Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)

2015-08-24 / 197. szám

2015. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ BONYHÁD Hagyományőrző csoportok műsorával kez­dődött a Völgységi Roma Nap a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban. A szombati eseményen kihir­dették a tanulmányi ösztön­díjpályázat nyertesét. A ren­dezvény ideje alatt ingyenes egészségügyi szűréseken vehettek részt az egészsé­gükre figyelő vendégek. Az este két sztárfellépője a Kossuth-díjas Bangó Mar­git, és az X-Faktor harmadik szériájának győztese. Oláh Gergő volt. A program bál­lal zárult, amelyen gazdára találtak a tombolanyeremé­nyek is. B. L. IUI Egy részük nincs tekintettel a többi betegre Kórházi látogatók A Társaság a Szabadságjogo­kért 64 intézmény szülészetét és gyermekosztályát kérdezte meg a látogatási protokollról, hogy átfogó képet kapjon a há­zirendekről. Kiderült: az indo­koltnál nagyobbak az eltérések az intézmények látogatási elő­írásaiban. Balázs László laszlo.balazs@mecliaworks.hu A látogatási rendet a kórházak maguk alakíthatják ki. Probléma akkor van, amikor szűkítik a tör­vény adta lehetőséget. - Intézmé­nyünkben évek óta nem volt prob­léma a látogatási renddel. Kórhá­zunkban bármikor látogathatnak a hozzátartozók, ha nem zavar­ják a munkát - mondta el lapunk­nak dr. Kerekes László, a Dombó­vári Szent Lukács Kórház főigaz­gatója. - Nálunk ajánlott látoga­tási idő van, ezt általában betart­ják. Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor a látogatók tud­ják, hogy türelmesnek kell lenni­ük. Ilyen például, hä az intenzív osztályon egy betegen beavatko­zást végeznek, ebben az esetben kívülálló nem lehet a közelben. Osztályok esetében a vizit szintén kivételt képez, valamint itt is elő­fordulhat rosszullét vagy valami­lyen kezelés. Ezekben az esetek­ben szintén várakozni kell. Elég liberalizáltán kezeljük a látogatá­si rendünket azzal, hogy ajánlott időszak van, nincs mereven kor­látozva. Próbáltuk úgy meghatá­rozni, hogy a kórházi működést a legkevésbé zavarja. Reggel 8-tól 15 óráig tart a csúcsműködés, rá­adásul nálunk most zajlik egy na­gyobb felújítás - kicsit megboly­dult a rendszer. Emiatt kértük lá­togatóinkat, hogy a délután három és 17 óra közötti intervallumot le­hetőleg tartsák be. Azt tapasztal­juk, hogy a gyakorlatban nincs ezzel gond, az emberek megértik, ha várakozni kell. Ami inkább ne­hézséget okoz, az a kommuniká­ció: a beteg állapotával kapcsola­tos nem megfelelő tájékoztatásból adódnak inkább problémák.- Hatodik éve vagyok főigaz­gató, soha semmilyen probléma nem volt ezzel kapcsolatban kór­házunkban. A látogatási időt az osztályok saját házirendje szabá­lyozza. Munkanapokon 16.30-tól 17-ig, munkaszüneti napokon 11- től 12-ig, illetve 16.30-tól 17 óráig van látogatás. Indokolt esetben az osztályvezető főorvos, vagy az ál­tala megbízott orvos írásban név­re szólóan, másra nem átruházha­tó beteglátogatási engedélyt ad­hat ki a látogatás rendjétől eltérő időpontra. A csendes pihenő alatt (14.00-16.00 óra között) nincs lá­togatás - tájékoztatott dr. Barcza Zsolt, a Bonyhádi Kórház és Ren­delőintézet főigazgató főorvosa. - A rend meghatározása intéz­ményfüggő, a kórházak működé­si struktúrájától függ. Az adott gyógyintézet maga döntse el, hogy a betegek és az emberek igénye­it figyelembe véve miként alakít­ja rendjét. Nem látom célravezető­nek egy egységes protokoll kiala­kítását. Furcsállom, hogy egy jog­védő szervezet egyáltalán javasla­tot tehet az államtitkárságnak. Nincsenek tekintettel a betegekre Jellemző probléma a kórházak­ban, hogy a látogatók egy ré­sze nincs tekintettel más bete­gekre: zavarják a pihenésüket, és olykor a személyzettel szem­ben is agresszíven lépnek fel. Előfordul, hogy a látogatási ti­lalmat is semmibe veszik. A biz­tonságiak fellépése mellett ese­tenként rendőri intézkedésre is szükség van. Februárban Kecskeméten pél­dául félszáz rokon jelent meg egy baleset súlyos sérültjeinél, végül rendőröket kellett kivezé­nyelni a családtagok lecsillapí­tására. A látogatók száma a kór­termekben a legtöbb intézmény­ben 2 fő lehet egyszerre. 