Tolnai Népújság, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-25 / 225. szám
2015. SZEPTEMBER 25., PÉNTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD y Az osztrák kancellárra fogja a magyar kormány a menekültek átengedését Orbán csalódott a görögökben és az Európai Tanácsban Orbán Viktor hatpontos megol- dásijavaslat-csomagjából az európai uniós vezetők ötöt elfogadtak - csak épp a legfontosabb nem ment át. A kormányfő csalódott, amiért a görögök nem engedik át a határuk védelmét az EU-nak. Az osztrák kancellár inkább beengedne mindenkit, csak ne a magyar kerítésen akadjanak fenn a menekültek. Trencséni Dávid david.trencseni@mediaworks.hu BRÜSSZEL Hatból öt magyar javaslatot elfogadott az Európai Tanács csütörtök hajnalban, épp a legfontosabbról azonban nem sikerült megegyezni - így értékelte Orbán Viktor miniszterelnök a kormány- és államfői csúcstalálkozót. A kormányfő szerint a megoldási tervezetének sarokpontja lett volna, hogy uniós rendfenntartó erők vigyáznák ezentúl a görög határokat. Mint korábban jeleztük: az ötlet megvalósításának fizikai akadálya, hogy az EU nem rendelkezik ilyen közösen felállított szervezettel. Ám a vita nem jutott el egy közösségi határvadász egység létrehozásáig, hiszen a görög kormány azonnal jelezte: állama szuverenitását sérti a felvetés, ezért elvben sem támogatja azt. „Kár, hogy ez a legfontosabb az összes javaslat közül. Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve illegális mig- ránsok” - mondta Orbán. Az uniós csúcstalálkozón azonban sikerült döntést hozni arról, hogy az EU egymilliárd euróval támogatja a Törökországban élő szír menekülteket. A pénzt az ENSZ szervezetein keresztül juttatják el a rászorulóknak élelmezés és egyéb, napi ellátás formájában. Ez illeszkedik abba az elképzelésbe, hogy a menekülteket jelenlegi tartózkodási helyükön lássák el - így csökkentve az unióra nehezedő migrációs nyomást. Ugyancsak Orbán hat pontjában szereplő célt karolt fel Angela Merkel német kancellár, amikor bejelentette: a menekültválság megoldásához együttműködésre van szükség az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és a Közel-Kelettel. Szerinte kulcsfontosságú az együttműködés Törökországgal, különösen az uniós külső határ védelmében. A kancellár közölte: Bassár el-Aszad szíriai elnökkel is hajlandó tárgyalni a helyzet normalizálása érdekében. Ettől a lehetőségtől az USA ridegen elzárkózik, miközben Moszkva immár nemcsak haditechnikával, de élőerővel is támogatja a diktátor harcát. El-Aszad nem elsősorban az Iszlám Állam terroristái, hanem a rézsimje elleni felkelőkkel visel hadat. BUDAPEST A magyar kormány elsősorban az osztrák kancellár kijelentésére fókuszál a csúcsértekezlet óta. Werner Faymann kijelentette: ha a menekülteket csak a magyar kerítéssel lehet megállítani, akkor inkább az EU fogadja be a migránsokat. Az osztrák kormányfő nem először bírálja élesen a magyar kormány politikáját - egyebek mellett a kerítés építését -, a magyar külpolitika azonban most igyekszik kihasználni a választási kampányt is folytató politikus szavait. Orbán azonnal reagált a kijelentésre: Magyarországnak két lehetősége van: vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy - ha ez nem tetszik - képes arra is, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország irányába. Ugyanezt erősítette meg egy nappal később Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is. (A magyar kormány mindeddig az éles kritikákra ugyancsak éles kritikával válaszolt, külföldi bírálatok és vélemények nem befolyásolták a tevékenységét.) Ezúttal azonban Budapesten realitásként merült fel, hogy egyfajta közlekedési folyosót nyitnak a hatóságok a horvát és az osztrák határ között. A helyzet meglehetősen zavaros. Lázár János immár sokadszor jelentette ki: embercsempészetnek minősül, hogy a szerb és most már a horvát - hatóságok szervezetten szállítják országuk területén a menekülteket a magyar határhoz. Lázár ezt tegnap egyenesen „Magyarország ellen szervezett akciónak” és „migrációs ostromnak” nevezte. A Horvátország felől érkező migrán- sok tízezreit azonban az elmúlt napokban - mindenféle regisztráció nélkül - a magyar hatóságok vonatokkal szállították egyenesen az osztrák határra. (Az indoklás szerint erőszakkal nem kényszeríthetőek az együttműködésre a menekültek.) Vagyis a korridor mint lehetőség napok óta valóság a horvát határra érkező menekültek számára. Emellett annyira mégsem „hatja meg” az osztrák kritika a magyar kabinetet, hisz Lázár bejelentette: a szlovén-magyar határra is építenek kerítést. A görög határ védelme nem lesz EU-s ügy. Brüsszel után felsorakozott Orbán Viktor javaslatai mögé a magyarországi ellenzék is „Támogatom a miniszter- elnök hat pontját, amit elvitt Brüsszelbe, e mögé fel lehet sorakozni” - jelentette ki Mesterházy Attila, az MSZP egykori elnöke tegnap, a Magyar Liberális Párt által szervezett, a migráció kérdésével foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen. AjobbikosZ. Kárpát Dániel az új, a küldő országok szerinti menekültkontingenseket