Tolnai Népújság, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-16 / 217. szám

2015. SZEPTEMBER 16., SZERDA ntilfa­A regi miskolci vasmű romos, wfcr- kietlen területén alakították . ' ki a versenyhelyszíneket. A hatalmas telepen szirénázva, kék fénnyel kellett vonulni egyik ‘ «ŰBsöj állomásról a másikra A X. Országos Tűzoltó Szakmai Vetélkedőn állt rajthoz nem­régiben a dombóvári tűzol­tók csapata Miskolcon. A me­gyei forduló megnyerése után a döntőben végül tizedikek let­tek a BM Országos Katasztró­favédelmi Főigazgatóság által szervezett versenyen. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu DOMBÓVÁR Füsttel telített helyi­ség, roncsok, sebesült, nyöször­gő emberek. Na, nem mint ha mindezek visszariasztanának egy tűzoltót, csupán adalékok ahhoz, hogy nemcsak a verseny­zők, hanem a szervezők és a se­gítők is komolyan vették a X. Or­szágos Tűzoltó Szakmai Vetélke­dőn való részvételt. A Tolna me­gyét képviselő dombóvári tűzol­tók megerősítették, hogy igazán életszerű, a valós káresetekhez sokban hasonlító állomásokon kellett bizonyítaniuk. A háromnapos verseny a hiva­tásos tűzoltók számára az elmé­leti feladatok teljesítésével kez­dődött. Ezen a beosztotti, az irá­nyítói és a gépjárművezetői ka­tegóriában versenyző tűzoltók a saját szakterületükhöz kapcso­lódó tesztfeladatokat oldottak meg egyénileg. Másnap viszont már csapatként kellett helytáll­niuk. A dombóvári raj Kurcz Er­nő százados irányítása mellett versenyzett, a tűzoltóautót Tor­mási Tamás főtörzsőrmester ve­zette, a beosztott tűzoltók pedig Bán Csaba főtörzsőrmester, Gin- zer Gábor őrmester, Tóth Gábor törzsőrmester és Deák Bálint törzsőrmester voltak. Elmondták, hogy a gyakor­lati feladatokat a hatályos sza­bályzat alapján kellett teljesíte­niük, ugyanakkor a versenybí­rók legfőbb szempontjai közé tartozott a gyors, pontos, pre­cíz végrehajtás és a minél gya­korlatiasabb beavatkozás. Elő­zetes információik nem voltak a káresetekről, a rajparancsno­kot csak az adott állomáson tá­jékoztatták a feladat feltevésé­ről. A fiúk hozzátették, hogy a különböző helyszínek forgó- színpadszerűen lettek kiala­kítva az egykori vasmű romos, kietlen területén, ahol régen mintegy 30 ezer embert fog­lalkoztattak. A hatalmas tele­pen így ténylegesen vonulniuk kellett egyik állomásról a má­sikra, szirénázva, kék fénnyel, pont úgy, mint ahogy egy éles szituációban tennék. Az első helyszínen „baleset történt”. Egy autóbusz elgázolt egy kerékpárost, aki súlyos sé­rüléseket szenvedett és a jármű alá szorult. Ahhoz, hogy kisza­badíthassák, a tűzoltóknak meg kellett emelniük a buszt hidra­ulikus vagy pneumatikus eme­lőeszközzel. A buszból két má­sik embert is ki kellett menteni, az egyik súlyos fejsérülést szen­vedett, a másik a lábán sérült meg. A második feladat során egy munkást mentettek mély­ből, aki egy hűtőtorony bontása közben zuhant le a torony alatti medencébe. A következő helyszí­nen kidőlt fákat és leszakadt ága­kat kellett eltakarítani az útból, amelyeket motoros láncfűrésszel kellett szakszerűen feldarabolni, majd kézi erővel elhordani. Az utolsó állomás feltételezése sze­rint egy pincében munkavégzés közben tűz keletkezett, és a lán­gok átterjedtek az épület emele­tére is. A tűzoltóknak a füsttel telített helyiséget át kellett vizs­gálniuk, az ott lévő sérültet és a gázpalackot felhozniuk, végül az emeleten vízsugárral kellett cél­ba lőniük, ami ez esetben a tűz eloltását szimulálta. A dombóvári tűzoltók össze­sítésben a tizedik helyen végez­tek a húsz csapatot felvonultató versenyen. Elmondásuk szerint ez az eredmény felülmúlta az előzetes elképzeléseiket, bár ko­rábban azt sem gondolták volna, hogy megnyerik