Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-08-16 / 30. szám

2015. AUGUSZTUS 16., VASÁRNAP SZTORI g Klíma-migránsok millióira számíthatunk a globális éghajlatváltozás miatt A világóceánok vízszintemelkedéséért a sarkvidéki jégtakarók olvadása felel. Nem csak az ember lesz bajban: néhány állatfajt, így a jegesmedvéket is, a kipusztulás fenyegeti. Ami a hollandoknak egyelőre rémálom, az a velenceieknek már a valóság. Az észak-olasz várost egyre gyakrabban önti el a tenger vize. Meleg van. Meleg van. Meleg van. Olyan meleg van, hogy ezt há­romszor le kellett írni. És ez csak a kezdet. A globális klí­maváltozás - már ha elfogad­juk e jelenség létezését -, csak most kapcsol rá igazán. A ter­mőföldek kiszáradása vagy ten­gerek alá kerülése sosem lá­tott népvándorlást indít. Felké­szültünk? Trencséni Dávid KLÍMAVÁLTOZÁS Bár évtizedek óta kutatják a világ minden országá­ban az időjárási folyamatok válto­zását, egységes válasz még nem született ezzel kapcsolatban „Megfigyelhető, hogy a jólé­ti államok legtöbbje létező, ko­moly problémaként gondol a klí­maváltozásra, míg a fejlődő or­szágok a legkevésbé sem. Utób­biak zöme a létezését is vitatja a problémának - mondta lapunk­nak Szirmai Viktória, kutató, aki számos, e tárgykörben vég­zett vizsgálat részese volt a Ma­gyar Tudományos Akadémián (MTA). - Az eltérő megítélés oka nem bonyolult. A gazdag társa­dalmak részben magukat okol­ják a változás miatt, de igyekez­nek mindent megtenni jelenle­gi életszínvonaluk megtartásá­ért, amelyet fenyeget a klíma- változás. Ezzel szemben példá­ul Kína, amely mindent elkövet, hogy elérje a »nyugati« fejlettsé­get, hihetetlen mennyiségben bocsát ki károsító anyagokat a felzárkózás közben. Peking sze­rint nem is létezik klímaválto­zás, vagy ha igen, nem vagyunk képesek beavatkozni. Ők így vé­dik az ipari fejlődéshez, gazda­godáshoz fűződő jogaikat.” Pedig nem úgy működik a világunk, mint akár har­minc-negyven évvel ezelőtt: év- ró'l-évre dőlnek a melegrekor­dok, egyre gyakoribbak a „ter­mészeti extremitások” - hőmér­séklet-ingadozások, vad viharok, pusztító jégesők, aszályok. Az északi sarki jégsapka megállít­hatatlannak látszó olvadása már egész országok gazdaságát és la­kosainak életét veszélyezteti. „Hollandia hatalmas energi­A Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet szerint 2090-ig akár 140 centiméterrel is emelkedhet a tengerszint (a múlt században ösz- szesen 20 centi volt az „áradás”). A holland kutatók modellje sze­rint 1 méteres emelkedés 5 mil­lió négyzetkilométernyi területet árasztana el, elpusztítva az érin­tett területek összes termőföldjé­nek harmadát, és 50 millió kör­nyezeti menekültet hagyna maga át fektet a tenger elleni küzde­lembe - emlékeztetett Szirmai. - Amikor a tengerszint jelentősen megemelkedik, várhatóan az or­szág jelentős része víz alá kerül. Az ott élők elveszítik otthonaikat, termőföldjeiket, munkájukat. De után. Hollandia, Kelet-Anglia és Európa ékszerdoboza, Velence, valamint a várost körülölelő öböl is elpusztulna. Az EU-ban 68 mil­lió ember életét befolyásolná vala­milyen mértékben a várható ten- gerszint-emelkedés. Világviszony­latban Indonézia egyes részei, Flo- riada, Dél-Louisiana nagy része és Latin-Amerika északkeleti partja valamint a Maldív-szigetek kerül­ne veszélybe. igaz lesz ez a világ számos más pontjára is. Közben a szárazság felperzseli