Tolnai Népújság, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-24 / 224. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 24., CSÜTÖRTÖK A törpeszúnyogok okozzák a kéknyelv betegséget, permetezni kell Zárlat alá helyezték a sárpilisi tehenészetet HÍREK Tizennyolcadszor ünnepeltek 8EGÖLY „Közhírré tétetik, a faluban ismét szüreti felvonulás tartatik!” Ezzel indította mondandóját a regölyi kisbíró az idén immár 18. alkalommal megtartott hagyomány- őrző szüreti felvonuláson. Az eseményre lovasok és fogatok is szép számban érkeztek Szakályból, Pincehelyről, Gyönkről, Keszőhidegkút- ról és Páríból is. A felvonuláson részt vett a falu apraja és nagyja, a nagysikerű programot pedig tovább színesítette a regölyi népdalkórus, a helyi kisiskolások és az öt éves Kleiber Boldizsár közös fellépése. V. M. Mázsányi szőlőt loptak Bölcskén 80LCSKE Mázsányi szőlőt loptak el egy paksi férfi bölcskei szőlőskertjéből augusztus elején. A rendőrök a nyomozás eredményeként megállapították, hogy a gyümölcsöt egy 20 éves bölcskei férfi szüretelte le. A szőlő értéke nem érte el a bűncselekményi érték alsó határát, ezért a rendőrség az ügyet szabálysértési eljárásban vizsgálja. A férfi beismerő vallomást tett, de a gyanúsításban szereplő meny- nyiséget vitatta, tájékoztatott a rendőrség. 1.1. Nyitott Egyetem Szekszárdon is SZEKSZÁRD Több mint nyolcva- nan vettek részt kedden este, zömében csecsemőgondozó és óvodapedagógus hallgatók a Nyitott Egyetem című sorozat legutóbbi előadásán a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar nagyelőadójában. Az ingyenes rendezvényen voltak külső érdeklődők is. A PTE havi sorozatának keretében ezúttal Szekszárdon tartott előadást dr. Klein Ágnes A kezdetektől az első szóig címmel arról, hogyan tanulunk meg beszélni. 1.1. Nagy riadalmat váltott ki a szarvasmarhákat, juhokat tartó gazdálkodók körében, hogy Tolna megyében kimutatták az úgynevezett kéknyelv betegséget egy sárpilisi telepen. Az állattartók jól ismerik és méltán tartanak ettől, hiszen a múlt évben még el kellett pusztítani azokat az állatokat, amelyek megkapták ezt a betegséget. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A NÉBIH állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma két állatnál mutatta ki a kéknyelv betegséget egy sárpilisi szarvasmarha-állományban, tájékoztatta lapunkat a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és földművelésügyi főosztálya. A kéknyelv (bluetongue) bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvas- marha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, szaknyelven szólva humán megbetegedést nem okoz. Sárpilisen és a közeli Bátaszé- ken lévő szarvasmarha- és juhte- lepeken nagy volt a riadalaom a hír hallatán. Egy magát megnevezni nem kívánó gazdálkodó elmondta, az a legbosszantóbb az egészben, hogy az állatokon nem Sárpllisen a kitöréssel érintett állattartó telephely zárlat alatt van, a telep körül egy kilométeres sugarú körben földi szúnyogirtás történt, a szarvasmarhák vakcin- ázása, valamint rovarirtó szerrel történő kezelése megtörtént. Mindemellett a korlátozás alá vont területek (védőkörzet, megfigyelési körzet) 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására. Ezeken a területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományt ellátó állatorvostól. Ez látszott semmilyen tünet. Rutinszerű vérvizsgálattal igazolták a bajt. Aki a karantén elrendelése előtt tudta értékesíteni az állatait, az jól járt, de többen is voltak, akiknél viszont „bent ragadtak” a juhok, közvetlenül a szállítás előtt. Komoly anyagi veszteség érte így a juhászt. esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki azonban állami támogatást is igénybe vehet az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló rendelet szerint. