Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)
2015-08-15 / 191. szám
2015. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT INTERJÚ 11 Ünnepelnek, de nem boldogok a magyar pékek. Egyre nagyobb versenyhátrányban próbálnak talpon maradni a piacon. Pedig a hazai sütőipar világhírű. / •• // 99 A környező országok közül nálunk a legalacsonyabb a kenyér ára. Ez, és az is szorongatja a magyar pékeket, hogy egyre több a vállalkozás, a nagyáruházak pedig olcsó kenyeret árulnak. A hazai helyzetről Septe Józsefet, a Magyar Pékszövetség elnökét kérdeztük. Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Egyre többen ellenzik a fehérlisztet és az abból készült kenyeret. Érzik ezt a fogyasztáson?- Érezzük. A szénhidrát mértéktelen fogyasztása biztosan nem tesz jót, de a kenyeret nem véletlenül nevezik mindennapinak. Édességeket nem kell mindennap fogyasztani, cukrozott üdítőt sem, de a kenyérre a szervezetnek szüksége van. A gabona rengeteg hasznos anyagot tartalmaz, rosszul teszi aki lemond róla. A franciák táplálkozási szokásait az egész világ méltatja, az olasz konyha híres. Ha valaki Franciaországban, Olaszországban bemegy egy étterembe, az első amit letesznek elé, az a friss kenyér. Nálunk közben egyre nagyobb divat a fehér liszttel és a kenyérrel való riogatás.- A rozs, a tönköly és a teljes kiőrlésű gabona egészségesebb?- A teljes kiőrlésű gabonák jobban biztosítják a megfelelő rostbevitelt, ellátják a szervezetet B-vitaminokkal, vassal és magnéziummal, de a glikogén raktárakat is ezzel lehet leghosz- szabb időre feltölteni. Ez kedvez az emésztésnek, megelőzhető vele a vércukorszint hirtelen ingadozása, jót tesz a fizikai teljesítő- képességnek, a hangulatnak.- Szóval, akkor tudatosabban kéne kenyeret választanunk.- Igen, de a tudatos táplálkozást manapság a vásárlók pénztárcája határozza meg. Ideáli- sabb lenne, ha a finomított lisztből készült fehérkenyeret olyan ételek mellé fogyasztanánk, amihez az passzol. Mondjuk egy jó halászlé, gulyás, vagy egy szelet sonka mellé. A fehérkenyér része a magyar gasztronómiai kultúránknak, de persze hasznos lenne, ha több teljes kiőrlésű és szénhidrátcsökkentett termékeket fogyasztanánk. Tudományos kutatások igazolták, hogy a rostban gazdag, teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása javítja a vérkoleszterin szintet és csökkentik a szívbetegségek, az agyvérzés, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Ezek a termékek azonban drágábbak. Sokan azért választják a fehérkenyeret, mert azt tudják megfizetni.- Régebben is ebből fogyott több?- Igen. Ehhez a gabonához lehetett könnyen hozzájutni. Ennek volt hagyománya, az asszonyok ennek a készítését tanulták el az előző generációktól. Egy hétre előre megsütötték, magának a sütés procedúrájának is volt egy erős összetartó ereje a családokban. Szerintem, aki valaha evett a nagymamája által sütött kenyérből, mai napig emlegeti.- Azt miért lehetett akár egy hétig is enni? PADLÓN A SÜTŐIPAR” Septe József szerint jó, ha van I választék, de nem szerencsés, | ha ez a minőség rovására megy. Hasonlóan más európai országhoz, a magyar pékeket | is védeni kellene a hazai piacon. Wimft- Mert olyan technológiával készült. A magyar pékek számára nagy öröm, hogy kezdünk visz- szatérni a kovászos technológiához, mert keresik a vásárlók ezt a fajta kenyeret.- Többféle terméket sütnek ma, mint mondjuk egy-két évtizede?- Sokkal többet. Aki talpon akar maradni, kénytelen.- Túl nagy a verseny, sok a pék?- Fogalmazzuk úgy, hogy túl sok helyen lehet kenyeret venni. Olcsó kenyeret. A piacot mind jobban koncentrálják a nagy áruházláncok sütödéi, amelyek egyre több terméket állítanak elő. Számukra stratégiai termék a kenyér, vevőcsalogató az ára. De, amit engednek a kenyéren, behozzák a több ezer egyéb árun. Egy pék csak sütőipari terméket árul, nem tudja olcsóbban adni, mint amennyiből előállítja.- Idén egy tönkölyös kenyeret választottak a Szent István Napi kenyérnek. Ezzel az egészségesebb választásra akarták a figyelmet felhívni?- Igen, évről évre ez a célunk. Egy illatos, vastag héjú, kovászos kenyeret akartunk választani. Tapasztaljuk, hogy a felfújt kenyerek után, nő az igény a minőségi, kézműves termékek iránt. A pékeknek elemi érdeke, hogy kövessék a fogyasztói igényeket és kiszolgálják a vásárlókat.- A felfújt kenyeret is a vásárlók akarták?- Pontosan. A nyolcvanas években azt keresték. Nagyra felfújt, fényes, világos kenyereket. Jobban mutatott, olcsóbb volt, a sütőipar pedig kiszolgálta az igényt.- Mióta ünnepeljük a kenyeret?