Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)

2015-08-04 / 181. szám

2015. AUGUSZTUS 4., KEDD Még áprilisban döntött arról a kormány, hogy kikerülnek a szakközépiskolák és szakisko­lák a Klebelsberg Intézmény­fenntartó Központ (KUK) és az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma alól, hogy átkerüljenek a Nemzeti Szakképzési és Fel­nőttképzési Hivatalhoz. Meg­alakultak a szakképzési cent­rumok is, melyeknek tagintéz­ményei lettek a korábbi szak­iskolák. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A jogszabályváltozás következtében változott a szak­képző iskolák fenntartása és irá­nyítása, így 2015. július 1-jétó'l a KLIK Szekszárdi és Paksi Tan­kerületétől a következő 10 szak­képző iskolát vette át a Szekszár­di Szakképzési Centrum: Szent László Szakképző Iskola és Kollé­giuma (Szekszárd), Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola (Szekszárd), Vendéglátó Szakkép­ző Iskola (Szekszárd), Bezerédj István Szakképző Iskola (Szek­szárd), Vályi Péter Szakképző Is­kola (Tamási), Perczel Mór Szak­képző Iskola és Kollégium (Bony- hád), I. István Szakképző Isko­la (Paks), Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium (Dombóvár), Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szak­iskola és Kollégium (Dombóvár), Magyar László Szakképző Isko­la (Dunaföldvár) - tájékoztatott Ábrahám Norbert a Szekszárdi Szakképzési Centrum főigazga­tója. Ezek az iskolák a Szekszár­di Szakképzési Centrum tagin­tézményeként működnek július 1-jétől, mondta a főigazgató, aki hozzátette, a változás nem érinti a tanulókat, a szüleiket, és a gya­korlati képzőhelyeket sem. Szep­tember elsejével körülbelül 4800 tanuló kezdi meg a 2015/2016-os tanévet a már említett iskolák­ban, ebből körülbelül 1500 a 9. évfolyamos, új tanuló. Abrahám Norbert főigazgató elmondta, az ágazati szakközép­iskolai képzésben a rendészeti, a vendéglátás, a közgazdasági, és a műszaki területeken volt a leg­nagyobb a jelentkezők száma. Az egészségügyi és a kereskede­lem szakközépiskolai osztályok­ban pedig még mindig van hely. A szakiskolai képzések közül szintén a legnépszerűbbek a ven­déglátás, a közgazdasági és a mű­szaki területeken található szak­mák, illetve a szakiskolai osztá­lyokban még van hely a követke­ző szakmákban: asztalos, eladó, épület- és szerkezetlakatos, fes­tő, mázoló, tapétázó, gépi forgá­csoló, hegesztő, karosszérialaka­tos, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, kőműves- és hi­degburkoló, pincér, szakács, szo­ciális gondozó és ápoló, vendég­látó eladó és villanyszerelő. Több szakképesítés is ösztöndíjas, te­hát plusz anyagi támogatást kap­hatnak a jelentkezők, így érde­mes még érdeklődni az iskolák­ban. Természetesen vannak kere­settebb, és kevésbé keresett szak­mák. Ha jól választ a tanuló, ak­kor könnyebben tud elhelyezked­ni. Minden végzett diák találhat munkát, ha szeretne dolgozni, ugyanis van igény a szakképzett munkaerőre, mondta a főigazga­tó. A szakképzés színvonaláról el­mondta, a Szekszárdi Szakkép­zési Centrumnak is az egyik ki­emelt célja ennek emelése. Minden szakiskolából vezet út az érettségihez Czomba Sándor államtitkár a változásokról elmondta, a szak­képzési centrumok idén július 1-jétől működnek, a szakgimná­ziumok és új szakközépiskolák pedig 2016 szeptemberétől. