Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)
2015-08-03 / 180. szám
2015. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ 14 SPORT Csapó Gábor: A tévében majdnem nézhetetlen még a jó vízilabda is Névjegy CSAPÓ GÁBOR SZÜLETETT: 1950. szeptember 20., Budapest SPORTÁGA: vízilabda KLUBJAI. JÁTÉKOSKÉNT: Újpesti Dózsa (1959-1972), SZEOL (1972- 1973), Vasas (1973-1984). Sy- racusa Palermo (1985-1986). EDZŐKÉNT: Palermo (1986- 1990), Vasas (1992-1993), Újpest (2001-2003). FTC (2003- 2004) KIEMELKEDŐ EREDMÉNYEI. JÁTÉKOSKÉNT: olimpiai bajnok (1972), olimpiai 3. (1980). világbajnok (1973), 3x vb-2. (1975,1978, 1982), 2x Európa-bajnok (1974, 1977). Eb-2. (1983), világkupagyőztes (1979), 2x BEK-győztes (1979,1984), 9x magyar bajnok (1975-1984). 2x Magyar Kupa-győztes (1981,1983). 1984 óta működteti Faragó Tamással a Csapó-Faragó pólósulit, és beválasztották az évszázad magyar vízilabda-váli gatottjába. elkerült Olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó. A sportág egyik legnagyobb alakja volt, népszerűségét azóta is megőrizte. Kedélyes stílusa magával ragadja az embert. Senkihez sem hasonlítható - ő Csapó Gábor. Rác Benedek Balázs kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Azt hittem, a pesti oldalon, egy Duna-parti kávézóban találkozunk majd - vetettem fel Csapó Gábornak egy budai bevásárlóközpont presszójában.- Régen odajártam. Három éve már nem, mert sajnos testi-lelki jó barátom 49 évesen elment tüdőrákban. Ügyvéd fiú volt, ott volt a munkahelye. Már nincs értelme átmenni.- Hú, így kell interjút kezdeni...- Szellemes, hihetetlen sport- rajongó volt, mindent meg tudtunk beszélni, nagyon hiányzik.- Sokat találkozik a régi barátaival?- Van négy-öt barátom, akivel tartom a kapcsolatot, azonkívül meg ott az egész uszoda. Jó érzés, hogy amikor rám néznek az emberek, 80 százalékuk elmosolyodik. Jó érzékem van a humorhoz, és erről jut eszembe egy történet. Éjjel megálltam egy lámpánál, és odajött hozzám egy becsípett kéregető. Adtam neki egy kis aprót, benézett az autóba, s láttam, az agyában elkezdtek cikázni a gondolatok. Vajon a televízióban látta ezt a barmot? Aztán megszólalt: „Én ilyen hülye vagyok? Hát ez a világ leghíresebb úszómestere!”- Mindenre van egy jó története?- Hál’ istennek nagy ívben elkerült az u nalom az életem során.- Ez a személyiségének vagy esetleg a sportnak köszönhető?- Ez genetika, apám, anyám ilyen volt. Fiatalon pezsgő társadalmi életet éltek, nagy társaságban minden évben egyszer előadtak egy féltékenységi jelenetet. Már majdnem vulgáris szintre mentek le, mindenki borzasztóan megijedt, amikor két mondattal lezárták az egészet, és elröhögték magukat. Nem is értem, hogy ezt a fajta jelenetet miért nem írták még meg színdarabban.- Nem féltékeny típus?- Nem vagyok alkalmas a nagyjelenetekre. A nők mindig fel is hozták, hogy velem nem lehet összeveszni, sőt, még anyám is mondta. Rácsapott az asztalra, hogy ne hagyjam rá, mire mondtam, nekem jó úgy, ahogy van.- És akkor is hagyja az egészet, ha igaza van?- Nem azért, mintha konfliktuskerülő lennék, hanem mert lusta vagyok hazudni. Nem morális meg erkölcsi problémáim vannak - persze hogy hazudik az ember, van az életben olyan helyzet -, de lusta vagyok. Elég jó érzékem van a beszélgetésekhez, abban a pillanatban, ahogy valaki nálam racionálisabb érvet mond, rögtön meggyőzhető vagyok. Van egy-két dolog, amihez értek, például a futballhoz, amin minden futballista megsértődik, A kazanyi vb-ről: Meggyőződésem, a férfiválogatott be tud jutni a négy közé, vagy optimális esetben döntőt is játszhat. most egyfajta szituációra négy különböző ítélet születhet.- Fiatalon sokat csajozott?