Tolnai Népújság, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-07 / 209. szám

Jarmila Kratochilova 800-as csúcsát már 32 éve nem tudják túlszárnyalni 14 SPORT 2015. SZEPTEMBER 7., HÉTFŐ Megdönthetetlen világrekordok? Atlétikában a versenyszámok többségében a mai kiválóságok világcsúcsdöntésről nem is ál­modhatnak. Különösen a hölgyek helyzete reménytelen: 13 női világcsúcs áll húsz évnél hosz- szabb ideje, 100-tól 800 méterig miden futószám világrekordját a 80-as években érték el. Németh Andrea (NS) kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu ATLÉTIKA „Mindenki a világrekord­ra hajt - fakadt ki korábban Ve­ronica Campbell-Brown, az ötö­dik olimpiájára készülő jamai­cai sprinter. - Mi még csak ígér­ni sem tudjuk, hogy megpróbál­juk megdönteni. A reflektorfény a férfiaknak jut, mert az ő rekordja­ik megdönthetők. Egyéni csúcsa 100 méteren 10.76, 200-on 21.74, 400-on 52.24 má­sodperc, a világcsúcs ezeken a tá­vokon sorrendben: 10.49, 21.34, 47.60 másodperc. A 100 és a 200 méter világrekordját 1988-ban fu­totta Florence Griffith-loyner, az azóta eltelt 27 évben a 10.49 köze­lébe sem jutott senki, 10.70 alat­ti ideje is csak Carmelita Jeternek és az azóta doppingvétség miatt meghurcolt Marion Jonesnak van. A 21.34 még távolabbinak tűnik, a kétezres években csupán Ally- son Felix és Campbell-Brown ju­tott 21.75 alá, a pekingi vb-n Daf- ne Schippers és Elaine Thompson. Hogy „Flo-Jo” valóban doppin- golt-e, sosem tudjuk meg. Hosz- szú, kifestett körmeivel, extrava­gáns futóruháival nagyobb feltű­nést keltett, mint 200-on szerzett 1984-es olimpiai és 1987-es világ- bajnoki ezüstérmével. Kicsit el is tűnt szem elől, miután 1987-ben feleségül ment a Los Angeles-i já­tékok hármasugróbajnokához, AI Joynerhez. Amikor 1988 elején visszatért, az amerikai olimpiai válogató 100 méteres előfutamá­ban 10.49-es világcsúccsal döb­bentette meg versenyzőtársait. Akik ott voltak Indianapolisban, állítják, hogy szándékosan vagy véletlenül, de hibásan rögzítették a szél erősségét, a jegyzőkönyvbe zéró szélerősséget írtak. Tíz mé­terrel arrébb, a hármasugrók ver­senyén több mint dupláját mér­ték a megengedett hátszélnek. „A nemzetközi atlétikai szövet­ség a kétséges körülmények elle­nére hitelesítette a világcsúcsot. Másnap a válogató 100-as döntő­jében Griffith-loyner 10.61-et fu­Az 1988-as szöuli olimpia csillaga 2 27 eve 100 tartja es 200 mete res síkfutás világcsúcsát JARMILA KRATOCHVtlOVA Az 1984-es Los Angeles-i olimpián^ a szocialista országok bojkottja miatt nem vehetett részt, pedig 1983-ban utolérhe tetlen világcsúcsot : futott 800 méteren, j s két világbajnoki feS I ; aranyat nyert»”“ tott, az 1988-as szöuli játékokat 10.54-gyel nyerte meg. Szöulban a 200-as rekordot is elérhetetlen­né tette (21.34), majd két hónappal később visszavonult. Még mielőtt bevezették volna a versenyen kívüli doppingteszteket. Tíz évvel később, 38 évesen hunyt el megmagyaráz­hatatlan körülmé­nyek között, álmá­ban epilepsziás ro­hamot kapva. Carl Lewis írta önéletrajzi kö­tetében, hogy „Flo-Io alakja hihe­tetlen fizikai átalakuláson ment át elképzelhetetlenül rövid . idő alatt, csak a megjelenése, a testén mindenhol domborodó izmok lát­ványa kétkedést ébresztett a ver­A testén min­denhol dombo­rodó izmok lát­ványa kétkedést ébresztett ver­senyzőtársaiban senyzőtársaiban is. Mindig vas­tagon sminkelte magát, a hang­ja sokkal mélyebbé vált, mint ko­rábban.” Hasonló, csak