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szakkö­zépiskolákat szakgimnáziumok­ká, a szakiskolákat szakközépis­kolákká nevezik át és kiterjesz­tik a hiányszakmákat tanulók­nak járó ösztöndíjakat, és job­ban támogatják a szakoktatás­ban részt vevő cégeket. Az államtitkár kiemelte, minden szakiskolából vezet út az érettsé­gihez. de míg a szakgimnázium ad majd érettségit, egy extra év tanulással pedig technikusi vég­zettséget, addig az új szakközép- iskolák (a mostani szakiskolák) alapból nem adnak, de meg lesz a lehetőség, hogy a 3 éves szak­mai képzés után még két év tanu­lással leérettségizzen mindenki, aki tud, akar és képes. Az állam­titkár szerint a kormány a német mintát szeretné követni, ahol a felsőoktatásban tanulók egyhar- mada valamilyen szakmát adó is­kolába járt. A kormány azt szeret­né, ha a mostani 50 ezer helyett 70 ezer diák lenne a szakképzés­ben, a duális képzésben pedig a mostani 7-8 ezer helyett 2018-ra 20 ezer vállalkozás venne részt. Rekvirálás Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu MEGYEI E kkora szappanopera festményvásárlás körül még nem volt. Júniusban 6 millió dollárért is nemet mondott a Matolcsy György irányította festménygyűjtő Magyar Nemzeti Bank­nak, 9 millió dollárt (2,5 milliárd forint) kért Munkácsy Mihály Golgota című festményéért a tulajdonos. A magángyűjtő Pákh már júniusban belengette, hogy elviszi a képet Debrecenből. Ezt követően a kormány megkezdte a festmény védetté nyilvánítását, így az már nem hagyhatja el az országot, illetve az államnak elő­vásárlási joga van. Az Amerikában élő üzletember azért nem fo­gadta el az MNB korábbi ajánlatát, mert szerinte nem független ér- tékbecslőkkei dolgoztattak. Ez kivételesen egy értelmes szándék a kormány részéről, hogy megpróbál itthon tartani egy - a szak­értők szerint - 20 millió dol­lárt érő mesterművet, a Krisz­tus-trilógia két másik képével, az Ecce homoval és a Krisztus Pilátus előttel együtt. A problé­ma az, hogy a festmény nem a magyar államé, nem magyar tulajdon, nem Magyarországon készült, nem magyarok finanszírozták. Munkácsy annak idején az amerikai John Wanamaker-nek adta el. Az 1980-as végén 50 ezer dollárért vette meg a festményt egy Sotheby’s-árverésen a ko­rábbi tulajdonos, Julian Beck, aki 2004-ben végül 7 millió dollá­rért adta el a képet jelenlegi tulajdonosának Pákh Imrének. Ha a magyar kormány szeretné a festményt, akkor vásárolja meg. Disszonáns hangok szerint a bizalom utolsó morzsáit szórja szét az aktuális kurzus a külföldi múzeumok és műgyűjtők előtt. Milyen benyomást kelt az, hogy a „nemzeti kincs” nem ér meg 9 millió dollárt? A huzavona teljesen megváltoztatja a kép percep­cióját, ezután senki sem Krisztus kereszthalálán fog meditálni. Ha a kormány szeretné a képet, akkor vásárolja meg Veszprémi fotósé lett az első díj BONYHÁD Kihirdették az idei Tar­ka Fotópályázat végeredmé­nyét. A képeket bíráló zsűri tag­ja, a Bonyhádi Fotóklub alapító­ja, Kirchné Máté Réka elmondta, 38 fotós 316 alkotást küldött be, ebből 101-et állítanak ki. Az el­ső helyezett a veszprémi Frank Szabó Sándor „Az őrszem” című felvétele lett - ez az alkotás kap­ta Szabó Béla zsűrielnök külön- díját is. A 2. díj a pécsi Kiss Im­réhez került, aki „Gyimesfelső- lok” fotójáért részesült