Tolnai Népújság, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-14 / 215. szám

2015. SZEPTEMBER 14., HÉTFŐ Váczi Ferencné és Fekete Györgyné örömmel jött Paksra Drágszélről, még nem jártak az atomerőműben, amelyet madártávlatból is megcsodáltak Kisvonattal és kerékpárral járták be a vendégek az üzemi területet Ajándék járt azoknak, akik próbára tették magukat tűzoltásban Ezer vendég fordult meg pén­teken és szombaton az atom­erőműben. Előbb a nyugdíjasok számára szerveztek találkozót, ezen nyolcszázan voltak, szom­baton pedig a hagyományos nyílt napot rendezték meg. Vida Tünde vtunde67@gmail.com PAKS A nyílt napra ezúttal Fácán­kert, Drágszél, Homokmégy és Öregcsertő lakói kaptak meghí­vást, hogy közvetlen benyomáso­kat szerezzenek az atomerőmű­ről. A társaság másfél évtizedes múltra visszatekintő program­ját szombaton tartották. Dr. Ko­vács Antal kommunikációs igaz­gató köszöntve a vendégeket azt mondta, most még körbe kellett jönniük a Duna bal partján élők­nek, de rövidesen átkelhetnek majd az új hídon. Kitért arra is, hogy az új blokkok biztató jövőt jelentenek a térség számára is. - Remélem, hogy nemcsak mecé­násként, hanem munkaadóként is jelentős szerepet tölthetünk be - fogalmazott. Míg a 14 év alatti gyerekekkel pedagógusok foglalkoztak, a hor­gászat szerelmesei pedig hobbi­juknak hódoltak, addig ki kerék­páron, ki kisvonaton erőmű-lá­togatást tehetett. A drágszéliek „gőzősén” Varga József volt a há­zigazda. Tőle tudhattak meg egy sornyi műszaki részletet az erő­mű működéséről. A 19 éves Czár Kristóf és 22 éves bátyja, Milán szüleik társaságában érkeztek. Mindketten azt mondták, ren­dezettnek, fegyelmezettnek tű­nik az erőmű, a vendéglátás pe­dig első osztályú. - Nagyon fran­kó - összegezte Kristóf. Váczi Fe­rencné és Fekete Györgyné is lel­kendeztek. Csakhogy ők már nem a kisvonaton utazva, hanem egy tűzoltóautó emelőkosarában sok tíz méterre társaik felett. Azt mondták, nagyon örültek a lehe­tőségnek, hogy láthatták az erő­művet, feledhetetlen élmények­kel gazdagodtak. A vendégekre az erőműláto­gatás után még egy sor program várt a horgásztavak szomszédsá­gában felállított sátorban. Addig­ra már oldódott a hangulat, min­denki remekül érezte magát. Dr. Kovács Antal azt mondta, ez min­dig így van, miként az is általá­nos jellemző, hogy aki megfordul náluk, annak a véleménye is po­zitívabb lesz az atomenergiáról. Magasba emelték a bátrabbakat A vendégeket a Tájékoztató és Látogató Központ előtti sátor­ban finom falatokkal várták. Dr. Kovács Antal köszöntője után a gyerekek tartalmas foglalkozá­son múlathatták az időt, a felnőt­tek üzemlátogatásra mehettek. A négyes blokki látogató folyosó­ról a reaktorcsarnokba is bete­kinthettek, majd elmentek a víz­kivételi műhöz, a tűzoltólaktanyá­hoz. Utóbbi helyen próbára tehet­ték magukat tűzoltásban, a bát­rabbak a magasból mentőjár­mű kosarából madártávlatból is megnézhették az atomerőművet. Reggel tíztől éjfélig tartott a gazdag Forgó Fesztivál Závodon Középpontban a kézművesség ZÁVOD Több százan vehettek részt az idei, immár XIII. Závodi „Forgó” Fesztiválon és Bogrács- étel-főző Versenyen. A községi önkormányzat és a Váradi Antal Értékmentő Egyesület közös ren­dezvényére 2-3 hónapig készül­nek a gyerekek. Minden évben más tematika köré szerveződik a rendezvény, idén a kézműves­séggel ismerkedtek a Civil Ház­ban tartott egy hetes táborban minden nap. Tanultak bőrdísz­művességet, agyagozást, hím­zést, gyöngyöt fűztek. A községi rajzpályázatot Jordáki Katinka elsős gimnazista nyerte. A gye­rekek munkáiból már pénteken megnyílt a bemutató. Szomba­ton tíz órakor tűzgyújtással kez­Huszonkét bográcsban rotyogott az étel szombaton Závodon dődött a program, amely eltar­tott az éjféli villanyoltásig. Nap közben több mint tíz környékbe­li együttes lépett fel nagy siker­rel. Este a Duna Rock Akusztik és a 15 éves Forrás zenekar ara­tott megérdemelt sikert. Huszonkét csapat indult a főző­versenyen. Főtt a bográcsokban például marha- és vegyes pörkölt, halászlé, tokány. A legjobb ételt a Fachwerk csapat főzte. Névadójuk egy sváb házépítési technológia. Épült is a faluban egy ilyen ház, amelyet meg is lehetett tekinteni. Volt még a nap folyamán egyebek közt kézműves foglalkozás, vete­rán autó és motor kiállítás, arc­festés, egészségi állapotfelmérés és légvár. 