10-12 év alatti gyermekek általában nem látogathatják a betegeket. A látogatási idő sok intézmény­ben napi 4 óra lehet, 14-18 óra között, de van olyan intézmény is, ahol 8 és 20 óra között láto­gathatók a betegek. Eltérő infrastrukturális feltételek Velkey György, a Magyar Kórház- szövetség elnöke szerint meg­alapozott a problémafelvetés, és egybevág a kórházvezetők és gyermekgyógyászok nézeteivel. - Jó dolog, ha megfogalmazó­dik egy átfogó javaslatcsomag, de figyelembe kell venni, hogy a szakmai feltételek és a betegek tünetei intézményenként eltérő­ek - mondta az elnök. - A kü­lönböző kórházak között ugyan­is mások az infrastrukturális fel­tételek, a fővárosi intézmények­ben például gyakran rosszab­bak a viszonyok, mint a vidéki­ekben. Olyan javaslatok kelle­nek, amelyek igazodnak a hete­rogén rendszerhez. Nagyon sok­féle helyzettel, házirenddel ta­lálkozunk, sokféleképpen fogal­mazták meg a szabályokat. Egy merev, általános rend valószínű­leg nem működne, de a javasla­tokkal lehet egymáshoz közelíte­ni a házirendeket. Bevándorlók Ihárosi Ibolya ibolya. iharosi@partner.mediaworks.h: B evándorlókból áll az emberiség fele. Volt népvándorlás ko­ra, az Amerikai kontinensen több a volt európai, mint az ős­lakosság. A feketék is bevándorlók, ha nem is önként men­tek. Ausztráliának is megvan a maga bevándorlás-története. Mi magyarok azonban mindannyian bevándorlók vagyunk. És csak részben az ősmagyarok leszármazottjai, mert amikor megérkez­tünk, itt már laktak. Akik velünk jöttek és akik itt éltek, nagy­részt beolvadtak. Hogy tisztelnünk kell az európaiak törvényeit, azt elég hathatósan elmagyarázták a németek Ausburgnál. Kicsiben is megy a ki- és bevándorlás. Láttam tévében egy pa­lesztin orvost, aki 20 éve háziorvos valahol Magyarországon. Vi­déken. Elmondta: öt gyermeke van, közülük három már szin­tén orvos, s éppen azon gondol­kodik, hogy a fenyegető idegen- ellenesség miatt elhagyja Ma­gyarországot, pedig már ottho­nának remélte. Kis idővel ké­sőbb felismertem a történetről és a fotóról egy napilapban. Akkor a családját már Londonba me­nekítette, ő még lezárja az itteni ügyeket. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy munkaanyaga szerint 2025-re 4,65 millió embernek nem lesz megfelelő egész­ségügyi alapellátása. A háziorvosok száma tíz év alatt négyezer fő­vel csökkenhet a kiöregedés és az elvándorlás miatt. Az elmúlt hét és fél évben állítólag nyolcezernél is több orvos és fogorvos, vala­mint több mint két és félezer ápoló, szülésznő ment külföldre dol­gozni. Ők nyilván a megélhetési kivándorlók. Ugyancsak a tévében láttam egy arab orvost, aki nálunk végezte el az egyetemet. Szépen beszélte nyelvünket, nyilván tiszteli a kultúránkat és törvényesen, szabályosan vissza akart jönni, de nem kapott vízumot. Mi, magyarok is mindannyian bevándorlók vagyunk Közelebb kerültek a lakossághoz VÁRDOMB Az augusztus 22-i ön- kormányzat által rendezett fa­lunapon mutatta meg magát az érdeklődőknek a Várdombi Pol­gárőr Egyesület. A gyermekek­nek és felnőtteknek KRESZ-totó és