Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)
2015-08-17 / 192. szám
fl, MEGYEI KÖRKÉP 2015. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ Ötödével csökkent a riasztások száma TOLNA MEGYE Rendhagyó módon kezdődött a Tolna ^legyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság második féléves tiszti értekezlete, amelyet a napokban tartottak. Dr. Balázs Gábor igazgató ugyanis dísztárgyat adott át Halmai-Nagy Róbertnek, a Babits Mihály Kulturális Központ igazgatójának, köszönetképpen a kiváló együttműködésért. A folytatásban az elmúlt félévet értékelte az ezredes. Mint mondta, a tűzoltói beavatkozások számában jelentős, mintegy húszszázalékos csökkenés mutatkozott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A tavalyi 633 esethez képest idén 530 alkalommal riasztották a tűzoltókat, és míg 2014 első hat hónapjában 182 tűzesetet és 332 műszaki mentést rögzítetAz igazgató az önkéntesek szerepét is kiemelte tek, addig az idei első félévben 159 tűzeset történt és 247 műszaki mentésre volt szükség. A szén-monoxid-mérgezés-gyanús esetek száma nőtt, de ezt valószínűleg az magyarázza, hogy egyre több háztartásban van érzékelő. A szabadtéri tűzesetek számának csökkenését a megelőző hatósági tevékenységgel, valamint a tűzmegelőzési bizottság munkájával és az igazgatóság által végzett lakossági tájékoztatással magyarázzák. A hatósági munka során számos ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem. Komplex supervisor! ellenőrzésre tizenegy alkalommal került sor, ebben a NAV, a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv, a rendőrség, illetve a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség is részt vett. Az igazgató az önkéntesség szerepét is kiemelte, mondván, az abban rejlő erőt sem pénzzel, sem ígérettel nem lehet felülmúlni. A megyében tizenkilenc önkéntes tűzoltó egyesület rendelkezik az illetékesség szerinti hivatásos tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodással. Ez eggyel több, mint a tavaly. Az elmúlt félév során tizenöt önkéntes tűzoltó egyesület százhét esemény felszámolásában vett részt. H. E. A fuldoklónak nagyobb, a csempészeknek kisebb sanszuk lesz Kamerák figyelik a Dunát A nap 24 órájában figyelik kamerákkal Mohácsnál a Duna magyar-horvát határszakaszát. Eddig itt nem jelentett nagy gondot az illegális határátlépés. Babos Attila attila.babos@mediaworks.hu MOHÁCS „Akár egy olajfoltot, vagy egy fuldoklót is észrevesznek most már a mohácsi határkikötő irányítóközpontjában a számítógépek előtt ülő határrendé- szek a Duna magyar-horvát határszakasza, valamint a határkikötő közötti 16 kilométeres szakaszon. Itt eddig nem volt lehetőség technikai megfigyelésre” - jelentette ki Mohácson Kalmár Ádám alezredes. A baranyai rendőr-főkapitányság idegenrendészeti osztályvezetője közölte: a nap huszonnégy órájában radarokkal, nagy felbontású és hőkamerákkal is figyelik immár a Dunát Mohácsnál és Kölkednél két, egyenként negyven méter magas modern, technikai megfigyelőtoronyból - ezekre szerelték fel a kamerákat. Persze elsődlegesen a határszakasz figyelése, jobb ellenőrzése a cél, így az, hogy az áru- és esetlegesen embercsempészeket, a határon illegálisan beA határőrizeti rendszer 395 millióba került, részben az EL) fizette jönni igyekvőket kiszűrjék. E területen egyébként horvát és szerb végső úti célok felé is elhajóznak. Az alezredes hangsúlyozta, a Duna egyre inkább felértékelődik az európai biztonság terén is, a rendőrség ezért is hosszú távon fejlesztette az új határrendészeti rendszert új járőrhajókkal, -felszerelésekkel, s most a modern, a schengeni normáknak megfelelő radarrendszerrel. Lapunk arról kérdezte az alezredest, mekkora problémát jelentett eddig itt az illegális bevándorlás, illetve a csempészet. Ő úgy felelt, itt eddig évente nyolc-tíz illegális határátlépés volt, az áru-, elsősorban cigarettacsempészetből sem volt több ennek duplájánál, de természetesen fel vannak arra készülve, hogy a kerítésépítés miatt a jövőben ez a szám megnőhet. Pécsi cég végzi a paksi atomerőmű bővítését előkészítő kutatófúrásokat, vizsgálatokat A szaktudás hozta a többmilliárdos megbízást PÉCS-PAKS A baranyai gazdaság szereplőinek viszonylatában nem mindennapos nagyságrendű megrendelést nyert el a pécsi székhelyű Mecsekére Zrt. - a cég végzi az új paksi atomerőművi blokk beruházását megelőző földtani vizsgálatokat. Mint lapunk megtudta, egyetlen ajánlattevőként a Mecsekére Környezetvédelmi Zrt., valamint az ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft. nyerte az új atomerőművi blokkok telephelyengedélyének megszerzéséhez szükséges kutató magfúrásokra kiírt tendert, a kiírás hivatalos eredményét a Közbeszerzési Értesítőben is közzétették. A nyertes nettó 8 milliárd 45,1 millió forintért végzi el a munkát. Az állami megbízásból származó megrendelés nagyságát jól mutatja, hogy az Európa Kulturális Főváros Program keretében annak idején a Pécsi Tudásközpont és a Kodály Központ beruházásának együttes költségvetése volt hasonló nagyságrendű. A nagyszabású szakmai munka elvégzésével kapcsolatos tárgyalásos közbeszerzést az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. írta ki. A megbízás elnyerése nem váltott ki nagy meglepetést, hiszen - az egykori uránbánya szakmai örökségén - a Mecsekére Zrt. koncentrálja azt a mérnökállományt és szükséges szakKutatófúrásokat is kell végezni a vizsgálatokhoz (illusztráció) tudást, ami maradéktalanul elégséges a munka elvégzéséhez. A feladat része még a kutató magfúrások alapján történő földtani kutatási vizsgálatok elvégzése, azon belül pedig általános földtani, geofizikai, geotechni- kai és hidrogeológiai vizsgálatok végrehajtása. A program keretében térinformatikai adatbázist kell létrehozni. A megbízás kapcsán javában zajlanak a tervezések, megindultak a kutatófúrások, geofizikai és hidrológiai vizsgálatok. Baranyai szempontból a projekt jelentőségét tovább növeli, hogy alvállalkozóként speciális fúrócégek, szakértő alvállalkozók kapcsolódnak a paksi kutatáshoz. Kaszás E. Urános örökség Az urános örökségből megmaradt speciális szaktudás számos komoly megbízást hozott már az alig két tucat alkalmazottat számláló Mecsekem Zrt. számára. A vállalat többek között olyan projektek előkészítését, illetve lebonyolítását jegyzi, mint a mecseki urános rekultivációs munka, a bátaapá- ti kis- és közepes radioaktivitású hulladéktároló szakmai elő készítése és építése, a nagy radioaktivitású hulladékok elhelyezését célzó bodai kutatások, vagy éppen a dél-baranyai gyógyvízkészlet kutatása. í ¥ i