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegség szélesebb körű elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől. Az állategészségügyi hatóság a betegség megjelenésével a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette. A fogékony állatokat tartó telepek esetében 20 kilométeres körzetben 30 napos megfigyelési zárlat került elrendelésre, a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben megemelt számban történtek a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatok. Ugyanakkor így is jelentős enyhülést jelent a jelenlegi szigorú helyzet a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, mert ma már nem kerül sor a fertőzött állatok leölésére vagy vágására. E helyett az országos főállatorvos határozata szerint az állat-egészségügyi hatóság elvégzi a kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását állami költségre. Megelőzés A kéknyelv betegség elterjedésének megakadályozását jelentősen segítheti a törpeszúnyogok élőhelyeinek gyérítése, amely nem kizárólag vegyszeres úton történhet, hanem a védekezésben nagy szerepe van az állattartó telepek környezetében a vízállásos területek, a trágya és a trágyalé földréteggel történő befedésének is. Ha a betegség gyanúja felmerül, az állattartó haladéktalanul forduljon az állományát ellátó állatorvosához, vagy a járási állategészségügyi hivatalok munkatársaihoz. Lázasak és bágyadtak az állatok A kéknyelv betegséget az ugyanígy nevezett vírus okozza, melynek 26 szerotípusa ismert. Tolna megyében a 4-est mutatták ki. A kórokozót kizárólag a törpeszúnyogok terjesztik, melyek a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat továbbadhatják más, fogékony kérődzőknek. Állatok közti közvetlen kontaktus, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed. A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak lesznek. A nyálzás mellett gyakran kíöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad. és a kialakuló vérkeringé- sí zavar miatt kékké színeződik. A vemhes állatok elvetélhetnek, valamint a vírus a magzatok torz fejlődését is okozhatja. Juhokban általában súlyosabbak a tüneteket. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget. A védőoltást a gazda fizeti A költő tiszteletére rendezett emlékév programjai Szekszárdon és Szegeden is zajlanak még javában Baka István nevét kapta a 101-es terem SZEKSZÁRD Magyar irodalom szak- tanterem lesz a 101-es, és Baka István nevét viseli szerda délután óta. Ennek a helyiségnek a levegőjét szívta a költő négy éven keresztül. A szekszárdi Garay János Gimnáziumban nemcsak termet, de emléktáblát is avattak egyúttal, ez utóbbit Tövisháti András készítette. A terem szaktanteremmé válását Baka István családja és a város is támogatta. Heilmann Józsefné igazgató örömmel számolt be arról, hogy tárlót szereztek, amibe nemcsak könyvek kerülnek, de a szekszárdi költő írógépe is, ezen felül pedig projektort, vásznat vásárolhattak. A terem posztereit Elblinger Ferenc tanár készítette. A fotókon, Heilmann Józsefné igazgató egy diákkal Baka István tegnap felavatott emléktáblája előtt a Garay-gimnáziumban melyekből aztán 12 kasírozott kép lett, Baka versek láthatók. A szerda délutáni avató, akárcsak a Baka iskolások egy nappal korábbi rendhagyó megemlékezése az iskolában és koszorúzása a temetőben a Baka István emlékév része. A rendezvénysorozat részeként előadásokat hallhattak az érdeklődők, és Baka Istvánt posztumusz díszpolgárrá avatták. De nemcsak Szekszárdon, Szegeden is zajlanak programok 2015-ben. Az emlékév apropóját az adja, hogy idén húsz esztendeje, hogy Baka István meghalt. Az év végéig több neves előadó is megfordul nálunk, akikkel együtt emlékezhetünk Szek- szárd neves szülöttére. B. K. Ki volt Baka? Baka István (Szekszárd, 1948. július 25. - Szeged, 1995. szeptember 20.) a költői képalkotás és a szerepjáték-költészet meg- újítója. író, műfordító, szerkesztő. 1966-ban érettségizett a Garay-gimnáziumban, majd 1972- ben a JATE magyar-orosz szakán kapott tanári oklevelet. Utolsó egyetemi tanévét Leningrádban töltötte, ahol meghatározó élményeket szerzett. Két évnyi szekszárdi tanári munka után, 1974- ben került vissza Szegedre, ahol a Kincskereső főszerkesztő-helyettese lett, ahol szobája Szeged fontos szellemi műhelye volt. y