felállító ötletről szólva úgy vélekedett, hogy az hibás: „A világkvóta az egyetlen, amit nem tudunk támogatni az Orbán-csomagból, mert minden kvótára nemet mondunk." A parlament külügyi bizottságának egykori, ex-SZDSZ-es elnöke, Szent-lványi István (ma már a Magyar Liberális Párt színeiben) tromfolt: „Reális és jó javaslat volt, átfedés korábbi javaslatokkal, de ezzel nincs is semmi probléma." Németh Zsolt volt külügyi államtitkár szerint „az emberiesség és a józanság szempontjainak egyensúlyát kell megtalálni, be kell fogadni a menekülteket, a bevándorlókat átlátható rendszerrel kell fogadni, ám figyelembe kell venni Európa és Magyarország teherbírását". Átél megoldást ad? „Előreláthatólag számottevően nem csökken a téli időszakban a bevándorlók száma” - mondta a Magyar Hírlapnak Orbán Balázs, a Századvég által létrehozott Migrációkutató Intézet főigazgatója. Szerinte a bevándorlási statisztikák azt mutatják, hogy 2012 és 2013 telén még valóban csökkenő migránsszámról volt szó, 2014 telén viszont már egyértelműen növekedett a bevándorlók száma. Ez a kijelentés egybevág Orbán Viktor miniszter- elnök hétfői, parlamenti felszólalásával. A kormányfő szerint október és január között annyi menekült érkezik majd, mint az év első felében összesen. Mindennek azonban ellentmondani látszik az EU határvédelmi hivatalának, a Frontexnek a statisztikája. Eszerint a földközi-tengeri átkelés a téli időszakban ötödére esik vissza, míg a Magyarországot is érintő nyugat-balkáni útvonalon a felére csökken a hajóutat kockáztatók száma. A 2014-es statisztikai adatokat a tavaly októbertől idén februárig tartó, koszovói albán migránshul- lám torzította - őket pedig nem akadályozza a téli hónapokban viharossá váló tengeri útvonal. Rekordok dőltek Néhány napig úgy tűnt, hogy a szerb-magyar határra felállított kerítés és a katonákkal megerősített rendőri jelenlét hatására a napi többezres illegális határátlépések száma néhány tucatra mérséklődik. Valójában azonban a horvát határszakaszra helyeződött a súlypont. A számok önmagukért beszélnek: idén szeptember 23-án 24 óráig Magyar- országra 242 093 illegális határátlépő érkezett. Szeptember 23- án 24 óra alatt 10 041 ember lépett magyar területre. Az új határvédelmi törvények hatályba lépése óta 190 ember ellen indult büntetőeljárás. Az ítéletek egy- vagy kétéves kitiltásról szólnak az ország és a schengeni övezet területéről. Ugyanezt kapják azok, akik hivatalos határátkelő pontokon nyújtják be Szerbiából érkezve menedékjog iránti kérelmüket. Menekültek veszélyeztetik az exportot - a schengeni határok átjárhatatlansága kárt okoz a fuvarozóknak is „Ha Schengen veszélybe kerül a bevándorlási hullám miatt, akkor a hazai külgazdasági teljesítmény is veszélybe kerül” - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Világgazdaság tegnapi exportkonferenciáján. Hozzátette: „Hiú ábránd, hogy a menekültválság meg fog szakadni, a masszív népvándorlás évekig velünk marad, amelynek utánpótlása szinte kimeríthetetlen - Irakban 8, Szíriában 12 millió ember él humanitárius segélyből, Törökországban pedig a nem hivatalos adatok szerint 4-5 millió menekült él. Európa körül legalább 30-35 millió ember hirtelen menekültté, bevándorlóvá tud válni. A szerdai EU-csúcson a legfontosabb kérdésben - a külső határőrizet kérdésében - semmilyen előrelépés nem történt. Ez a kihívás addig megmarad, amíg Görögország nem tudja megvédeni a határait. Illúzió, hogy télen majd csökken a bevándorlási hullám, a téli időszakban ugyanis nem lehet használni a Földközi-tenger adta útvonalat.” A külügyminiszter a kormány eddigi politikájához illeszkedően kijelentette: nonszensz a menekültek elosztására vonatkozó kötelező kvóta. „Hiába helyezik ide őket, ha innen átmennek majd Németországba" - tette hozzá Szijjártó. Kiemelte: a kötelező Mindennapossá váltak a dugók a határokon az elmúlt hetekben kvótát a határőrizet esetében, illetve a Szíria körüli menekülttáborok finanszírozása terén tudjuk támogatni. A külgazdasági hatásokkal kapcsolatban a külügyminiszter megjegyezte: a bevándorlás kérdésének szoros kapcsolódása van Schengenhez. Ha Schengen megreccsen, veszélybe kerül, akkor a hazai külgazdasági teljesítmény is veszélybe kerül. Ha a belső határokon ott állnak a kamionok, akkor gond lesz azoknak a cégeknek, ahol percekre ki van számolva, hogy mikor érkezik be egy adott alkatrész. Külgazdasági szempontból a globális környezet kedvezőtlen Szijjártó szerint. A keleti nyitás egyik fontos pillére, Oroszország esetében ugyanis a Moszkvával szemben kivetett szankciók, a gazdaság visszaesése miatt állt be kedvezőtlen helyzet. Míg Kínába tavaly 2,2 milliárd dolláros, rekordértékű volt a magyar kivitel, most az okoz gondot, hogy a kínai gazdaság növekedése lassul, ami kiegészül egy importkiváltó pekingi stratégiával. Szerinte az arab világban is van kihívás, a versenytársaink részéről ugyanis egy tendenciózus médiakampány zajlik Magyarországgal szemben, iszlámellenes országként állítják be hazánkat. Szijjártó ezzel szemben ellenoffenzívát ígért. I
