Tolnai Népújság, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-24 / 224. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 24., CSÜTÖRTÖK A százhúszból húsz fideszes tarthatta meg a tagságát PAKS Hirt Ferenc országgyűlé­si képviselő elnökletével alakult újjá a paksi Fidesz szervezet. A mostani húszfős létszám töredé­ke a korábbinak, de - ahogyan azt az elnök hangsúlyozta - ön­jelöltekre, olyanokra, akik az aj­tón kilépve kibeszélik a történ­teket, nincs szükség. - Nagy nap ez a paksi Fidesz életében - húzta alá Hirt Ferenc, aki sze­rint tekintettel a közelgő beru­házásra, Paksnak óriási szük­sége van egy erős, kiegyensú­lyozott Fideszre, aki nem rom­bol, hanem épít, aki nem mond­ja meg, hogy ki milyen pozíciót tölt be az atomerőműben, vagy a vízműben. - A Fidesz Pakson nem lehet ellenzékben és Paks sem lehet a Fidesznél ellenzék­ben - szögezte le. Felidézte, hogy az önkormány­zati választásokon elszenvedett csúfos vereség miatt 2015. áp­rilisában megszűntették a pak­si csoportot. - Sok munkát fek­tettem abba, hogy minden tag­nál megvizsgáljam, tudunk-e együtt dolgozni. Húszán marad­tak a százhúszból, ők megtart­hatták a tagságukat, a többieké megszűnt - részletezte az elnök, aki mellett három alelnök alkot­ja az új vezetőséget. Bordács Jó­zsef, Leber Ferenc és Kozmann György tölti be ezeket a poszto­kat, mindhármuknak jól körül­határolt feladata lesz, aminek részleteiről még nem esett szó. Arról viszont igen, hogy nyu­godt, kiegyensúlyozott politizá­lást tűztek célul. Vida T. Őzpörkölt nyert a mucsfai falunapon MUCSFA Idén is jól sikerült, a község lakói nagyon elégedet­tek voltak a programkínálattal a hétvégén lebonyolított faluna­pon. Az egész napos esemény reggel főzőversennyel kezdő­dött, amelyről az első díjat ízle­tes őzpörköltjével Katona Csa­ba vitte el. Ezt követően ügyes­ségi sorversenyek következtek Tamis János vezetésével, ezzel párhuzamosan pedig a gyere­kek arcfestésért, illetve csil­lámtetoválásért álltak sorba. Az egészség sátorban vérnyo­mást és vércukorszintet mér­tek - tudtuk meg Petrovlcs Évá­tól, a Nemzeti Művelődési Inté­zet tagjától. A délutánt a szekszárdi Tü­csök Színpad műsora nyitotta, de fellépett a kisvejkei, a mucs­fai és a lengyeli hagyományőrző tánccsoport és kórus is a színpa­don. A fiatalabb korosztálynak zumba és kangoo bemutató, va­lamint hip-hop táncelőadás biz­tosított lehetőséget a kikapcso­lódásra, mozgásra. Antal Fan­ni verset szavalt, Fazekas Lá­zár székely anekdotákat, tréfás székely történeteket mondott el. Este nyolctól DJ Roll szabadtéri diszkója várta a táncos lábú ven­dégeket. Az önkormányzat dolgozóinak segítségével megvalósuló faluna­pot az elkövetkező években is ha­sonló színvonalon szeretné meg­rendezni a helyhatóság - tette hozzá Petrovics Éva. B. L. Kölesd helytörténete kutatásának szenteli az idejét Jól ismeri a községet Jogtalanul számlázott a régi szolgáltató Dr. Kiszler Gyuláné Farkas Éva nyugalmazott történelemtanár jó ideje Kölesd helytörténete kutatásának és dokumentálá­sának szenteli az idejét. A köz­ségben 1977-ben szervezte meg a helytörténeti szakkört, amely a mai napig működik. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu KÖLESD Takarjam le ezt az épüle­tet, és képzeljem el a községnek ezt a részét. Vagy: azt képzel­jem el, hogy az utca sarkán nem egy mai, hétköznapi családi ház áll, hanem az egykori zsinagó­ga, mellette a sachter, azaz a zsi­dó mészáros háza. És azt is kép­zeljem el, hogy Kölesd a közép­korban mocsaras terület volt, és fontos átkelési lehetó'ség. A rév pedig komoly bevételt jelentett. A településnek az 1400-as évek­ben Zsigmond király adott me­zővárosi címet. Dr. Kiszler Gyuláné nem min­dennapi város-, azaz a jelen te­kintetében községnézést tart, nemcsak téren, de korszako­kon átívelőt, melynek a végcél­ja a kölesdi IKSZT, szebb és ért­hetőbb