Afrika már most is csekély mennyiségű termőterü­leteit. A ma tapasztalható mene­kültáradat - amelyet Európa már most sem tud kezelni sem­miség ahhoz képest, amit a klí­ma-migránsok okoznak majd,” Magyarország - a kutató és kollégái szerint - alapvetően sze­rencsés helyzetben van. A Kár­pát-medence hegyláncai termé­szetes védelmet jelentenek szá­mos természeti jelenséggel szem­ben, azonban az alapvető változá­soktól nem óvnak meg. Az időjá­rási szélsőségek már most meg­nehezítik az életünket - pedig még csak a folyamat elején já­runk. Az MTA kutatóinak előre­jelzései drasztikus változásokat prognosztizálnak száz éves idő­sávon. A klíma megváltozásával Magyarország közelebb kerül a mediterrán éghajlathoz - az át­menet azonban hatalmas gondo­kat okoz. Olyan invazív növény­fajták jelennek meg, amelyekre az agrári- um nincs felkészül­ve, miközben eddig sosem látott kárte­vők telepednek meg. Utóbbiak ellen sem a természet, sem az agrártechnológia nem tud még védekezni. A klíma a társadalmat, a szo­kásainkat is megváltoztatja. Szir­mai Viktória szerint hamarosan elkerülhetetlen lesz a szieszta, vagyis a déli, legpusztítóbb hő­ségben bevezetett munkaszünet. De egyre gyakrabban szóba ke­rül a diákok nyári vakációjának lerövidítése is, mert a szülők szá­mára problémát és anyagi áldo­zatokat követel a két és fél hóna­pos szünet. Az egyre forróbb és korábban kezdődő nyarak azon­ban mindezt lehetetlenné te­szik, hisz a magyar tantermek nem klimatizáltak, így egyene­sen kínzás lenne 40 fokos hőség­ben tanítani és tanulni. Szirmai beszámolója szerint 2008-ban az Akadémia felmé­rést végzett a magyar lakosság körében: miként értékelik a klí­maváltozás jelentette veszélyt, mennyire hat a mindennapi életre. „Érdekes volt látni, hogy a leg­felső társadalmi státuszba tarto­zókat érdekelte a legkevésbé a té­ma, míg a szegényebbek, kiszol- gáltatottabbal jelentős probléma­ként írták le a folyamatot - em­lékezett vissza a szakember. - Ennek oka: a gazdagabbak ren­delkeznek erőforrásokkal (pénz­zel) ahhoz, hogy kiküszöböljék az életükből a klíma-jelensége­ket. Ha meleg van, elutaznak a tengerpartra, vagy vesznek egy légkondicionálót. Ha megbeteg­szenek, megveszik maguknak a legjobb ellátást. Velük szemben a szegényebbek, a betegek és az öregek kiszolgáltatottak a ter­mészetnek, képtelenek hatáso­san védekezni ellene. Az Energiaklub e héten közzétett ugyanilyen tárgyú felmérésének ered­ménye szerint sem­mi nem változott: a válaszadók 70 százaléka tartot­ta jelentős gondnak a klímavál­tozást - a társadalom legfelső három dekádja intaktnak, azaz érintetlennek érzi magát, a sze­gényebbek viszont elsősorban a hatalmas hőingadozásokra és az egyre forróbb nyarakra panasz­kodnak, vagyis a társadalom egyre durvább szétszakadása már most elkezdődött az éghaj­latváltozás hatására. Ötvenmillióan vannak veszélyben Nem reális a rövidebb vakáció terve. Salgótarjánban készült idén az ország születésnapi tortája - csupa lélekkel, friss, hazai alapanyagokból Egy cukrász, aki jövőt álmodott magának SALGÓTARJÁN Idén a 27 éves sal­gótarjáni cukrász, Szó Gellért alkotását kínálják a cukrászdák az államalapítás ünnepén, az ország „születésnapján”. A pan­nonhalmi sárgabarack pálin­kás karamelltorta a hazai alap­anyagok előtt tiszteleg, a szépsé­ge ugyanolyan fontos volt, mint az íze. Szó Gellért pár évvel ezelőtt arra ébredt egy reggel, hogy