogadott be, mivel e családokat vallási hovatartozásuk miatt üldözték az arab államban. A miniszter akkor lapunknak azt nyilatkozta: a helyi vallási vezetők kezeskedtek a családokért, akiknek a befogadása és magyar állampolgárrá tétele törvényesen és átláthatóan történt. A bejelentés óta egyre zavarosabb az ügy, hisz még a magyar kopt közösség sem találkozott a befogadottakkal. Szabó Tímea PM-es képviselő kérdezett rá a koptok sorsára. Semjén Zsolt válaszában egyetlen szót sem szólt róluk, any- nyi kiderült: tavaly összesen 182- en kaptak magyar állampolgárságot - az előző évben 55-en -, valamint 109-en kaptak tartózkodási engedélyt. A PM az adatokból arra következtetett, hogy valójában letelepedési államkötvényt vásároltak az egyiptomi családok, akik azóta már el is hagyták - Nyugat-Európa felé - Magyar- országot. Ezt a parlament gazdasági bizottsága tegnap cáfolta: koptok egyáltalán nem vásároltak szerintük kötvényt, és egyiptomiak is csupán tucatnyian. szeretne határzárat létrehozni a horvát határra, barátkozni és együttműködni szeretnénk", de a helyzet ezt nem teszi lehetővé. Elmondta, hogy a szerdai EU-csúcson minden európai vezetőt megkérdezett, köztük Donald Tuskot, az Európai Tanács, Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság és Martin Schul- zot, az Európai Parlament elnökét, akik nem tudtak neki jobb tanácsot adni. „Nem tudok jobb megoldást, mint ami a szerb határon van” - mondta Orbán. Közölte ugyanakkor, hogy a magyar kormány Szlovénia és Magyarország közé nem akar kerítést építeni. Azt mondta: a magyar-szlovén határon most terepmunka zajlik, hogy „kitakarítsák” a határsávot, alkalmassá téve ezzel mobil eszközök elhelyezésére. Mivel Szlovénia tagja a schengeni övezetnek, arra a határszakaszra semmi olyat nem szabad felépíteni, amit nem lehet „eltakarítani” egy napon belül, illetve amihez Szlovénia nem járul hozzá - közölte. Pintér Sándor adott tegnap tájékoztatást a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) nyári munkájáról. Idén júliusban 31287, augusztusban pedig 47 094 menedékjog iránti kérelmet regisztráltak. Ebből júliusban 7, augusztusban 11 esetben állapították meg a kérelem elfogadhatatlanságát, 121, illetve 24 esetben a kérelem nyilvánvaló megalapozatlanságát. A BÁH júliusban 6051, augusztusban 4370 eljárást megszüntető döntést hozott, zömmel amiatt, hogy az érintettek időközben ismeretlen helyre távoztak, vagyis elhagyták Magyarországot. A hivatal júliusban 7, augusztusban 9 esetben ismerte el menekültként a kérelmezőt, oltalmazot- ti státust pedig júliusban 25, augusztusban 35 menekült kapott. Összesen két hónapnyi, 78 381 darab menekültkérelemből a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 16-ot bírált el pozitívan. Az is kiderült: bár tavasszal a kormánypárti politikusok még több tízezer, Ausztriából és Németországból visszato- loncolt menekültre számítottak, a nyári hónapok alatt összesen 254 migránst küldtek vissza Magyarországra, mint első - uniós - regisztrációs országba. Mennyi az annyi? Idén Magyarországon keresztül a déli államokból, elsősorban Szerbiából és immár Horvátországból kiindulva több mint 250 ezer menekült és migráns lépett be az unió területére, majd távozott nyugati államok felé. A kormányzati tisztségviselők többször jelezték, hogy az „ostromnak” is nevezett folyamat mennyire leterheli a magyar menekültügyi rendszert, 4500 forintba kerül a büdzsének egyetlen menekült egynapi ellátása. A belügyminiszter parlamenti beszámolójából pontosan kiderült tegnap, hány menekültet látott el a magyar intézményrendszer. Az összes befogadó állomás teljes kapacitása - ideiglenes sátrakkal és konténerszállásokkal együtt - 3221 fő. Ezt júniusban 4292 menekült vette igénybe, júliusban 4015, augusztusban 2235 fő, egész nyáron 10 542. A prpjekt >i Alap [ársfinjnsziro?; Többen is fenyegették Magyarországot jjg azzal, hogy eleshet az uniós támogatástól, ha falakat emel a menekültek ellen SöS ..— Br üsszel támogatási pénzt nem vonhat el Magyarországtól, de alaposan megnehezítheti az életünket Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa volt az. aki a legutóbb azzal fenyegette - áttételesen - Magyarországot, hogy az El) nem ad pénzügyi támogatásokat olyan tagországoknak, amelyek falakat építenek. Előtte osztrák, német és francia politikusok jelezték: aki nem veszi ki a részét az uniós szolidaritásból - nem hajlandó a kvóták szerinti elosztásban tehermentesíteni elsősorban Németországot -, az ne tartsa a markát Brüsszelben pénzért. Mindezt eddig a kvótaszavazásra készülő Európai Tanács nyomásgyakorlásaként könyvelték el csupán, ám most a Portfo- lio.hu arra kérdezett rá az Európai Bizottságnál: realitássá válhat-e a támogatáselvonás, miután Budapest nem szavazta meg a kvótarendszert? A rövid válasz: nem lehet pénzelvonással büntetni Magyarországot. Az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodás, illetve a jóváhagyott Operatív Programok nem adnak jogi alapot arra, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásait csökkentsék abban az esetben, ha egy tagállam visszautasítja az egyébként kötelező menekült- ügyi áthelyezési mechanizmust - mondta a lapnak egy brüsszeli informátor. Ez tehát egyértelműen azt jelenti, hogy a menekültügy kezelésében mutatott magyar (illetve más tagállami) magatartást nem lehet az EU-támogatásokon „megtorolni”, az ilyen jellegű fenyegetéseknek tehát nincs jogi alapjuk. A héten egy konferencián a német pénzügyminiszter azt feszegette: a lisszaboni szerződésben van olyan jogi lehetőség (7. cikkely szerint az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztése), amely alapján - bonyolult jogi procedúrával - elvileg el lehet jutni a pénzügyi támogatások felfüggesztéséhez. Ilyen eljárás azonban nem indult a Bizottság részéről. Az uniós folyamatokra rálátó forrásunk arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy Brüsszel ennél bonyolultabban működik. A Magyarországgal szemben most egyértelműen érezhető neheztelés nem a konkrét támogatások megnyirbálásán keresztül lesz érezhető, de például Lázár János jövő keddi tárgyalásaira rányomhatja a bélyegét. A Miniszterelnökséget vezető miniszter versenyjogi ügyekben egyeztet majd Brüsszelben, egyebek mellett a Bizottság által felfüggesztett, dohányipari cégeket érintő különadó és a központi dohányellátó bevezetése miatt induló köte- lezettségszegési eljárással kapcsolatban. Lapunk segítője szerint Brüsszel kifejezheti kvótaügyi neheztelését úgy is, ha Lázár ügyeiben szőrszálhasogató módon ragaszkodik az egyes rendelkezések betűjéhez, és semmiféle kompromisszumra nem hajlandó. I