nevén a kismegyeháza, a mai művelődési ház. Itt ugyanis már másodszor látható országos jelentőségű tárlat, az idei évben Ybl Miklós kiállítása. Dr. Kisz­ler Gyulánétól megtudtuk, az Ybl Miklós épületeit bemutató országos vándorkiállítást koráb­ban Székesfehérváron látták. Ez az anyag azonban kiegészült kö­lesdi értékek bemutatásával, il­letve egy másik országos tárlat anyagával. így a képeken egy­részt megjelenik a megye máso­dik legidősebb keresztje és a kö­lesdi Páduai Szent Antal-temp- lom, de látható az a makett is, mely a nagycenki Széchenyi-ká- polnáról készült, és amely az egyik bizonyítéka annak, hogy ^ * TUDTA-E? Hogy egyetlen szavazat hiánya ban nem lett megyeszékhely Kölesd 1788-ban? Tolna me­gye új székhelyének Szekszár- dot választották. Dr. Kiszler Gyuláné helytörténész és egykori tanítványa, T' , Greifensteinné Zsebe Anita művelődésszervező a kölesdi művelődési ház udvarán SZEXSZÁRDAz önkormányzat ál­tal meghatározottak alapján kell távhődíjat fizetni Szekszárdon, ahol a város augusztusban fel­mondta a korábbi szolgáltató, az Alfa-Nova Kft. szerződését, vá­laszolta az MTI kérdésére a Ma­gyar Energetikai és Közműsza­bályozási Hivatal (MEKH). Mint már megírtuk, a me­gyeszékhely közgyűlése az el­lehetetlenült együttműködésre és a gázszállítás bizonytalansá­gára hivatkozva augusztus 18- án szüntette meg a dunaújvá­rosi cég szerződését. A képvise­lő-testület egyidejűleg az önkor­mányzati tulajdonú Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.-t bízta meg a távhőszolgáltatással, és át is vet­te a város két fűtőművét. A va­gyonkezelő a szerződés felmon­dása után két közleményben is arra hívta fel a szekszárdiak fi­gyelmét, hogy az Alfa-Nova csak augusztus 18-ig jogosult szám­lázni a fogyasztóknak. A szolgál­tató társaság azonban még szep­temberben is küldött számlát a távhővel ellátott lakásokba. Benyújtották a szükséges enge­délykérelmet a kölesdi katolikus templom ter­vezője az Ybl-műhely. - Ugyan­az a motívum látható ezeken az épületeken, de a segesvári vár­templomon is - mondja Éva né­ni, aki ennek a hasonlóságnak a felfedezését egyfajta csodaként élte meg. Dr. Kiszler Gyuláné Somogy- csurgóról, református vidékről került Kölesdre. A történelem- magyar-orosz szakos tanár ide jött férjhez, és hamar megtalál­ta a helyét a falu közéletében is, hiszen Kölesd szimpatikus ha­gyományokkal rendelkezik pél­dául az ökumené területén, és múltja kifejezetten érdekessé te­szi. A település lakói a Rákóczi szabadságharc után elsősorban reformátusok voltak, a lakos­ság egyharmada evangélikus, a pusztákról költözött be a katoli­kus lakosság. Kölesd lelkészei, papjai érzelmi szempontból és a tudást illetően is jól megalapoz­ták a jó értelemben vett lokál­patriotizmust. - Megyénkben a múlt század fordulóján egyetlen városi rangú település sem volt. Kölesd 1871-ig volt mezőváros, ekkor megváltoztatták ennek a címnek a feltételeit. De nem ez vagy a határ szűkössége idézte elő a település hanyatlását, ha­nem az 1950-es évek kulák ül­dözései. Ekkor megroppantot- ták az önállóan gondolkodó és gazdálkodó vidéki emberek ge­rincét. Hozzájárult még a mun­kahelyek elvesztése. Szerencsé­re még ma is vannak olyan adat­közlők, akik emlékeznek a te­lepülés egykori „lámpásaira”, a lelkészekre, vezetőkre, a tele­pülésen végzett hagyományos munkákra, a háború eseménye­ire - mondja Kiszler Gyuláné. Számítanak a középiskolásokra Az Ybl-kiállítás abban a formájá­ban. ahogy dr. Kiszler Gyuláné és egykori tanítványa, az IKSZT ve­zetője, Greifensteinné Zsebe Ani­ta megszervezte, kialakította leg­közelebb Debrecenben lesz lát­ható. Addig is jó volna, ha minél többen látnák például a hőgvészi Apponyi kastély és a kölesdi ká­polnaként emlegetett Szent An­tal-templom költségének erede­ti elszámolását. A szervezők na­gyon számítanak a megye közép- iskolásainak érdeklődésére, en­nek