ál­mában fagylaltot készített. Szép, részletes képeket látott, majd már ébren úgy érezte, boldog is volt közben. Azt mondja, ez ak­kora hatással volt rá, hogy kere­sett egy budapesti cukrászdát, és beiratkozott egy fagylalt-tan­folyamra. „Volt két kis élelmiszerbolt­ja a családunknak Salgótarján­ban, azokat vezettem akkor - meséli Szó Gellért. - Első gon­dolatom az volt, hogy az üzletek­nél fogunk fagylaltot árulni, de annyira felkeltette az érdeklő­désemet a fagyi, hogy kerestem Olaszországban egy kurzust, hogy még tovább képezhessem magam. így kezdődött, és azóta is nap mint nap örülök, hogy va­lóra váltottam az álmomat.” I Szó Gellért az eddigi legfiatalabb cukrász, aki elnyerte az ország tortája elismerést Mert innentől kezdve már nem volt megállás: Gellért a fa- gyik után a sütemények iránt is elkezdett érdeklődni. Elvégez­te a Szamos cukrász iskoláját, majd kis gyakorlás után Fran­ciaországba ment, hogy ott fej­lessze tudását. Olyannyira, hogy Denis Matyasy és a cukrászvi­lágbajnok Jerome Oliveira mű­helyében is tanult. „Franciaországból magam­mal hoztam azt a technológiát és szemléletet, amivel ott hozzálát­nak egy új sütemény megalko­tásához. Fő­ként az tet­szik ebben, hogy fontos, hogy a süte­mény szép legyen. Min­den darab egy kézmű­ves remek­mű. Nagyon szeretek ap- rólékosan megalkotni, kidolgozni min­den részletet, hogy jó legyen rá­nézni a munkámra. Nyilván az ízek is érdekelnek. Igyekszem olyan alapanyagokból gondol­kodni, amik megterem­nek nálunk, amikelérhe- tőek és fris­sek. Ilyen­kor nyáron például tobzódom a gyümölcsökben. Az ország tor­tájában is az tetszik, hogy a kaj­szi, a pálinka, a karamell és a csokoládé ízei tökéletesen ki­egészítik egymást. Édes, mégis friss, nyárias élmény, csupa ter­mészetes és hazai alapanyagból. Érdekes módon édesszájú sosem voltam, s ha kedvenc süteményt kellene mondanom, nem valami cukrász remekművet, hanem a nagymamám túrós lepényét emlegetem inkább, azt imádom. Amúgy meg mindig az a kedven­cem, amin éppen dolgozom.” Persze vannak titkos hozzáva­lók is. Szó Gellért szerint nincs minden leírva egy receptben, igazán akkor jó egy sütemény, „ha szeretet van benne, ha az hi­ányzik, meglátszik a sütin”. Gel­lért büszke rá, hogy 27 évesen megnyerte az ország tortája ver­senyt, ráadásul nemcsak a győz­tes, hanem egy meggyes tortá­ja is döntős volt. Ennek ellenére 2007 Madártej torta Zila László 2008 Szatmári szilva torta Zila László 2009 Pándi meggy torta ZilaLászló 2010 Szilvagombóc torta Súlyán Pál, Sulyánné Benkó Katalin 2011 Kecskeméti barackos kölestorta ZilaLászló 2012 Szabolcsi almás máktorta Pintér Zsolt 2013 Milotai mézes grillázstorta Bacskó Szilárd 2014 Somlói revolúció Damniczki Gyula Balázs nem álmodozik külföldi, főváro­si karrierről. Azt mondja, Sal­gótarjánban szeretne maradni. Testvérével, aki pék, és egy ba­rista képzést is elvégzett, hogy a kávéik is tökéletesek lehesse­nek, már tervezik, hogyan való­sítják meg a következő álmukat. „Biztos szentimentálisán hangzik, de a salgótarjáni em­berek juttattak oda, ahol va­gyok. Volt türelmük a munkám­hoz, amikor bakiztam, akkor is jöttek, biztattak. Nekik köszön­hetem, hogy gépesíthettem a műhelyemet, hogy eljuthattam Franciaországba. Ezt nekik sze­retném visszaadni, meghálálni. Nekem ez így nyilvánvaló, nem is vonz más karrier, csak ez.” Fábos Erika

Next

/
Thumbnails
Contents