Tolnai Népújság, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-16 / 217. szám
2015. SZEPTEMBER 16., SZERDA ntilfaA regi miskolci vasmű romos, wfcr- kietlen területén alakították . ' ki a versenyhelyszíneket. A hatalmas telepen szirénázva, kék fénnyel kellett vonulni egyik ‘ «ŰBsöj állomásról a másikra A X. Országos Tűzoltó Szakmai Vetélkedőn állt rajthoz nemrégiben a dombóvári tűzoltók csapata Miskolcon. A megyei forduló megnyerése után a döntőben végül tizedikek lettek a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által szervezett versenyen. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu DOMBÓVÁR Füsttel telített helyiség, roncsok, sebesült, nyöszörgő emberek. Na, nem mint ha mindezek visszariasztanának egy tűzoltót, csupán adalékok ahhoz, hogy nemcsak a versenyzők, hanem a szervezők és a segítők is komolyan vették a X. Országos Tűzoltó Szakmai Vetélkedőn való részvételt. A Tolna megyét képviselő dombóvári tűzoltók megerősítették, hogy igazán életszerű, a valós káresetekhez sokban hasonlító állomásokon kellett bizonyítaniuk. A háromnapos verseny a hivatásos tűzoltók számára az elméleti feladatok teljesítésével kezdődött. Ezen a beosztotti, az irányítói és a gépjárművezetői kategóriában versenyző tűzoltók a saját szakterületükhöz kapcsolódó tesztfeladatokat oldottak meg egyénileg. Másnap viszont már csapatként kellett helytállniuk. A dombóvári raj Kurcz Ernő százados irányítása mellett versenyzett, a tűzoltóautót Tormási Tamás főtörzsőrmester vezette, a beosztott tűzoltók pedig Bán Csaba főtörzsőrmester, Gin- zer Gábor őrmester, Tóth Gábor törzsőrmester és Deák Bálint törzsőrmester voltak. Elmondták, hogy a gyakorlati feladatokat a hatályos szabályzat alapján kellett teljesíteniük, ugyanakkor a versenybírók legfőbb szempontjai közé tartozott a gyors, pontos, precíz végrehajtás és a minél gyakorlatiasabb beavatkozás. Előzetes információik nem voltak a káresetekről, a rajparancsnokot csak az adott állomáson tájékoztatták a feladat feltevéséről. A fiúk hozzátették, hogy a különböző helyszínek forgó- színpadszerűen lettek kialakítva az egykori vasmű romos, kietlen területén, ahol régen mintegy 30 ezer embert foglalkoztattak. A hatalmas telepen így ténylegesen vonulniuk kellett egyik állomásról a másikra, szirénázva, kék fénnyel, pont úgy, mint ahogy egy éles szituációban tennék. Az első helyszínen „baleset történt”. Egy autóbusz elgázolt egy kerékpárost, aki súlyos sérüléseket szenvedett és a jármű alá szorult. Ahhoz, hogy kiszabadíthassák, a tűzoltóknak meg kellett emelniük a buszt hidraulikus vagy pneumatikus emelőeszközzel. A buszból két másik embert is ki kellett menteni, az egyik súlyos fejsérülést szenvedett, a másik a lábán sérült meg. A második feladat során egy munkást mentettek mélyből, aki egy hűtőtorony bontása közben zuhant le a torony alatti medencébe. A következő helyszínen kidőlt fákat és leszakadt ágakat kellett eltakarítani az útból, amelyeket motoros láncfűrésszel kellett szakszerűen feldarabolni, majd kézi erővel elhordani. Az utolsó állomás feltételezése szerint egy pincében munkavégzés közben tűz keletkezett, és a lángok átterjedtek az épület emeletére is. A tűzoltóknak a füsttel telített helyiséget át kellett vizsgálniuk, az ott lévő sérültet és a gázpalackot felhozniuk, végül az emeleten vízsugárral kellett célba lőniük, ami ez esetben a tűz eloltását szimulálta. A dombóvári tűzoltók összesítésben a tizedik helyen végeztek a húsz csapatot felvonultató versenyen. Elmondásuk szerint ez az eredmény felülmúlta az előzetes elképzeléseiket, bár korábban