- Nem igazán, bár teljesen egészséges voltam. Mindig népszerű voltam a csajoknál, olyan nem nagyon volt, hogy ne lett volna barátnőm, de ha kihasználtam volna minden alkalmat, vízilabdázni se jutott volna időm. Ami jóleső, az az öt-hat csillogó szempár, ami megmarad az ember életében. Jó érzés úgy megismerkedni egy nagyon csinos lánnyal, hogy látod rajta, elvárja, hogy itt történjen valami.- Arra nem gondolt, hogy aktívabb, előtérben lévő funkciót vállaljon a sportágban?- Nem. Elég nonkomformista vagyok, alkalmatlan arra, hogy délelőtt, délután edzést tartsak. Ráadásul elnézem a tehetség egykét hibáját, pedig azt nem szabad. Amiben erős voltam, az a meccselés. Kamuti Jenő szerint a vízilabda baromi sokat köszönhet Faragónak és nekem, a népszerűségünkkel rengeteg embert vittünk le az uszodába, ők ott tartanak, hogy nincs kit megtanítani vívni. Lehet Beckhamen röhögni, hogy hol van játéktudásban Zidane-tól, Raúltól, de a marketingje hússzor erősebb. Ady írja, nem mérik egyformán a babérokat a földön.- A pólósuli mellett még mivel foglalkozik?- Jogászkodom egy cégnél meg a tévében szerepelek.- Celebnek tartja magát?- Igen, és csak azért nem tudom vállalni a celebség pejoratív oldalát, mert semmi olyan szenvedélyen nincs, ami miatt negatív színben tüntethetnének fel. Azt, hogy híres vagyok, onnan veszem le, hogy idejönnek hozzám, mosolyognak, tetszik nekik, hogy vagyok. Ha valaki erre féltékeny, arról nem tehetek.- Kora alapján szeptemberben nyugdíjba mehetne. Nem olyannak tűnik, mint egy tipikus nyugdíjas...- Van dolgom, hál’ istennek, az unalom messze elkerült az életem során. Több mindent kitalálok, csak a napi munkára kell embert találnom, amit kitaláltam, az 90 százalékban azért ment tönkre, mert nem tudtam folyamatosan foglalkozni vele. Meccselni is azért tudtam, mert akkor elkezdtem borzasztóan izgulni, mint amikor a függő ember megkapja a morfiumot. A végén azonban kimegy a hatása, és annyi. pen elkapott a „jókedvfergeteg”. Például amikor szerelmes voltam a teniszbe, és nem mentem a válogatott edzésére. Vagy szerelmes voltam a kártyába, és játszottam éjjel-nappal. Egy határig elmentem, de a józan ész megoldotta a gondot. Amikor a kártyába voltam szerelmes, a Fészek Klubba jártam, ahol eszméletlen élet folyt. Sosem felejtem el, hétfő volt, rossz volt a kocsim, edzés után jöttünk ki a Komjádiból, és Rusorán kérdezte, hová métákról. A televízióban minden szimplifikálódik, minél egyszerűbb, annál jobban eladható a tömegnek. A vízilabdát is abból a szempontból kellene megmutatni, hogy az átlag néző tudja, mit érdemes néznie. Még ha Magyar- országon egészen különleges is a népszerűsége, elvégre nálunk a vízilabda 1930 óta arra hivatott, hogy nyerjen, és általában nyer is. 1974-ben voltam a Los Angeles Lakers-Boston Celtics NBA-dön- tőn, 61-56 lett a vége, ötezer néző előtt. Akkor is népszerű volt a kosárlabda, csak közben kitalálták a játékot magát. Három másodperces szabály, zónavédekezés tiltása, támadóidő. Milyen jól néz ki, amikor azt írják, valaki hat lepattanót szerzett. Ha edzek három hónapot és beállhatok, én is szerzek hatot, mert elég nehéz arrébb rakni, és jó a gömbérzékem. Miközben arról senki sem ír, hogy amikor LeBron James egy bizonyos védő ellen játszott, egyszer sem dobott húsz pont felett. De ez kit érdekel? Csak a statisztika.- Mennyiben lett más a vízilabda?- Sokkal magasabb szintre került a zónavédekezés, de vajon mit érne, ha én játszanék Budavárival és Faragóval, akik tudnak kapásból lőni? Ha ez a két játékos lő az első negyedben 2-3 gólt, akkor mi lesz a zónával?! Sokan nem tudnak kapásból lőni, én sem tudtam, csak azt hiszik. De oda tudtam adni a labdát a többieknek. Faragónál ne arról beszéljünk, hány gólt lőtt, hanem hogy egy támadáson belül kétszer is el tudta kérni a labdát, és visszaadta centerbe, akármennyire szorosan fogták. Most ha valaki egyszer megcsinálja, már elég jól teszi a dolgát.- Tetszik a mai vízilabda?