fizikai munkával elérhetetlennek tű­nő átalakuláson ment át a csehszlo­vák Jarmila Kra- tochvüová teste is, 800-as rekordja 32 éve állja az időt. Őt sem kapták soha doppingoláson, fér­fias megjelenése, s az, hogy húszas évei végén fejlő­dött ugrásszerűen, állandó talál­gatásra adott okot. 27 éves koráig még 53 másodperc alatt sem fu­tott 400-on, 29 évesen a keletné­met Marita Koch mögött második lett az 1980-as moszkvai olim­pián 49.46 másodperccel, 32 évesen a sportág első világbajnokságán, 1983- ban Helsinkiben arany­érmet nyert 47.99 másod­perces világcsúccsal - el­ső nőként törve át a 48 másodperces álomhatárt. 800 méteren két héttel ko­rábban, 1983. július 26- án, Münchenben javította meg a világrekordot 1:53.28 perces fu­tással, hogy aztán Helsinkiben l:54.68-cal nyerjen vb-aranyat. Olimpiai bajnok nem lehetett, a szocialista országok bojkottálták az 1984-es játékokat. Kratochví- lová 800-as ideje a legrégebben fennálló egyéni világrekord, csak a kenyai Pamela Jelimo volt képes hozzá egy másodpercen belülre, hét tizedre férkőzni (1:54.01 perc 2008-ban), ami úgy öt és fél méte­res lemaradást jelent. Az Egyesült Államok atléta­válogatottja mellett dolgozó or­vos, Leroy Perry ezt nyilatkozta a Los Angeles Timesnak: „Még so­hasem láttam üyen testet. Azt hi­szem, az utóbbi öt évben kémiai úton változtathatták meg a fizio­lógiai alapját. Abban biztos va­gyok, hogy ez nem jöhetett létre csak súlyemeléstől.” Kratochvüovát nem lehetett za­varba hozni a durva vádakkal: „Lehet ilyen izomzata egy nőnek, ha olyan keményen edz, mint én. Ha valaki a legjobb a világon, mindig spekulációnak van kité­ve. Az eredményeim mögött 16 évnyi edzés áll. Egyetlen sport­vezető sem kényszerített arra, hogy doppingoljak, nem zsarol­tak, nem fenyegettek meg, hogy be kell vennem valamit.” Edzője és felfedezője, Miroslav Kvác a kö­nyörtelen edzésmódszereiről hí­resült el. „Jarka tonnányi vasakat mozgatott, vízzel teli edényeken át futott, katonai maszkban, tízki­MARITA KOCH Az NDK büszkesége 16-szor javított világcsúcsot szabadtéren, 400-as rekordja 30 éve áll lós mellényben. Csak olyan szere­ket szedett, amelyek engedélyez­ve voltak, de úgy hatottak, mint az anabolikus szerek” - emléke­zett Kvác. A Testnevelési Főiskola egész­ségtudományi és sportorvosi tan­székét 30 évig vezető, 2010-ben elhunyt Frenkl Róbert nyilatkoz­ta, hogy az 1983-as vb idején Pri­mo Nebiolo IAAF-elnök megtiltot­ta a pozitív doppingtesztek nyíl­vánosságra hozatalát, mert féltet­te az atlétika nimbuszát. „Ekkor az anabolikus szteroidokat már ki lehetett mutatni, azok a nők vi­szont, akiket a férfiakra jellemző hormonnal, vagyis tesztoszteron- nal kezeltek, még nem akadtak fenn az ellenőrzésen” - emléke­zett Frenkl. Kratochvílová nem ment férj­hez, nem szült gyereket, szerinte csak így alakult az élete, a kromo­szómáival minden rendben. Míg Jarmila 800-as csúcsa 32 éve megközelíthetetlen, álomha­tárt ledöntő 400-as világrekordja csak két évet élt. Már 1985. októ­ber 6-án átírta Canberrában a ke­letnémet Marita Koch. Igaz, az ő 47.60 másodperce 30 éve felül­múlhatatlan, Kratochvílován és Kochon kívül azóta sem futott senki 48 másodperc alatt! Koch már 19 évesen részt vett az 1976-os montreali olimpián, húszévesen futotta első világre­kordját, 22 évesen első nőként törte át a 22 másodperces álom­határt 200 méteren. Olimpiai baj­nok, háromszoros világ­bajnok, hatszoros Euró- pa-bajnok, szabadtéren 