azt sem gondolták volna, hogy megnyerik a megyei döntőt, amely a miskolci országos vetélkedőre kvalifikálta őket. Dicsérték a szervezést, jó alkalomnak találták a versenyt új ismeretségek kialakítására és a szakmai tapasztalatszerzésre. A csapat vezetője Dávid Sándor őrnagy, a dombóvári tűzoltóság parancsnoka volt. Kiemelkedőt nyújtott a csapat gépjárművezetője A gépjárművezetőkre külön gyakorlati feladat is várt. Egy rutin pályát kellett teljesíteniük minél rövidebb idő alatt, mi nél kevesebb hibaponttal. Tormási Tamás, a dombóváriak sofőrje kiemelkedő eredményt ért el, kevesebb mint öt és fél perc alatt, kevés hibával teljesítette a feladatot, míg a többi tűzoltónak jellemzően 6-7 perc kellett hozzá. Összesítésben így Tormási Tamás a hatodik helyen végzett. A beosztott tűzoltók kategóriájában szintén döntőbe jutott, és végül nyolcadik helyezést ért el Bán Csaba. Számukra Miskolc belvárosában jelöltek ki egy, a felkészültséget és az erőnlétet egyaránt próbára tevő pályát. Teljes bevetési ruhában, légző készülékben kellett teljesíteni az első állomást, ami egy több szintes pszichikai kiképző vasketrec volt. Itt akadályokon és szűkített folyosókon át lehetett kijutni, aztán egy kúszócsövön keresztül megérkezni a következő feladathoz, ahol már lekerülhetett a légző maszkja, a palack, és motoros láncfűrészre volt szükség. Egy farönkről kellett mértani pontossággal levágni egy korongot. Majd egy emeletnyi létrázás után kötélen kellett felhúzni egy osztót, végül vízsugárral kellett célba lőni. MEGYEI KÖRKÉP Analfabetizmus Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu T udták, hogy ötből egy kamasz, és szintén ötből egy felnőtt küzd kihívásokkal az olvasás terén? Hogy minden utcában 11 olyan ember él, aki nem tud jól olvasni? Vagy, hogy minden iskolai osztályban négy olyan gyerek van, akinek olvasási problémái vannak? Ezek az adatok nem a Burkina Fasó-i, hanem az európai helyzetet írják le. Most volt az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja. Világviszonylatban háromnegyed milliárd ember él úgy, hogy nem tudná elolvasni a betegtájékoztatót a gyógyszeres üvegen, vagy nem értené meg az autóbusz-menetrendet, nem tudna egyedül voksolni egy szavazáson. Az UNESCO adatai szerint a világon ma is 776 millió felnőtt analfabéta, vagyis öt emberből egy nem tud írni-olvasni. További 75 millió azoknak a gyerekeknek a száma, akik egyáltalán nem járnak iskolába, és ennél sokkal több gyermek vesz részt rendszertelenül az oktatásban, vagy szakítja meg tanulmányait idő előtt. Pedig a betűvetés tudománya kiút lehet az analfabetizmussal gyakran együtt járó nyomorból. Nemcsak a legkiválóbb képességekkel rendelkező fiatalok tudnak kitörni a szegénységből, hanem bárki képes változtatni a sorsán, ha motiváló körülmények közé kerül. Itthon kisvárosi polgármesterek panaszkodnak, ott tartanak, hogy életvezetési tanfolyamokat kell tartaniuk hátrányos helyzetű családoknak (kézmosás, pénzbeosztás), hogy iskolaérett lehessen csemetéjük. A tények makacs dolgok. Az oktatás jelenleg 5,5 százalékot kap a büdzséből, ez a szám Klebelsberg Kunónál 10, Hóman Bálintnál 13 százalék volt. Ha az oktatásra fordított összeg nem emelkedik, akkor itthon inkább fekete, mint szürke állományról beszélhetünk. Ötből egy felnőtt küzd kihívásokkal az olvasás terén Életveszélybe került, úgy megütötte SZEKSZÁRD Bűnösnek mondta ki a vádlottat a Szekszárdi Törvényszék keddi, első fokú ítéletében, életveszélyt okozó testi sértés és hamis tanúzás bűntettében, tájékoztatta lapukat dr. Szőke Rita, a törvényszék sajtószóvivője. Ezért