- A kényérnek a középkor végéig nem volt ünnepe. Akkor kezdtek el az aratással együtt megemlékezni róla. Sokáig július 15-én, az apostolok oszlásának ünnepén volt az alkalma. Darányi Ignác földművelési miniszter volt az, aki 1899-ben törvénybe iktatta az új kenyér ünnepét, és a kenyeret nemzeti színű szalaggal kötötte át. A nagy aratósztrájkot akarta megfékezni vele. A háború után kezdték el augusztus 20-án, István napján, az államalapítással együtt megünnepelni az új kenyeret.- Nem ünneprontásként, de drágul idén a kenyér?- A gabonatermés mennyisége és minősége nem indokolja, hogy a búza dráguljon, a malmok sem jeleztek, ezért egyelőre biztosan nem drágul, de az alapanyag- áraktól függetlenül is drágulnia kellene, mert mesterségesen alacsony az ára. Minden környező országban, Romániát is beleértve, drágább a kenyér, mint nálunk. Be vagyunk szorítva a malomipar és a kereskedelem közé. Ha árat emelünk, még több vásárló pártol el, de ha nem emelünk, azzal a költségeink egyre irreá- lisabbak. Hosszútávon biztosan szüksége van az ágazatnak egy nagyobb áremelésre, mert nem fogjuk bírni. Már így is vészes a helyzet. Mondok néhány számot: húsz éve 1809 volt, jelenleg közel 1100 magyar sütőipari vállalkozás működik az országban, amelyek 23 ezer főt foglalkoztatnak. Emellett közel 500 külföldi pékség súlya is növekszik a piacon.- Ezek az albán pékségek mitől tudnak ennyire terjeszkedni?- Attól, hogy beengedik őket a piacunkra, Németország vagy Ausztria megvédi a pékéit, oda nem mehetnek. Alapvetően az árakkal fogják meg ők is a vásárlókat, és azzal, hogy látványos, hatalmas és mindig meleg termékeket lehet náluk kapni.- Ezek ellen, érthetően, egy vásárló sem fog lázadni.- A magyar péknek a Magyar Élelmiszerkönyv alapján kell a péksüteményt elkészíteni. Ez költségekkel jár. Ez rájuk miért nem vonatkozik? Persze, ha ugyanabból a tésztából készül a zsemle, a kenyér és az édes tészták, akkor az leegyszerűsíti a dolgokat. A magyar vállalkozók péküzemben készítik a kenyeret, mert még a hetvenes-nyolcvanas években a hatóságok kitiltották a lakóépületek aljából a kemencéket. Ha egy magyar pék nem fizeti ki az adókat, vagy bírságokat, bezárhat. Egy albán lehúzza a rolót, az unokatestvére csinál addigra egy másik céget, két utcával odébb új boltot nyit. A Heti Válasz oknyomozó riportere, Élő Anita utána járt: száz albán cég közül mindössze 19 olyat talált, amely ellen nem folyik adóhivatali végrehajtás. A száz vállalkozással 127 albán került kapcsolatba, ám közülük csak 16 nevén nem volt sosem olyan cég, amely utóbb bedőlt, vagy jelenleg adó-, esetleg munkavédelmi eljárásban lenne érintett. Ezek a tények. Egy nyugat magyarországi kollégánk Ausztriában nyitott egy üzletet, fél év alatt bezárt, hiába volt olcsóbb terméke. Az osztrákok, osztrák embertől akarnak kenyeret venni, abban jobban megbíznak. Nálunk ez nem így működik.- Ezért alkották meg a magyar pékség védjegyet?- Igen, azért hogy a vásárlók tudják, hogy hol kapnak garantált minőséget a pénzükért. Azt szeretnénk, ha kiderülne, hol dolgoznak magyar emberek, hazai alapanyagból, hogy melyik boltban támogathatják a hazai sütőipart. A bizalom növelésére dolgoztuk ki a termőföldtől az asztalig programot is, aminek az emblémája a csomagolóanyagokra, a kenyérre, a teherautókra is rákerül, hogy tudják, ha ezt látják, hazai és jó terméket visznek haza.- Ön is említette az imént: a magyar vásárlók többsége a kenyér árát nézi, az alapján dönt, melyik kerül kevesebb pénzbe.- Az sem mindegy, hogy mit adnak azért a pénzért. Hogy azt az olcsóbb kenyeret meg lehet-e enni másnap is jóízűen, vagy kidobják, mert már egy naposán nem lehet szeletelni, a zsemle belül lyukas, a kifli nyúlik, mint a gumi. Azok a termékek, amiket helyben, gyors technológiával sütnek, jobbára ilyenek.- Ha összegezzük, volt jobb állapotban a hazai sütőipar.- Persze. Most a padlón van. Miközben a világ összes pékségében találkozhatunk olyan találmánnyal, amelyet magyarok alkottak. Ilyen a farinográf. Ezzel a lisztvizsgáló műszerrel a tészta nyújthatóságát lehet megállapítani. Hankóc?y Jenő találta ki 1905- ben. Hankóczy, aki eredetileg vegyészmérnök volt és nagyon érdekelte a liszt, 1928-tól megszervezte a később Európa-hírű Gabona- és Lisztkísérleti Állomást. Ennek is köszönhető, hogy a hazai gabonák nemzetközi hírnévre tettek szert. Aztán ott van a kiflisodró, amit Löwenstein Antal budai sütödéjében gépesítettek először a világon, és a budapesti világkiállítás után terjedt el az európai pékségekben.- Ezek szerint augusztus 20-a előtt lehetne ünnepibb a hangulatuk. Mi kellene ehhez?- Jövőkép és sok vásárló. Évről évre bezár, de mondhatom érthetően, tönkremegy 30-40 magyar tulajdonú pékség. Ha továbbra is magyar sütőiparról akarunk beszélni, törődni kell a nehézségeinkkel és a piac viszontagságaival. Bennünket is egyre jobban érint az, hogy a jó pékek inkább külföldön dolgoznak. Ez az ágazat még ma is 22-23 ezer embernek ad munkát, mindenkinek az lenne az érdeke, hogy ez így is maradjon. I » * I