- Az emberhátrányt jól játsszák a csapatok, de az emberfórok túl vannak bonyolítva figurákkal. Ha a harmadik másodpercben ott a helyzet, akkor be kell lőni. 9/1 meg a 12/2 rossz arány, ezen nincs mit magyarázni. A vízilabda olyan sportág, amelynek eljöhet a bummja, ha jó irányba indul el. Ki kell venni a játékvezetők kezéből a mérlegelési lehetőséget, gyakran megérzem, mi a helyes döntés, mi következik.- Az uszodában sem vitatkozott soha?- Nem. Inkább vártam fél napot, egy napot, főleg ha stratégiai fontosságú ügyet kellett megbeszélni. Vártam, majd megbeszéltem a társakkal, először Faragóval, utána a többiekkel, ezt követően Gyarmati Dezsővel Volt, amikor az ember hibázott, de 9-10 évig nyertünk, úgyhogy olyan sok hibás döntést nem hozhattunk.- Akkor is nyugodt maradt, amikor morális okokra hivatkozva kihagyták a válogatottból?- A moszkvai olimpia után történt, és mindent elfogadtam úgy, ahogy volt. Nem esett jól, de any- nyi jó edzőm volt - Rusorán Péter és Gyarmati Dezső például -, hogy bármilyen probléma adódott, segítettek, hamar helyre tettek. Akkor is, ha épgyek. Kissé zavartan nyögtem, hogy Fészek, mivel lusta vagyok hazudni. Elvitt, de kiszállás előtt rám nézett, és azt mondta: „Dudi, holnap 11-kor edzés, de biztos sokáig fent leszek, gyere délután egyre, és edzünk külön, kettesben.” Húzd meg, ereszd meg! Zseniális. Megengedtem magamnak, hogy kártyázzak heti egyszer-kétszer, de csütörtök-péntek sosem. Egy értelmes játékos összeszedi magát, ha ilyen gesztussal szembesül.- Ezek miatt lehetett könnyebben elfogadni a rossz dolgokat is?- Az emberi segítség nagyon sokat számított, szakmailag pedig nem hiszem, hogy nagyobb dicséretet kaphattam volna annál, amit Rusorán mondott: nagyon kevés játékos van, aki ilyen kevés hibával le tud játszani 20 meccset. Fizikailag annyira erősek voltunk, hogy ennek köszönhetően meg tudtam mutatni, mi van a fejemben. Ha az ember fizikailag nincs a csúcson, akkor csak könyvet írhat a témáról. A mai vízilabdában nem tetszik, hogy a szerbek és a horvátok eny- nyivel erősebbek, nem akarok senkit meggyanúsítani, de ez simán edzéssel nem oldható meg. Erős voltam, nem féltem, baromi jól bírtam a verést, de furcsa, hogy 16-18 éves gyerekek fél év alatt sokkal erősebbek lesznek.- Az ön idejében nem volt ilyen jelentős a különbség?- A háromszoros olimpiai bajnok csapat tagjai is jók voltak, mi meg effektive erősebbek voltunk a melust Í®1 Nem vagyok konfliktuskerülő, c j vagyok h Faragó, Csapó - nagyobbak voltunk. És akadt még négy-öt egészen ijesztő nagyságú vízilabdázó. Sárosi Laci nagyjából 174 centi volt, de 175 kilót nyomott fekve. Baromi szabályosan vízilabdázott, nem gyilkolta az ellenfelet, így eszméletlen gólokat lőttek róla. Mondtuk neki, ha jön a sorsdöntő szituáció, inkább állítsák ki. De ő csak azt mondta: „Én vagyok a világ legjobb védője, mert rólam lövik a legszebb gólokat.”- Mindig segít a humor? Persze, még akkor is, ha van olyan szituáció, ami megérinti az ember lelkét. Belül rágódom, kifelé nem látszik, flegma figurának hisznek. Soha nem köny- nyeztem, amikor nekem játszották a Himnuszt. De otthon, amikor nézem az olimpiát, bömbölök a tévé előtt, annyira tudok szurkolni. Azt szeretem még, amihez mély szakmai tudás kell, például a futás elején vagy a bokszban az első menetben, megérzem, ki nyer, ki lesz fölényben, ez baromi jó érzés. Amikor súlyzózás közben síelést nézek, óra nélkül megmondom, ki a gyorsabb. Az már egy szint, nem?- A vízilabdában is mindig tudja előre a győztest?- Meccsekre nem járok ki. Csak tévében nézem. Sajnos még mindig nem találtuk meg a módját, hogyan lehetne a vízilabda nézhetőbb tévén keresztül, míg élőben rendkívül szórakoztató.- A tévében nem is jó a vízilabda?- Majdnem nézhetetlen.- Önnek is?- Persze. Ezért kellene a sportágon kívülről érkező ember a reformhoz, mert mi túl sokat tudunk a já« t t