16, fedett pályán 14 alka­lommal javított világre­kordot. Az NDK sportcsillaga­ként gyaníthatóan Koch is a szisztematikus dop­pingprogram „haszon- élvezője” volt - mégis a Stasi-iratok között ta­lált panaszkodó beadvá­nya leplezte le. Nehezmé­nyezte, hogy hazai riváli­sa, Bärbel Wöckel azért nyerhetett az 1982-es athéni Európa-bajnoksá- gon 200 méteren, mert erősebb dózisú szteroi- dot és Oral-Turinabol ne­vű szert kapott, miután Wöckel nagybátyja volt az elnöke a Jenapharm gyógyszeripari cégnek, amely ellátta az NDK-s atlétikai gépezetet. Az 1987-ben edzőjéhez, Wolf­gang Meierhez feleségül menő, majd kislánynak életet adó Koch mindig tagadta a doppingváda­kat. A Rostockban családi sport­szerboltját vezető hölgy állítja: „Az 1983-as helsinki világbajnok­ságon háromszor is ellenőriztek, mindig tiszta voltam. Ez vonatko­zik a teljes karrieremre. Érett és felelősségteljes atléta voltam.” Bemutatták az aranycsapat legendás csapatkapitányáról szóló életrajzi könyv angliai kiadását Puskás Ferenc egy manchesteri múzeumban MANCHESTER Puskás Fe­renc 1952-es olimpiai aranyérme, helsinki dön­tőn viselt stoplis cipője és 1954-es világbajnoki ezüstérme is látható Man­chesterben, a brit Nem­zeti Futballmúzeumban. A Puskás Intézet gyűj­teményéből összeállított, januá­rig látogatható kiállítás házigaz­dájaként David Pearson, az intéz­mény igazgatóhelyettese méltat­ta az 1953-as angolverő válogatott vezérét. Szabadhegy Péter londo­ni nagykövet kiemelte, Puskás a legismertebb magyar Angliában, megelőzve Bartók Bélát is. Az esemény előtt mutatták be Szöllősi György angol nyelvű Kapható magyarul! A Puskás-könyv magyar nyelvű, bővített kiadása kedvezményes áron megvásárolható a lapcentrum.hu oldalon. Puskás-relikviákat állítottak ki a brit Nemzeti Futballmúzeumban könyvét a Honvéd és a Real Mad­rid legendás alakjáról. A 153 ol­dalas kiadvány a magyar nyel­ven először 2005-ben, a Nemze­ti Sport gondozásában megjelent életrajz szűkített, egyszerűsített fordítása. Neil White, a Backpage kiadó vezetője elmondta, kezdet­ben 1500 példányt dobnak piacra, bízva abban, hogy az érdeklődés indokolja majd az utánnyomást, akár még karácsony előtt. Gordon Taylor, az angol és walesi labdarúgók szakszerveze­tének 70 éves elnöke azzal zár­ta szavait, hogy Sir Alex Fergu­son visszaemlékezése akár az övé is lehetne. A Manchester United korszakos menedzserétől ezt ol­vashatjuk a könyv belső oldalán: „Kisfiú voltam, amikor Puskás vá­ratlanul felbukkant a színen, és őt nézve döbbentem rá, mit jelent az igazi nagyság.” Csillag Péter A Puskásról elnevezett kabalaállat FA-győzelmet hozott Sokat elárul Puskás Ferenc ötve­nes évekbeli angliai népszerűsé­géről az a történet, amelyet Jim­my Armfield, a Blackpool kluble­gendája, a 79 éves, 43-szoros an­gol válogatott játékos mesélt el a manchesteri könyvbemutatón: „A Londonban 6-3-ra veszítő an­gol csapatban a Blackpoolból négy futballista is szerepelt, visszatér­ve csak a magyarokról áradoztak. A blackpooli szurkolótábor kita­lálta, legyen a csapatunknak egy kabalaállata. Szereztek egy fehér kutyát, de nem tudták eldönteni, hogy hívják. Aztán valaki kitalálta, hogy legyen Puskás. A Blackpool három FA-kupa-döntőt játszott, az első kettőt, az 1948-ast és az 1951-est elvesztette. A harmadik­nál, az 1953-asnál pályára küldték a kezdés előtt a kabalakutyát. A csapat 4-3-ra nyert a Bolton el­len. Ezt Puskásnak köszönhettük.” ( «

Next

/
Thumbnails
Contents