ügyességi kerékpárverseny szerepelt a programban - emel­te ki Szűcs István egyesületi titkár. Az értékelésben a Tolna Megyei Balesetmegelőzési Bi­zottság szakembere segített. A lovas polgárőrök programjuk­ban a lovaglás alapjaival ismer­tették meg a gyerekeket. Ötta­gú csapatoknak ügyességi sor­versenyt rendeztek, a nem túl szokványos számok között sze­repelt a krumplihámozás és a lufiborotválás is. Az egészsé­ges táplálkozást elősegítendő, a csoportoknak gyümölcsko­sárral kedveskedtek a szerve­zők. A családi versenyt egy höl­gyekből álló formáció, a Nőura­lom nyerte. A 2013 nyarán alakult egyesü­letbe rendes és pártoló tagként is kérhető felvétel. A Várdombi Pol­gárőr Egyesület egyik fő célja, munkájuk megismertetése a la­kossággal. B. L. Kerékpáros ügyességi verseny is volt a programban Böjté Csaba szerzetes szavai lelki feltöltődést adtak a zarándoklat résztvevőinek A magyarságnak a gyermek az orvosság DUNAFÖLDVÁR Ötszáznál is többen gyűltek össze a szitáló eső elle­nére Dunaföldváron, s hallgat­ták meg Böjté Csaba igehirdeté­sét a Duna-parton. A város egyi­ke volt annak a soktucatnyi tele­pülésnek, amely fogadóhelyszí­ne volt az lÚton nevet viselő za­rándoklatnak. A Mária Űt Egye­sület minden évben megtartott zarándoknapja települések szá­zait érinti a Kárpát-medencé­ben, Ausztriában, Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken és Ma­gyarországon. Az idei zarándok­latot a szervezők és a résztvevők az egységért és a békéért ajánlot­ták fel. Az út 200 - átlagosan 25 kilométerre lebontott - szakasza közül az egyik szakasz az Ukraj­na békéjéért nevet viselte, egyet a szlovák-magyar barátságnak, egyet a német-magyar barátság­nak szenteltek. Dunaföldvárra a szélrózsa minden irányából ér­keztek zarándokok, két telepü­lésről, Madocsáról és Kisapos- tagról szervezetten, gyalogo­san jöttek. A zarándokok a Kál­várián találkoztak, onnan men­tek együtt tovább a Duna-part- ra. Kisapostagról hetvenen in­dultak, ötvenötén végig is járták a 15 kilométeres szakaszt. A leg­ifjabb ötéves volt közülük, a leg­idősebb a hetvenet is túl halad­ta. A csoportot vezető Vicsik Bog­lárka azt mondta, hogy számára is különleges élmény volt, az em­berek közvetlenek, barátságo­A szitáló eső ellenére ötszáznál is többen hallgatták Böjté Csabát sak voltak. Hogy ki, miért vál­lalkozott erre, arról nem beszél­tek. Egyikük, aki hosszan vit­te a keresztet, azt mondta, meg­van az oka és a személyek is, aki­kért teszi. Madocsáról a művelő­dési ház munkatársa, Fafkáné Simon Ildikóval az élen körülbe­lül huszonötén jöttek az alig-alig szűnő esőben. Fodor Károly Solt­ról jött gyalog. Saját szervezés­ben, önmagáért. - Lelki feltöl­tődést adott - foglalta össze. Ez volt az első zarándoklata, de lesz még, mert már régóta fontolgat­ja, hogy útnak indul - mondta. Böjté Csaba szavait felemelőnek, megnyugtatónak nevezte. A du- naföldvári Früvald Györgyné is azt mondta, Csaba testvér sza­vaiból egy életre lehet meríteni. A Ferences-rendi szerzetes arról beszélt, hogy a magyarság bajá­ra a gyermekvállalás az orvos­ság. Azt mondta, igent kell mon­dani az életre, ahogy azt Mária tette. Az együttműködés, a kez­deményezőkészség kell, hogy le­gyen a tetteink mozgatója. A megfáradt zarándokokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja látta vendégül. Vezetője, Jákli Viktor azt mond­ta, az önkormányzat és a helyi civil szervezetek egy emberként fogtak össze a program sikeré­ért. A Duna-parton a szeretet­szolgálat egyházaskozári Csán­gó csoportja és Csíkszeredái Ro- le zenekar adott műsort. V. T. f I

Next

/
Thumbnails
Contents