a megyei dön­tőt, amely a miskolci országos vetélkedőre kvalifikálta őket. Dicsérték a szervezést, jó alka­lomnak találták a versenyt új is­meretségek kialakítására és a szakmai tapasztalatszerzésre. A csapat vezetője Dávid Sándor őrnagy, a dombóvári tűzoltóság parancsnoka volt. Kiemelkedőt nyújtott a csapat gépjárművezetője A gépjárművezetőkre külön gyakorlati feladat is várt. Egy rutin pályát kellett teljesíteni­ük minél rövidebb idő alatt, mi nél kevesebb hibaponttal. Tor­mási Tamás, a dombóváriak sofőrje kiemelkedő eredményt ért el, kevesebb mint öt és fél perc alatt, kevés hibával telje­sítette a feladatot, míg a töb­bi tűzoltónak jellemzően 6-7 perc kellett hozzá. Összesítés­ben így Tormási Tamás a hato­dik helyen végzett. A beosztott tűzoltók kategóriájában szintén döntőbe jutott, és végül nyol­cadik helyezést ért el Bán Csa­ba. Számukra Miskolc belváro­sában jelöltek ki egy, a felké­szültséget és az erőnlétet egy­aránt próbára tevő pályát. Tel­jes bevetési ruhában, légző ké­szülékben kellett teljesíteni az első állomást, ami egy több szintes pszichikai kiképző vas­ketrec volt. Itt akadályokon és szűkített folyosókon át lehetett kijutni, aztán egy kúszócsövön keresztül megérkezni a követ­kező feladathoz, ahol már le­kerülhetett a légző maszkja, a palack, és motoros láncfűrész­re volt szükség. Egy farönkről kellett mértani pontossággal levágni egy korongot. Majd egy emeletnyi létrázás után köté­len kellett felhúzni egy osztót, végül vízsugárral kellett cél­ba lőni. MEGYEI KÖRKÉP Analfabetizmus Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu T udták, hogy ötből egy kamasz, és szintén ötből egy felnőtt küzd kihívásokkal az olvasás terén? Hogy minden utcában 11 olyan ember él, aki nem tud jól olvasni? Vagy, hogy min­den iskolai osztályban négy olyan gyerek van, akinek olvasási problémái vannak? Ezek az adatok nem a Burkina Fasó-i, hanem az európai helyzetet írják le. Most volt az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi nap­ja. Világviszonylatban háromnegyed milliárd ember él úgy, hogy nem tudná elolvasni a betegtájékoztatót a gyógyszeres üvegen, vagy nem értené meg az autóbusz-menetrendet, nem tudna egye­dül voksolni egy szavazáson. Az UNESCO adatai szerint a világon ma is 776 millió felnőtt analfabéta, vagyis öt emberből egy nem tud írni-olvasni. További 75 millió azoknak a gyerekeknek a száma, akik egyáltalán nem járnak iskolába, és ennél sokkal több gyer­mek vesz részt rendszertele­nül az oktatásban, vagy szakít­ja meg tanulmányait idő előtt. Pedig a betűvetés tudománya kiút lehet az analfabetizmussal gyakran együtt járó nyomorból. Nemcsak a legkiválóbb képes­ségekkel rendelkező fiatalok tudnak kitörni a szegénységből, hanem bárki képes változtatni a sorsán, ha motiváló körülmények közé kerül. Itthon kisvárosi pol­gármesterek panaszkodnak, ott tartanak, hogy életvezetési tanfo­lyamokat kell tartaniuk hátrányos helyzetű családoknak (kézmo­sás, pénzbeosztás), hogy iskolaérett lehessen csemetéjük. A tények makacs dolgok. Az oktatás jelenleg 5,5 százalékot kap a büdzséből, ez a szám Klebelsberg Kunónál 10, Hóman Bálintnál 13 százalék volt. Ha az oktatásra fordított összeg nem emelkedik, akkor itthon inkább fekete, mint szürke állományról beszélhetünk. Ötből egy felnőtt küzd kihívásokkal az olvasás terén Életveszélybe került, úgy megütötte SZEKSZÁRD Bűnösnek mondta ki a vádlottat a Szekszárdi Törvény­szék keddi, első fokú ítéletében, életveszélyt okozó testi sértés és hamis tanúzás bűntettében, tájé­koztatta lapukat dr. Szőke Rita, a törvényszék sajtószóvivője. Ezért a 37 éves szekszárdi férfit halma­zati büntetésül, mint többszörös visszaesőt, hét év fegyházbünte­tésre és a közügyek gyakorlásától nyolc évi eltiltásra ítélték. Megál­lapította a bíróság, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bo­csátható. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész három nap gon­dolkodási időt tartott fenn, a vád­lott és védője pedig felmentésért fellebbezett. A törvényszék a vád­lott előzetes letartóztatást a má­sodfokú ítéletig fenntartotta. Az ügy sértettje tavaly június­ban a déli órákban Szekszárdon a városközpontban egy pecse­nyesütőnél tartózkodott élettár­sa és egy másik személy társa­ságában. A sértett és egy köteke­dő, ittas állapotban lévő férfi kö­zött szóváltás alakult ki - cigiké­rés, illetve az élettárs inzultálása okán -, amelybe békítő szándék­kal avatkozott be a vádlott test­vére. A szintén ittas vádlott, bár látta, hogy a konfliktus megol­dódott mégis a sértetthez futott és őt lendületből, egy alkalom­mal, jobb öklével homlokon ütöt­te. A férfi az ütés következtében hanyatt vágódott, beverte a fe­jét a beton aljzatba és eszméletét veszítette. A közvetlen életveszé­lyes állapotba került férfi életét a szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Agyállományi sérülései ma­radandó fogyatékosság mellett gyógyulhatnak. A bíróság egyesítette az ügyet egy másikkal, amelyben a vádlott 2014 május 21-én valótlanul vád­lott meg egy családot, három fér­fit és egy nőt azzal, hogy együtte­sen megverték. Később azonban elismerte, hogy csak azért tette a hamis tanúvallomást, mert hara­gudott rájuk. Sérülései úgy kelet­keztek, hogy ittasan elesett. 1.1. Idén úgy tűnik, az járt jobban, aki búzát, napraforgót, repcét vagy éppen szóját termesztett Alacsony maradhat a kukorica felvásárlási ára TOLNA MEGYE Nem mindegy, mi­lyen fajta kukoricát vet el a ter­melő, hiszen ha jól választ nem­csak a mennyiséggel lesz elége­dett, de az érés idejével is. Saj­nos minden évben mást jelent a jó választás, mely leginkább az időjárás függvénye. Utólag derül ki az igazság, így erre konkrét recept nincs. Ez is el­hangzott tegnap délelőtt, Szek- szárd határában, a Minerág Kft. rendezvényén, a kukorica-fajta­bemutatón. Egy-egy ilyen szak­mai rendezvény leginkább arra jó, hogy a környékbeli gazdál­kodók találkoznak egymással és megosztják a saját tapaszta­lataikat is. Idén 30 százalékkal kevesebb kukoricára lehet szá­Jelenleg nincs nagy kereslet kukoricára, amit már sokan aratnak a megyében Képünk illusztráció mítani a múlt évhez viszonyít­va, mondta Fenyvesi lános, fad- di termelő, a helyzetet tovább nehezíti, hogy a felvásárlási ár is alacsony, tegnap 41 ezer fo­rintot kínáltak egy tonna ku­koricáért a budapesti tőzsdén. Fenyvesi lános szerint, kicsi az esély rá, hogy ez az ár tovább emelkedik a közeljövőben, a vi­lágpiac ezt mutatja. Sok gazdál­kodónál az is problémát jelent, hogy a rendelkezésére álló tá­rolókban még az árpa és a bú­za áll, így a kukoricát nincs ho­vá elhelyezni. A kereskedést az is nehezíti, hogy a Duna vízállá­sa alacsony, így szállítási prob­lémák is adódtak. Kiss lános szedresi gazdálkodó elmondta, a kukoricának a termelési költ­sége, hektáronként 250-300 ezer forint között van. Jó eset­ben megterem az idén belőle hektáronként 7 tonna, a jelen­legi felvásárlási árral számolva (280 és 320 ezer forint) éppen hogy megérte vele foglalkozni. A rendezvény egyik előadó­ja, Simigh János, az Alisca Ag­rárház területi képviselője is azt erősítette meg, jelenleg nincs nagy kereslet a kukoricára, a gazdálkodóknak át kell gon­dolniuk, érdemes-e ekkora bi­zalmat szavazniuk ennek a nö­vénynek. Idén az járt jobban, aki búzát, napraforgót, repcét vagy éppen szóját termesztett. Mauthner I. <

Next

/
Thumbnails
Contents