érdekében levelet, meghívót is eljuttattak ezekbe az intézmé­nyekbe. A makettek speciális do­bozokban vannak, „megkukucs- kálni" ezeket felnőttnek, gyerek­nek jó móka. A társaság nem ismeri el a felmondás jogszerűségét - ír­ta Horváth István, az Alfa-Nova Kft. ügyvezető igazgatója a cég honlapján olvasható közlemé­nyében. Majd elmondta, hogy szerintük jelenleg ők rendelkez­nek engedéllyel a szolgáltatás­ra, és ennek alapján továbbra is küldenek számlát a szekszárdi­aknak. Jogtalanul bocsátotta ki az Alfa-Nova a szeptemberi szám­lákat, mondta erre Kővári Ildi­kó, a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. kommunikációs munkatár­sa. Tájékoztatása szerint jelen­leg a szerződéseket kötik a fo­gyasztókkal, ennek befejezéséig az önkormányzati cég nem küld ki számlákat. A távhő- és meleg­víz-szolgáltatást a Vagyonkezelő Kft. végzi, átvéve a korábbi szol­gáltató ötvennyolc dolgozóját - tette hozzá. A MEKH kommunikációs osz­tálya közölte, hogy a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. benyújtotta a távhőellátáshoz szükséges en­gedélykérelmet, az engedély ki­adása folyamatban van. 1.1. A reintegrácíés őrizet nagyban hozzájárul a társadalomba való visszailleszkedéshez Dolgozni is eljárhatnak a „lábpereccel” TOLNA MEGYE - Megyénkben je­lenleg négy fogvatartott van re- integrációs őrizetben, ami azt je­lenti, hogy a lábukon egy távfel­ügyeleti eszközzel az otthonuk­ban tölthetik a büntetésükből hátra levő utolsó félévet - szá­molt be a néhány hónapja beve­zetett új eljárásról Soczó Lász­ló bv. ezredes, a Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka. Elmondta, hogy ezt azok a rabok kérelmezhe­tik, akiket az első bűncselekmé­nyük miatt ítéltek el, nem erő­szakos bűntettet hajtottak vég­re, és a kiszabott szabadságvesz­tés ideje legfeljebb öt év. - Ne fe­ledjük, a börtönben nemcsak kőkemény bűnözők vannak, ha­Soczó László parancsnok mutatja, miként is néz ki a „lábperec’ nem olyanok is, akik megtéved­tek, vagy balesetet okoztak - tet­te hozzá a parancsnok. A reintegrációs őrizet révén egyrészt csökkenthető a bör­tönök túlzsúfoltsága, másrészt nagyban hozzájárul a társada­lomba való visszailleszkedés­hez. A fogvatartott ugyanis egy kijelölt területen mozoghat sza­badon, ami nem feltétlenül csak az otthonát jelenti, hanem lehet ez a munkahelye is. Azok kö­zül, akik Tolna megyében jelen­leg reintegrációs őrizetben van­nak, ketten éltek is ezzel a lehe­tőséggel, és dolgozni járnak. Ha a reintegrációs őrizetben valaki elhagyja a kijelölt zónát, a készülék bejelez, és a börtön rendszerében is megjelenik az automatikus riasztás. Amennyi­ben ez csak véletlen volt, vagy mondjuk a térerő hiánya miatt nem volt jel, a fogvatartottnak elég telefonon lejelentkeznie. - Élnek a lehetőséggel, nem pedig visszaélnek, hiszen többet ve­szíthetnek vele, mint amennyit nyerhetnének - hangsúlyozta a parancsnok. A reintegrációs őrizet eljá­rás a fogvatartott és védője ké­relmére vagy a büntetés-végre­hajtási intézet kezdeményezé­sére indul, és a bv. bíró dönt a végrehajtásáról. A reintegrációs őrizet hat hónapja alatt a párt­fogó felügyelő ellenőrzi a fogva- tartottat. H. E. Van még tennivaló a szakkörben Dr. Kiszler Gyulánét mint történe­lem tanárt érdekelte a néprajz, és onnan már csak egy lépés volt a helytörténeti kutatás iránti érdeklődés. Kölesden 1977-ben szervezte meg a helytörténeti szakkört, amely a mai napig mű­ködik 16 taggal és adatközlők­kel. Az eltelt években több kiad­ványt, megemlékezést és kiállí­tást is a szervezet jegyzett. A kis- megyeházán helytörténeti szo­bát rendeztek be, és hátravan a padlásgyűjtemény leltározása. Éva néni elmondta, időnként úgy érzi, szalad a saját 40 éve után, mely lassan a szakkör négy évti­zede is. Nagy gond viszont, hogy ennek vezetését egyelőre nincs kinek tovább adni.

Next

/
Thumbnails
Contents