1.1. MEGYEI KÖRKÉP 3 Szüreti mulatság Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu M inden közösségnek, a családtól a nemzetig megvannak a maga szokásai, szertartásai, hagyományai. Utóbbiakat nem lehet teremteni, hanem kialakulnak az idők folyamán. Nem volt nagy a szőlőnk, de a szüret családi ünnep volt. Két-há- rom évente még az ország másik felére szakadt nagynéném is el­jött ebből az alkalomból. Délre általában végeztünk, a dolog lénye­ge az volt, hogy legalább évente egyszer együtt legyen a tágabb csa­lád minél több tagja. Diós és mákos kalács mindig volt, s a kakas­pörkölt sem maradhatott el. Itt van az ősz, itt van újra, mondhatjuk nemeztünk nagy költőjét idézve, s vele előbb a munka, a szüret, majd pedig a termés és a bor ünnepe. E nemes italról mára Bibliában említés esik, s végigkíséri az európai civilizáció életét. Tisztelték és itták a görögök, a római­ak, s valamennyien az utánuk e kontinensen megtelepedő népek, népcsoportok, mind a mai na­pig. Bort ivott a gazdag és a sze­gény, ahogy a nóta mondja, örö­mét és bánatát is borba fojtotta. Tán még fojtja is. A bor dicsé­retét költők sokasága zengte, a bordal külön kategória a versek között. A bornak számos jeles napja és ünnepe van a nyitástól az újbor szenteléséig, évezredes hagyományok kísérik végig a szőlőművelésnek és a borkészítés­nek minden stádiumát. Ezekben a hetekben - idén szerencsére az időjárás is kedvez - minden hétvégére több szüreti nap is esik, vagy ha más nem, hát megtartják az emberemlékezet óta hagyományos szüreti bált. Mert a közösséget összetartó erő lehet a származás, az eredet, a kultúra, de mindenképpen e körbe tartoznak az együtt töltött, kö­zös ünnepek és a mulatságok is. Régi hagyományok kísérik végig a szőlő- művelés és borké­szítés stádiumait Három napon át ünnepelt a város Az idén Faller Martin 12. osztályos tanuló alakította II. Gézát BÁTASZÉK Szombaton zajlottak a várossá avatás 20. évfordulójá­nak leglátványosabb, illetve leg­népesebb rendezvényei. Idén az ünnepi alkalomból rendezték meg a II. Géza koronázási me­netet, amelyben a királyt, vala­mint Eufrozina királynét és kí­séretét keltik életre a fiatalok, korhű jelmezekbe öltözve vonul­nak végig a városon. Az idén két­százan voltak. A szokás szerint az iskolában lezajlott kampány eredményeként a tizenkettedi- kes Faller Martin lett a király, Mezei Réka pedig a királyné, akiket a romkertben koronáz­tak meg a korabeli rituálé sze­rint, Sümegi József gimnáziumi igazgató betanításában. Délelőtt a városháza házas­ságkötő termében mutatta be az igazgató Valter Ilona régész A Cikádori, más néven (Báta)széki ciszterci apátság története című monográfiáját, amelynek megje­lenését a város támogatta. Mun­kássága alapján elsősorban a cisztercita kolostorok állnak a régész érdeklődésének előteré­ben. 1994-96 között történt meg az apátság romjainak részleges feltárása, 2000-ben és 2001-ben pedig helyreállították mai for­májában. Az ásatásokban annak idején részt vettek a gimnázium diákjai is az igazgató vezetésé­vel. Mint ismeretes, az apátsá­got II. Géza alapította a XII. szá­zad közepén. 1.1. Pénteken este tartotta ünnepi ülését a képviselő-testület i I »

Next

/
Thumbnails
Contents