Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-08-16 / 30. szám
2015. AUGUSZTUS 16., VASÁRNAP SZTORI g Klíma-migránsok millióira számíthatunk a globális éghajlatváltozás miatt A világóceánok vízszintemelkedéséért a sarkvidéki jégtakarók olvadása felel. Nem csak az ember lesz bajban: néhány állatfajt, így a jegesmedvéket is, a kipusztulás fenyegeti. Ami a hollandoknak egyelőre rémálom, az a velenceieknek már a valóság. Az észak-olasz várost egyre gyakrabban önti el a tenger vize. Meleg van. Meleg van. Meleg van. Olyan meleg van, hogy ezt háromszor le kellett írni. És ez csak a kezdet. A globális klímaváltozás - már ha elfogadjuk e jelenség létezését -, csak most kapcsol rá igazán. A termőföldek kiszáradása vagy tengerek alá kerülése sosem látott népvándorlást indít. Felkészültünk? Trencséni Dávid KLÍMAVÁLTOZÁS Bár évtizedek óta kutatják a világ minden országában az időjárási folyamatok változását, egységes válasz még nem született ezzel kapcsolatban „Megfigyelhető, hogy a jóléti államok legtöbbje létező, komoly problémaként gondol a klímaváltozásra, míg a fejlődő országok a legkevésbé sem. Utóbbiak zöme a létezését is vitatja a problémának - mondta lapunknak Szirmai Viktória, kutató, aki számos, e tárgykörben végzett vizsgálat részese volt a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). - Az eltérő megítélés oka nem bonyolult. A gazdag társadalmak részben magukat okolják a változás miatt, de igyekeznek mindent megtenni jelenlegi életszínvonaluk megtartásáért, amelyet fenyeget a klíma- változás. Ezzel szemben például Kína, amely mindent elkövet, hogy elérje a »nyugati« fejlettséget, hihetetlen mennyiségben bocsát ki károsító anyagokat a felzárkózás közben. Peking szerint nem is létezik klímaváltozás, vagy ha igen, nem vagyunk képesek beavatkozni. Ők így védik az ipari fejlődéshez, gazdagodáshoz fűződő jogaikat.” Pedig nem úgy működik a világunk, mint akár harminc-negyven évvel ezelőtt: év- ró'l-évre dőlnek a melegrekordok, egyre gyakoribbak a „természeti extremitások” - hőmérséklet-ingadozások, vad viharok, pusztító jégesők, aszályok. Az északi sarki jégsapka megállíthatatlannak látszó olvadása már egész országok gazdaságát és lakosainak életét veszélyezteti. „Hollandia hatalmas energiA Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet szerint 2090-ig akár 140 centiméterrel is emelkedhet a tengerszint (a múlt században ösz- szesen 20 centi volt az „áradás”). A holland kutatók modellje szerint 1 méteres emelkedés 5 millió négyzetkilométernyi területet árasztana el, elpusztítva az érintett területek összes termőföldjének harmadát, és 50 millió környezeti menekültet hagyna maga át fektet a tenger elleni küzdelembe - emlékeztetett Szirmai. - Amikor a tengerszint jelentősen megemelkedik, várhatóan az ország jelentős része víz alá kerül. Az ott élők elveszítik otthonaikat, termőföldjeiket, munkájukat. De után. Hollandia, Kelet-Anglia és Európa ékszerdoboza, Velence, valamint a várost körülölelő öböl is elpusztulna. Az EU-ban 68 millió ember életét befolyásolná valamilyen mértékben a várható ten- gerszint-emelkedés. Világviszonylatban Indonézia egyes részei, Flo- riada, Dél-Louisiana nagy része és Latin-Amerika északkeleti partja valamint a Maldív-szigetek kerülne veszélybe. igaz lesz ez a világ számos más pontjára is. Közben a szárazság felperzseli Afrika már most is csekély mennyiségű termőterületeit. A ma tapasztalható menekültáradat - amelyet Európa már most sem tud kezelni semmiség ahhoz képest, amit a klíma-migránsok okoznak majd,” Magyarország - a kutató és kollégái szerint - alapvetően szerencsés helyzetben van. A Kárpát-medence hegyláncai természetes védelmet jelentenek számos természeti jelenséggel szemben, azonban az alapvető változásoktól nem óvnak meg. Az időjárási szélsőségek már most megnehezítik az életünket - pedig még csak a folyamat elején járunk. Az MTA kutatóinak előrejelzései drasztikus változásokat prognosztizálnak száz éves idősávon. A klíma megváltozásával Magyarország közelebb kerül a mediterrán éghajlathoz - az átmenet azonban hatalmas gondokat okoz. Olyan invazív növényfajták jelennek meg, amelyekre az agrári- um nincs felkészülve, miközben eddig sosem látott kártevők telepednek meg. Utóbbiak ellen sem a természet, sem az agrártechnológia nem tud még védekezni. A klíma a társadalmat, a szokásainkat is megváltoztatja. Szirmai Viktória szerint hamarosan elkerülhetetlen lesz a szieszta, vagyis a déli, legpusztítóbb hőségben bevezetett munkaszünet. De egyre gyakrabban szóba kerül a diákok nyári vakációjának lerövidítése is, mert a szülők számára problémát és anyagi áldozatokat követel a két és fél hónapos szünet. Az egyre forróbb és korábban kezdődő nyarak azonban mindezt lehetetlenné teszik, hisz a magyar tantermek nem klimatizáltak, így egyenesen kínzás lenne 40 fokos hőségben tanítani és tanulni. Szirmai beszámolója szerint 2008-ban az Akadémia felmérést végzett a magyar lakosság körében: miként értékelik a klímaváltozás jelentette veszélyt, mennyire hat a mindennapi életre. „Érdekes volt látni, hogy a legfelső társadalmi státuszba tartozókat érdekelte a legkevésbé a téma, míg a szegényebbek, kiszol- gáltatottabbal jelentős problémaként írták le a folyamatot - emlékezett vissza a szakember. - Ennek oka: a gazdagabbak rendelkeznek erőforrásokkal (pénzzel) ahhoz, hogy kiküszöböljék az életükből a klíma-jelenségeket. Ha meleg van, elutaznak a tengerpartra, vagy vesznek egy légkondicionálót. Ha megbetegszenek, megveszik maguknak a legjobb ellátást. Velük szemben a szegényebbek, a betegek és az öregek kiszolgáltatottak a természetnek, képtelenek hatásosan védekezni ellene. Az Energiaklub e héten közzétett ugyanilyen tárgyú felmérésének eredménye szerint semmi nem változott: a válaszadók 70 százaléka tartotta jelentős gondnak a klímaváltozást - a társadalom legfelső három dekádja intaktnak, azaz érintetlennek érzi magát, a szegényebbek viszont elsősorban a hatalmas hőingadozásokra és az egyre forróbb nyarakra panaszkodnak, vagyis a társadalom egyre durvább szétszakadása már most elkezdődött az éghajlatváltozás hatására. Ötvenmillióan vannak veszélyben Nem reális a rövidebb vakáció terve. Salgótarjánban készült idén az ország születésnapi tortája - csupa lélekkel, friss, hazai alapanyagokból Egy cukrász, aki jövőt álmodott magának SALGÓTARJÁN Idén a 27 éves salgótarjáni cukrász, Szó Gellért alkotását kínálják a cukrászdák az államalapítás ünnepén, az ország „születésnapján”. A pannonhalmi sárgabarack pálinkás karamelltorta a hazai alapanyagok előtt tiszteleg, a szépsége ugyanolyan fontos volt, mint az íze. Szó Gellért pár évvel ezelőtt arra ébredt egy reggel, hogy álmában fagylaltot készített. Szép, részletes képeket látott, majd már ébren úgy érezte, boldog is volt közben. Azt mondja, ez akkora hatással volt rá, hogy keresett egy budapesti cukrászdát, és beiratkozott egy fagylalt-tanfolyamra. „Volt két kis élelmiszerboltja a családunknak Salgótarjánban, azokat vezettem akkor - meséli Szó Gellért. - Első gondolatom az volt, hogy az üzleteknél fogunk fagylaltot árulni, de annyira felkeltette az érdeklődésemet a fagyi, hogy kerestem Olaszországban egy kurzust, hogy még tovább képezhessem magam. így kezdődött, és azóta is nap mint nap örülök, hogy valóra váltottam az álmomat.” I Szó Gellért az eddigi legfiatalabb cukrász, aki elnyerte az ország tortája elismerést Mert innentől kezdve már nem volt megállás: Gellért a fa- gyik után a sütemények iránt is elkezdett érdeklődni. Elvégezte a Szamos cukrász iskoláját, majd kis gyakorlás után Franciaországba ment, hogy ott fejlessze tudását. Olyannyira, hogy Denis Matyasy és a cukrászvilágbajnok Jerome Oliveira műhelyében is tanult. „Franciaországból magammal hoztam azt a technológiát és szemléletet, amivel ott hozzálátnak egy új sütemény megalkotásához. Főként az tetszik ebben, hogy fontos, hogy a sütemény szép legyen. Minden darab egy kézműves remekmű. Nagyon szeretek ap- rólékosan megalkotni, kidolgozni minden részletet, hogy jó legyen ránézni a munkámra. Nyilván az ízek is érdekelnek. Igyekszem olyan alapanyagokból gondolkodni, amik megteremnek nálunk, amikelérhe- tőek és frissek. Ilyenkor nyáron például tobzódom a gyümölcsökben. Az ország tortájában is az tetszik, hogy a kajszi, a pálinka, a karamell és a csokoládé ízei tökéletesen kiegészítik egymást. Édes, mégis friss, nyárias élmény, csupa természetes és hazai alapanyagból. Érdekes módon édesszájú sosem voltam, s ha kedvenc süteményt kellene mondanom, nem valami cukrász remekművet, hanem a nagymamám túrós lepényét emlegetem inkább, azt imádom. Amúgy meg mindig az a kedvencem, amin éppen dolgozom.” Persze vannak titkos hozzávalók is. Szó Gellért szerint nincs minden leírva egy receptben, igazán akkor jó egy sütemény, „ha szeretet van benne, ha az hiányzik, meglátszik a sütin”. Gellért büszke rá, hogy 27 évesen megnyerte az ország tortája versenyt, ráadásul nemcsak a győztes, hanem egy meggyes tortája is döntős volt. Ennek ellenére 2007 Madártej torta Zila László 2008 Szatmári szilva torta Zila László 2009 Pándi meggy torta ZilaLászló 2010 Szilvagombóc torta Súlyán Pál, Sulyánné Benkó Katalin 2011 Kecskeméti barackos kölestorta ZilaLászló 2012 Szabolcsi almás máktorta Pintér Zsolt 2013 Milotai mézes grillázstorta Bacskó Szilárd 2014 Somlói revolúció Damniczki Gyula Balázs nem álmodozik külföldi, fővárosi karrierről. Azt mondja, Salgótarjánban szeretne maradni. Testvérével, aki pék, és egy barista képzést is elvégzett, hogy a kávéik is tökéletesek lehessenek, már tervezik, hogyan valósítják meg a következő álmukat. „Biztos szentimentálisán hangzik, de a salgótarjáni emberek juttattak oda, ahol vagyok. Volt türelmük a munkámhoz, amikor bakiztam, akkor is jöttek, biztattak. Nekik köszönhetem, hogy gépesíthettem a műhelyemet, hogy eljuthattam Franciaországba. Ezt nekik szeretném visszaadni, meghálálni. Nekem ez így nyilvánvaló, nem is vonz más karrier, csak ez.” Fábos Erika