a 37 éves szekszárdi férfit halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt, hét év fegyházbüntetésre és a közügyek gyakorlásától nyolc évi eltiltásra ítélték. Megállapította a bíróság, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn, a vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett. A törvényszék a vádlott előzetes letartóztatást a másodfokú ítéletig fenntartotta. Az ügy sértettje tavaly júniusban a déli órákban Szekszárdon a városközpontban egy pecsenyesütőnél tartózkodott élettársa és egy másik személy társaságában. A sértett és egy kötekedő, ittas állapotban lévő férfi között szóváltás alakult ki - cigikérés, illetve az élettárs inzultálása okán -, amelybe békítő szándékkal avatkozott be a vádlott testvére. A szintén ittas vádlott, bár látta, hogy a konfliktus megoldódott mégis a sértetthez futott és őt lendületből, egy alkalommal, jobb öklével homlokon ütötte. A férfi az ütés következtében hanyatt vágódott, beverte a fejét a beton aljzatba és eszméletét veszítette. A közvetlen életveszélyes állapotba került férfi életét a szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Agyállományi sérülései maradandó fogyatékosság mellett gyógyulhatnak. A bíróság egyesítette az ügyet egy másikkal, amelyben a vádlott 2014 május 21-én valótlanul vádlott meg egy családot, három férfit és egy nőt azzal, hogy együttesen megverték. Később azonban elismerte, hogy csak azért tette a hamis tanúvallomást, mert haragudott rájuk. Sérülései úgy keletkeztek, hogy ittasan elesett. 1.1. Idén úgy tűnik, az járt jobban, aki búzát, napraforgót, repcét vagy éppen szóját termesztett Alacsony maradhat a kukorica felvásárlási ára TOLNA MEGYE Nem mindegy, milyen fajta kukoricát vet el a termelő, hiszen ha jól választ nemcsak a mennyiséggel lesz elégedett, de az érés idejével is. Sajnos minden évben mást jelent a jó választás, mely leginkább az időjárás függvénye. Utólag derül ki az igazság, így erre konkrét recept nincs. Ez is elhangzott tegnap délelőtt, Szek- szárd határában, a Minerág Kft. rendezvényén, a kukorica-fajtabemutatón. Egy-egy ilyen szakmai rendezvény leginkább arra jó, hogy a környékbeli gazdálkodók találkoznak egymással és megosztják a saját tapasztalataikat is. Idén 30 százalékkal kevesebb kukoricára lehet száJelenleg nincs nagy kereslet kukoricára, amit már sokan aratnak a megyében Képünk illusztráció mítani a múlt évhez viszonyítva, mondta Fenyvesi lános, fad- di termelő, a helyzetet tovább nehezíti, hogy a felvásárlási ár is alacsony, tegnap 41 ezer forintot kínáltak egy tonna kukoricáért a budapesti tőzsdén. Fenyvesi lános szerint, kicsi az esély rá, hogy ez az ár tovább emelkedik a közeljövőben, a világpiac ezt mutatja. Sok gazdálkodónál az is problémát jelent, hogy a rendelkezésére álló tárolókban még az árpa és a búza áll, így a kukoricát nincs hová elhelyezni. A kereskedést az is nehezíti, hogy a Duna vízállása alacsony, így szállítási problémák is adódtak. Kiss lános szedresi gazdálkodó elmondta, a kukoricának a termelési költsége, hektáronként 250-300 ezer forint között van. Jó esetben megterem az idén belőle hektáronként 7 tonna, a jelenlegi felvásárlási árral számolva (280 és 320 ezer forint) éppen hogy megérte vele foglalkozni. A rendezvény egyik előadója, Simigh János, az Alisca Agrárház területi képviselője is azt erősítette meg, jelenleg nincs nagy kereslet a kukoricára, a gazdálkodóknak át kell gondolniuk, érdemes-e ekkora bizalmat szavazniuk ennek a növénynek. Idén az járt jobban, aki búzát, napraforgót, repcét vagy éppen szóját termesztett. Mauthner I. <