elisme­résben. A képzeletbeli dobogó 3. fokára „Hazaút” című képéért a budapesti Kelemen Sándor áll­hat fel. A bonyhádi Ritzel Zoltán nyerte el „Kíváncsi idegen” felvé­telével a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének különdíját. A Ma­gyar Szürke Szarvasmarhát Te­nyésztők Egyesületének dicsére­tét az alsószentiváni Nagy Orso­lya „Gyengédség” elnevezésű ké­pével vívta ki. Míg a Magyar Bi­valytenyésztők Egyesületének különdíját a biatorbágyi Gede Ká­roly, a „Mindenki hasznos” fotójá­val. B. L. sm A győztes fotó. A tárlat augusztus 15-én nyílik a Vörösmarty-központban Tovább folytatódnak a városban az életminőség-javító beruházások Korszerűbb és szebb lett az út SZEKSZÁRD A tervezettnél két hét­tel előbb készült el a Szent István tér-Hunyadi utca szakaszon az útfelújítás a megyeszékhelyen. Tegnap délutáni sajtótájékozta­tóján Ács Rezső, Szekszárd pol­gármestere elmondta, a közel fél kilométeres szakaszon nemcsak az aszfalt kopórétegét cseréltette le a város, három buszöblöt tér­köveztek le, és felújították a gya­logátkelőhelyeket. A beruházás során nemcsak az út, de a járda is megújult a Hunyadi utcában mintegy 170 méter hosszúság­ban. Mindezt a város saját for­rásból fedezte, a beruházás költ­sége 44 millió forint volt. Kőműves Krisztián a kivite­lező KÉSZ Kft. műszaki vezető­Ács Rezső és Kőműves Krisztián a felújított zebránál je elmondta, közel 6 ezer négy­zetméternyi a megújult felület, amelynek élettartama várható­an 10-15 év. Örömükre szolgált, hogy a vártnál hamarabb elké­szültek, méghozzá annak ellené­re, hogy egy több mint 150 négy­zetméteres szakaszon nem várt problémába ütköztek, amely­nek megoldása többletmunká­val járt. Ács Rezső arról is szólt, hogy a városban zajló életminő­ség-javító beruházások tovább folytatódnak. Útjavítást legkö­zelebb a város északi részén ter­veznek, és a buszöblök burkola­tát az önkormányzat anyagi le­hetőségeinek függvényében fo­lyamatosan cserélik nagy teher­bírású térkőre. Venter M. Jubileumi év lesz, most ön is segíthet SZEKSZÁRD Jubileumra készül a Szekszárdi Dienes Valéria Ál­talános Iskola. A 2015/2016-os tanévben lesz ugyanis 50 éves az intézmény. Szeptember 21. és 25. között iskolatörténeti ki­állítással,« öregdiák találkozó­val, gálaműsorral, az úttörő- mozgalom 30. évfordulója al­kalmából az - 1976-ban befa­lazott - időkapszula megnyitá­sával kedveskednek a jelenlegi és volt diákoknak. A tervek kö­zött szerepel egy évkönyv elké­szítése is, amely az elmúlt ötven év eseményeit dokumentálná az itt végzettek névsorával, tablói­val, visszaemlékezésekkel, a ré­gi és a mai iskola bemutatásá­val. Simon Andrea igazgatónő elmondta, ennek az elkészítésé­ben minden egykori tanuló köz­reműködhet azzal, hogy elküldi visszaemlékezéseit, élményeit, digitalizált fényképeit. Az intéz­ményvezető azt kéri, aki szíve­sen csatlakozik a kezdeménye­zéshez, az legkésőbb augusztus 12-ig juttassa el a dokumentu­mokat a dienesvaleria50@gma- il.com e-mail címre. Simon Andrea arról is beszélt, sajnos a rendelkezésre álló for­rások igen szűkösek, így szíve­sen fogadják magányszemélyek, vállalkozók, civil szervezetek anyagi hozzájárulását, amelyet azzal hálálnak meg, hogy az év­könyvben fő támogatóként meg­nevezik őket. M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents